Nem volt elég intelligens ahhoz, hogy felismerje korlátait, s eligazodjék a mai világ viszonyai között.

Már meg itt van nekünk ez a csúnya lehallgatási ügy. Hogy egyértelmű legyen, miről van szó, idézek a Direkt36.hu alapcikkéből. „Évekkel ezelőtt elkezdték használni magyar célszemélyek ellen is az NSO nevű izraeli kibercég okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogramját, a Pegasust, és a célpontként kiválasztott emberek között voltak tényfeltáró újságírók, valamint médiacégeket is tulajdonló vagyonos üzletemberek, illetve az ő szűkebb környezetük is – derítette ki a Direkt36 egy nemzetközi tényfeltáró projekt részeként.”

A „csúnya” jelző talán túlságosan is visszafogott. Sok minden azt sejteti: eléggé mocskosnak látszik a világlapok címlapjára került történet, ami Magyarországon egyelőre csak az Orbán-kormányra van kihegyezve. Pedig más irányból is fel lehetne tenni kérdéseket. Ám, ha az ember így tesz, akkor az a látszat keletkezhet, mintha a nemzeti nem együttműködés rendszerét védelmezné. Pedig nem. Vállalva a kockázatot, a józan ész jegyében mégis meg kell kérdeznem:

Szerbia és Magyarország felértékelődhet az Európa és Ázsia közötti áruforgalomban.

A Lisszabontól Vlagyivosztokig húzódó térségben zajló vámmentes kereskedelemnek vetheti meg az alapját, hogy Szerbia és az Eurázsiai Gazdasági Unió (EGU) között július 10-én szabaddá vált az áruk és a szolgáltatások cseréje – adta hírül a Magyar Békekör abból az apropóból, hogy

Ami nagyban zajlik, azt műveljük kicsiben is.

Közös szelfit készített Szijjártó Péter miniszter és Rúzsa Magdi az énekesnő keszthelyi koncertjén. „Szuper este volt, jó újra veletek!” – írta Facebook-oldalán Szijjártó. A találkozásról Rúzsa is beszámolt Instagramon. Korábbi bejegyzésében boldogan írta, hogy

Németország kétes szerepére derült fény az ellenzéki politikus mérgezési ügyében.

Csökkent Alekszej Navalnij népszerűsége az oroszok körében – erről számolt be július 9-én a BBC orosz nyelvű szolgálata a moszkvai hatóságok által külföldi ügynökként számon tartott, független Levada Intézet közvélemény-kutatását ismertetve. Ma már a lakosság mindössze 14 százaléka támogatja az ellenzéki politikus tevékenységét. Csupán a megkérdezettek

Vaskos művitát generálva terelné el a figyelmet az ellenzék csetlés-botlásáról Tömpe István.

Az Újnépszabadság „Karácsony és a munkásmozgalom” címmel emelte át a Bekiáltás blogból az ott „Karácsony akár verset is írhatna” felzet alatt közölt cikkemet. Talán ez a címcsere vezette félre a kommunista mozgalomhoz több családi szállal kötődő, általam egyébként nagyra becsült közgazdászt, Tömpe Istvánt, aki gúnyosan tette fel a  „Lenin él?” kérdést szintén az Újnépszabadságban. Nyilván, nem tudhatta, hogy nekem fogalmam sem volt a cikkem ottani megjelenéséről, ezért csak egy kívülálló telefonja nyomán értesültem arról, hogy igencsak ekéz valaki. Tömpe István, akivel egyébként laza, s érzésem szerint szívélyes munkakapcsolatban is voltam korábban „Kritikai mennydörgés”-nek, „közhelyes”-nek minősítette eszmefuttatásomat, amelyben nekem szegezte, hogy

Az orbánisták rég alkalmazzák a lenini módszertant, az ellenzékieknek is elő kellene venniük az Állam és forradalmat.

Az ellenzéki pártok vezetői, meg miniszterelnök-jelöltjei elveszik a kedvemet attól, hogy a választási programjaikat olvasgassam. Egyrészt azért, mert – ígéreteikkel ellentétben – egyelőre alig van nyoma annak, hogy az ország viszonyainak közös konszolidálásban gondolkodnának. Másrészt azért, mert

Magyar Bálint és Lengyel László elégedetlen az ellenzékkel, nekem viszont velük kapcsolatban is van hiányérzetem.

A közelmúltban az ellenzéki Magyar Bálint es Lengyel László újból a nyilvánosság elé lépett az orbáni modell bírálatával, s azzal, hogy szerintük mit kellene tenniük a hatalomváltásra készülő pártoknak. (Hogy miért tartom hibának, amikor rendszerváltásról beszélnek, itt fejtettem ki hosszasan.) A tényleges, 1989-es rendszerváltás előkészítésében nevet szerzett Lengyel László közgazdász szerint az ellenzéki pártok

A szíriai olajbevételekből finanszírozzák Szíriában az ingatag helyzet fenntartását.

Irán-barát milíciák tüzérségi támadást indítottak egy amerikai katonai támaszpont ellen az iraki határ közelében lévő, kelet-szíriai Deir ez-Zórban, június 28-án, hétfőn este – adta ki a hírt több médium is a Magyar Távirati Iroda közlése alapján. A szíriai al-Omar olajmező védelmére telepített bázist találatok érték, de senki sem sérült meg. Az általam hallott rádióhírekbe még az fért bele, hogy

Orbán ellenzéke sem áll a tőke oldaláról a dolgozók mellé, jóllehet ezt sugalmazzák.

A parlamenti ellenzék és híveik vagy nem értik, vagy nem akarják érteni, hogy egy lehetséges politikai hatalmi módszerváltás, illetve egy ki tudja, mikor bekövetkező társadalmi-gazdasági rendszerváltás között ég és föld a különbség. A közelmúltban hosszabb elemzésben igyekeztem bemutatni, miért ámítás az az ígéret, hogy a 2022-es országgyűlési választások tétje a rendszerváltás. Nyilván kevesen olvasták végig. Viszont az ATV „Öt” című műsorának a nyári szünet előtti utolsó adásában az általam ajánlott szempontokat is érintették. Főleg