CÍMKÉP: Itt az újabb politikus, akivel elterelhető a figyelem arról, hogy a kapitalizmusban a kapitalizmus törvényszerűségei okozzák a kibékíthetetlen ellentéteket, az adott keretek között feloldhatatlan ellentmondásokat – Putyin, Merkel, Trump, Hszi Csin-ping, Orbán Viktor, Magyar Péter után az újabb mumus Friedrich Merz. A német kancellár-várományosról máris megszületett az ítélet: „elment az esze”. Nem vagyok abban a helyzetben, hogy vitatkozzam ezzel. Mi több magam is szívesen engednék a kísértésnek, s hajlanék a felül lévők gyarlóságainak taglalására. Ezzel együtt, már azzal is többet mondanának az elemzők, ha rámutatnának: Merz a világ legnagyobb befektető cége, a New York-i székhelyű BlackRock egyik vezetője és lobbystája volt mielőtt igazán belevágott a politikába – (Kép forrása: AP Photo/Ebrahim Noroozi / Euronews)

CÍMKÉP: Emmanuel Macron francia elnök vadászpilóták gyűrűjében hívott fel intenzív fegyverkezésre, mert szerinte ez a béke leghatásosabb biztosítéka. Zelenszkij szintén megmutatta, hogy bármikor kész dacolni az Egyesült Államok elnökével – Bár a Putyin–Trump-telefontárgyalás higgadt légkörben zajlott, Európa meghatározó vezetői továbbra is azon ügyködnek, hogy Ukrajna további felhasználásával tartósítsák az Oroszországra nehezedő nyomást. Az egyeztetés előtt Putyin az oroszországi iparosok és a vállalkozók figyelmét arra hívta fel: bár megkezdhető a nyugati cégek egy részének feltételekhez kötött visszaengedése, de mindig készen kell állni arra, hogy a több mint 28 ezer szankciót újabbak fogják követni (Érdemes megnézni, milyen írásokat rendelt ennek a cikknek a végéhez az algoritmus! Kép forrása: Ludovic MARIN/POOL/AFP/Les Echos )

CÍMKÉP: Szálasi Ferenc, amikor 1946-ban szembesítették a lerombolt Budapest látványával – A nyilas pártvezér poloskázása volt az orbáni kijelentés előzménye, amit a tömeg 2025-ben ugyanolyan tetszéssel fogadott, miként azt 1942-ben tette. A fasiszta eszmék világszerte előre törnek, bennünket azonban az ukrajnai helyzet kettős mércén alapuló megítélése is próbára tesz. Mindebben a közvélemény-formálóinknak, a politikusoknak, a szakértőknek, az újságíróknak nem kevés a felelőssége. (Érdemes megnézni, milyen írásokat rendelt ennek a cikknek a végéhez az algoritmus! Fotó: Reismann Marian, akit a MAFIRT fotóriportereként azzal bíztak meg, hogy felvételeket készítsen a háborús bűnösökről)

CÍMKÉP: Marco Rubio amerikai külügyminiszter és Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó Dzsiddában, a 2025. március 11-én, az ukrajnai delegációval folytatott tárgyalás után – Előtte minden addiginál nagyobb dróntámadás érte Oroszországot. Ez, szakértők szerint csak brit vagy francia közreműködéssel volt kivitelezhető. Azon túl, hogy ezzel az európaiak kesztyűt dobtak Trump arcába – nélkülük nincs tárgyalás és egyezség –, a Kremlben azt érzékelik: az amerikai elnök mozgástere korlátozott. És ez csak az egyike a lehetséges akadályoknak (Fotó AFP)

CÍMKÉP: Mészáros István (1930–2017), akinek monumentális, előbb Londonban, New Yorkban angolul és – sokáig a magyar kivételével – számos más nyelven is megjelent, A tőkén túl című kötetére utalnak a március 8-án létrehozott szerveződés Túl a Tőkén mozgalom nevével az alapítók. Mészáros nem pusztán a kapitalizmust, hanem a tőkeviszonyt kutatta. Ily módon a tőke–munka–állam hármasában vizsgálta a szovjet típusú szocializmus társadalmait is, melyeket, genezisükre utalva, posztkapitalistának nevezett. A most alakult kapitalizmuskritikus mozgalom névválasztása tehát a múltunkra, s a feltételezhető jövőre egyaránt tekint. (Portré: bulevoador / Új Egyenlőség, montázs: Bekiáltás)

