Jöhet járvány, jöhet válság, nőhet a szegénység, akkor is az élsport élvezi a kormányfő kitüntetett figyelmét.

Le a kalappal a kormányfő előtt! Olyan átfogó értékelést adott a magyar sport, ezen belül főként a labdarúgás helyzetéről, ami egy sportminiszternek is becsületére vált volna. Bizonyította, hogy ezen a területen gyakorlatilag minden fontos részlettel tisztában van, s ezeket távlatos koncepció részeként képes kezelni. A Nemzeti Sport a 2020-as év utolsó napján tette közzé az Orbán Viktorral készült interjút, amelyben a témával kapcsolatos kételyek is megfogalmazódnak. Ám az ezekre adott válaszokból szintén kiderül: a miniszterelnök tisztában van a buktatókkal, legfeljebb az elkerülésükről gondolkodik másként a hozzám hasonló, aki kívül is áll, meg belül is. Belül azért, mert egész életében intenzíven sportolt. Kívül pedig azért, mert azt vallja, ami sok ország gyakorlata:

A mérgezési ügy felmelegítésének hátterében az információs háború mögött álló USA gondjai sejlenek fel.

A német Der Spiegel csemegével kedveskedett Joe Bidennek, az új amerikai elnöknek végleges megválasztása alkalmából. December 14-én, hétfőn jelentette meg honlapján, hogy az amerikai liberális hírcsatornával, a Bident támogató (egyébként ugyebár pártatlan) CNN-nel, a Bellingcat nemzetközi oknyomozó újságírói hálózattal, továbbá a szintén tényfeltárásra szakosodott, orosz (!) The Insiderrel kiderítették, kik kíséreltek meg sikertelen merényletet az ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij, illetve mint most megtudtuk, felesége ellen. Hogy az érintettek miért hallgattak eddig a feleség ügyéről, rejtély. De van itt más talány is.

Riadóztat az értelmiség: robbanni fog Európa korrekciók nélkül.

Csak állok és bámulok. Az Európai Unió tagállami vezetőinek december 10-i, csütörtöki döntése nyomán hirtelen megvilágosodott a közbeszédet uraló magyar értelmiség. Értékrendtől függetlenül, negyvennyolc órán belül, féltucatnyi nyilatkozattal találkoztam, amelyek évtizedek után először végre nyilvánosan, a kapitalizmus talajáról elemzik az európai és a magyar gazdaság helyzetét, illetve Angela Merkel és Orbán Viktor viszonyát. Persze, mielőtt elgaloppíroznám magam:

Bár az ellenzék triumfál, Orbán Viktor juthat túl az első választási felkészülési próbán.

Az Orbán-rezsim eddigi teljesítménye a társadalom egésze szempontjából a magyar történelem egyik mélypontja. Mindenekelőtt a lehetőségekhez képest. Ezekről oly sokszor írtam már, hogy nem értekezek ismét róluk.* Ugyanakkor az európai uniós támogatásoknak a jogállamisági követelményekhez kötéséről folyó brüsszeli és varsói tárgyalások után Orbán Viktor nagy lépést tett afelé, hogy saját javára fordítsa a 2022-es parlamenti választásokat. Még útjába állhatnak egyes nemzeti parlamentek, de neki már nem kell beváltania a vétóval való fenyegetést, amivel mérhetetlen károkat okozott volna több államnak, köztük Magyarországnak. Ismét beigazolódott, amit egy régi cikkem címében így összegeztem: „Egyedül Orbán érti az EU-t”. Ezúttal három pontba foglaltam, hogy a vétóügyhöz kapcsolódva mit értek ez alatt.

Azok lesznek a szerencsésnek, akik hozzájutnak a vakcinák valamelyikéhez.

Ha a dilettánsoknak a Szputnyik-V oroszországi vakcinával kapcsolatos vad feltételezései igazak lennének, abból az következne, hogy a Kreml vezetői meghibbantak:

Az HBO-n vetített film azt sugallja, hogy a történelmileg fiatal román állam tovább akar terjeszkedni.

Akárhogy is, de a kosztümös történelmi filmeknek nem sok közük van a valóságos folyamatokhoz. A szórakoztatást, az elandalítást, a heroizálást, a múlt eseményeinek, szereplőinek dicsfénnyel övezését, sőt a napi politikai propagandát szolgálják. Bőven hozhatunk mindegyikre példát az amerikai, az angol, az osztrák vagy éppen a szovjet, illetve a mai orosz történelmi filmtermésből. De nem is kell ilyen messzire mennünk.

Gyakran szinte üres padsorok előtt asszisztálnak a jogszerűség sárba taposásához.

„Ma ott tartunk, hogy a legtöbb törvényt a jogalkotási szabályok tételes megsértésével fogadja el az országgyűlés. És asszisztál hozzá a parlamenti ellenzék” – írtam le már nem egyszer az utóbbi napokban. Többek ellenérzését váltottam ki vele az ellenzéki pártok támogatói körében is. Ennek ellenére kötöm az ebet a karóhoz:

Ha nem változik a parlamenti ellenzék magatartása, a rendszer ugyanaz marad.

Derülnék rajta kínomban, ha nem a bőrünkre menne, micsoda pánik uralta el az internetes közbeszédet annak nyomán, hogy Orbán Viktor december 4-én, szokásos pénteki rádióinterjújában meglebegtette az Európai Unióból való kilépés előnyeit. (16:58-nál) Tette ezt annak kapcsán, hogy a britek elsőként jutottak a koronavírus ellen olyan vakcinához, amit mi is megrendeltünk Brüsszellel közösen. Így érvelt:

A kormányfő machiavellista politikusként is megbukni látszik.

Orbán Viktor ünnepelhetne. A feltételes mód annak szól, hogy örömében alighanem sok az üröm. Mindenesetre mások mellett a Mandiner.hu is hírül adta:

Demeter Szilárd szennyirata miatt főleg zsidó körökben háborognak, de az ellenzéki pártok nélkül elenyészik az indulat.

Évtizede tudható, hogy bekövetkezik a robbanás. Csak az volt a kérdés, mikor, s mi lesz a szikra, ami közvetlenül kiváltja. Senki nem sejthette, hogy a kultúrharc élére állított Demeter Szilárd nevéhez kötődik a gyutacs élesítése, s ez 2020. november 28-án történik meg. A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, akire sokmilliárdos keret elosztása van bízva, s aki „a kortárs magyar irodalom, a könyvszakmai terület és a tehetséggondozás” feladatára Orbán Viktor által felkenve kapott megbízást, úgy Soros Györgyözött egyet az Origo.hu-n összefércelt szövegében, hogy az még ennek a kormánynak a holdudvarában is példátlan. (Az Origo a szöveget november 29-én elérhetetlenné tette – KDL) A tőzsdemogult olyan „liberális Führer”-nek nevezte, akit