CÍMKÉP: A karkeresztezéssel elutasítást kifejező Volodimir Zelenszkij ukrán vezető, illetve Donald Trump amerikai elnök és alelnöke, JD Vance az ovális irodában, a média nyilvánossága előtt csapott össze 2025. február 28-án – Nálunk sokan azt gondolják: ők ebből kimaradhatnak, hiszen a háború a két szláv nép irtásában merül csak ki. Miként azt anno bizonyos Adolf Hitler oly jól megtervezte, hogy a nemes angolok 1938-ban áldásukat is adták a kelet felé terjeszkedésre, s ott a zsidók gyors elpusztítása után, a szlávok agyondolgoztatásra épített lassú kiirtására felhatalmazva a nácikat. Moszkva szemében ez is beárnyékolhatja, hogy most London próbálkozik egy Ukrajna biztonságát szavatoló koalíció összetákolásával, s eközben meg sem fordul a fejekben Oroszország védelmi igénye. Márpedig ennek figyelembevétele nélkül nem fog menni… (Kép forrása: Wikipedia)

CÍMKÉP: Melegh Attila szociológus, Kőszeghy Ferenc, a Mérce munkatársa, Gagyi Ágnes szociológus, a szerző Szalai Erzsébet szociológus, Marosán Bence filozófus a Mi a munka és mi a kapitalizmus? című esszékötet nyilvános bemutatóján – Akárhogy keresem: a kapitalizmus egyik fázisában, a jólétiben sem látom a keresztényi szeretet megnyilvánulását. Különösen nem a mai digitális világban. Ellenkezőleg. Miként a bemutatón Szalai Erzsébet említette: a ’90-es években készült újabb dokumentumfilmek láttán megdöbbentette, hogy eltűnt belőlük a munkás, egyáltalán a dolgozó ember. (Azóta sem tért vissza, humán erőforrás lett belőle.) Mindenesetre, aki gondolkodó embernek tartja magát, annak legalábbis küzdenie kellene azért, hogy elemzéssel váltsa fel a propaganda által vezérelt érzelmi reakcióit (Fotó: KDL)

CÍMKÉP: Nehéz napjai vannak Volodimir Zelenszkijnek. Nem csupán Donald Trump beszél vele félvállról, de országa parlamentjében is kétszer kellett szavazni ahhoz, hogy jogszerűvé tegyék államfői megbízatását – Nekem egyre inkább úgy tűnik fel, hogy Ukrajna egésze már a békében sem lehet nyertes. És nem csak a milliónyi halott és rokkant miatt, hanem azért is, mert nyilvánvalóan a kirablására – ha nem területének szétosztására – készülnek azok is, akik eddig megmentőjének szerepében tetszelegtek. (Fotó: Andrii Nesterenko / Reuters)

CÍMKÉP: Trump és Zelenszkij adok-kapokjára, nemkülönben Trump és Putyin lassan körvonalazódó, a kapitalizmus globális folyamatainak alávetett ügyletére az ukrán elnökéhez hasonló, tanácstalansággal vegyes dühhel reagálnak a magyarországi ellenzéki közvélemény-formálók és követőik. Egyrészt érthető a magatartásuk, hiszen az ukrajnai háborúról elhallgatásokkal, csúsztatásokkal, hazugságokkal szóltak eddig, hogy megfeleljenek a nekik pénzt osztó centrumok feltételeinek, s ezt nem lehet könnyű bevallani. Másrészt érthető az ösztönös félelem is: amíg kapitalizmus van, addig mindig fennáll a veszély, hogy a gazdasági válságokat diktatórikus kormányzással küzdje le a rendszer. (Montázs forrása: Magyar Nemzet/ AFP)

CÍMKÉP: A február 12-én, a Fehér Ház ovális irodájába betoppanó Elon Musk vállán négyéves fiával, miközben Donald Trump sokadik rendeletének újságírók jelenlétében történő aláírására készült – A jóléti kapitalizmus jótéteményeitől elkábult értelmiségiek közül egyre többen sopánkodnak a fasizmusnak a nyugati világban, benne az USA-ban való térnyerése miatt, holott legalább nekik kellene tudniuk, hogy a nemzetközi tőkés rendszer válságaiból ez törvényszerűen következik. (Kép forrása: abc tévécsatorna  tudósítása)