Nem mutatja magát vele szemben határozott akaratú és szervezőkészségű magyarországi vezető.

Olvasta, vagy nem olvasta Orbán Viktor „Az ember tragédiájá”-t, mindenesetre ösztönösen vagy tudatosan, de bizonyára érti Madách Imre üzenetét a színpadi mű londoni részéből:

„(…) a nyersvágy, haszonlesés / Ólálkodik köztük, s önzéstelen / Emelkedettség nincsen már sehol.”

Nem úgy van az! – mondhatja a mai magyar atlantista-nyugatos, aki még mindig kergeti az álmokat: ha valahol, hát ott megszabadult a politika a régi galádságoktól, és a lelkesítő eszmék uralkodnak: szabadság, demokrácia, nemes versengés. Ezzel szemben a pragmatikus Orbán Viktor alighanem azzal indult Albionba május 28-án: ha vendéglátója, Boris Johnson miniszterelnök támogatásáról biztosítja, akkor ő, Orbán is megveszi a portékájukat. Persze, Magyarország pénzén, mert ugyebár ki másén, ha egyszer ő vezeti ezt az országot.

Figyelmesen nézve az első tudósításokat, azt láttam, hogy a magyar vezető úgy házalt Londonban, amiként annyi éven át Berlinben, pontosabban a német nagytőkét képviselő Angela Merkelnél. Hasznot hajtó együttműködést ígért a brit energetikai óriásnak, a Shellnek, továbbá közös fegyverzetfejlesztéssel, netán vásárlással kecsegtette az ottani hadiipart. Nem mellesleg, a tárgyalás után derűsen állt ki a Downing street 10-zel átellenben összesereglett újságírók elé. A médiamunkások odamenet igencsak bekiabáltak neki, de Orbán megmutatta, hogy minden ellenkező híreszteléssel szemben, kész állni a szabadnak mondott sajtó ütéseit. Mi több, öntudatosan felvállalta a migránsozást ebben a körben is.

Természetesen, a jövő zenéje, hogy mindezzel mire megy. Az azonban nem kétséges, hogy Londonon keresztül megpróbálja Washingtont is becserkészni. Mert alighanem ez volt ennek a látogatásnak a legfőbb célja: bebizonyítani, hogy az Európai Unióból kivált Egyesült Királysággal, az Amerikai Egyesült Államok legfőbb európai szövetségesének kormányfőjével is képes szót érteni. Magam is fel tudnék sorolni ellenérveket, mégis azt gondolom, az üzenet egyértelmű:

Orbán Magyarországa, pontosabban maga Orbán Viktor, Joe Bidennél is szolgálatra jelentkezik.

Ezt megelőzően Moszkvából szintén biztatást kapott. Marija Zaharova, az orosz külügy szóvivője, az Oroszországi Föderáció budapesti nagykövetségének honlapján is közzétett nyilatkozatában, úgymond a megosztó törésvonalak nélküli „nagy Európa” létrehozása jegyében sok sikert kívánt ahhoz, hogy május 21-e óta Magyarország elnököl a jelenleg 47 tagú Európa Tanács Miniszteri Bizottságában. Az orosz diplomácia képviselője hangot adott annak, hogy a strasbourgi szervezet egyre gyakrabban egyes államok és csoportok oroszellenes politikájának túszává válik. Ezzel összefüggésben, Moszkvában megalapozottnak tekintik azt a budapesti döntést, hogy a szervezetnek – amely ugyebár nem az Európai Unió részeként működik – „prioritásként kell kezelnie a nemzeti kisebbségek jogait”.

A nyilatkozat arra hívja fel az Európa Tanács intézményeinek figyelmét, hogy „ne hunyjanak szemet az orosz és az orosz nyelvű lakosság és média szisztematikus diszkriminációja, elnyomása felett Ukrajnában és a balti államokban”. Üdvözölte Magyarországnak azt a szándékát, hogy újra meg kell tartani az évenkénti konferenciákat az egyházak közötti párbeszéd érdekében, mert „ez a nemzetek közötti egyetértés, a globális és a regionális stabilitás egyik támasza”. Támogatják a magyar kormánynak a családi értékek védelmére irányuló szándékát is. Végezetül az orosz fél arról biztosította a magyar elnökséget, hogy nyitott a konstruktív, az egymást tisztelő együttműködésre.

Mielőtt azzal legyintene erre a szövegre az olvasó, hogy ez is egy a sok diplomáciai formula között, javaslom, nézzük mindezt az orbáni parlamentet és kormányt fel- és leváltani készülő magyarországi parlamenti ellenzék szemszögéből! Ha ezt tesszük, csak arra a következtetésre juthatunk, hogy

Orbán Viktor nem állt le sem a nyugati, sem a keleti kapcsolatépítéssel.

S ami ennél is több, támogatásra számít, és talán számíthat, innen is, onnan is. Mert egyelőre nem mutatja magát Magyarországon vele szemben egységet teremteni képes, határozott politikai akaratot képviselő és szervezőkészséget mutató vezető. Ráadásul Orbán különösen jól ért ahhoz, hogy a maga javára fordítsa, amit Charles Gouno: „Faust” című operájában – ami ugyebár szinte egy tőről fakad a fent hivatkozott Madáchi művel – Mefisztó így fogalmaz meg: „Eladó az egész világ”. Más kérdés, hogy ellenzői is bőven vannak a magyar kormányfőnek. Főként az Európai Unió parlamentjében. Csakhogy ezzel a testülettel nagyon gyakran kanosszát járatnak a tényleges európai döntéshozók is.

Summa summarum, ha a magyar társadalom kormányváltásban érdekelt és erre vágyó része továbbra is arra vár, hogy majd a külföld vívja meg helyette a küzdelmet, s főleg arra, hogy maga Orbán feladja, akkor végképp tehetetlennek, s mint ilyen, komolyan nem vehetőnek mutatja magát. Természetesen a tévedés kockázatával írom mindezt, de akárhogy forgatom, a magyar miniszterelnököt felértékelő londoni fogadtatás, s ezzel szinte egy időben a moszkvai biztatás, azt mondatja velem, hogy hibát követnek el azok az elemzők és kibicek, akik már leírták őt. Köztük olykor magam is ezt gondoltam néha, de hát most éppen az a helyzet, hogy nemrégiben kínai látogatásra is meghívták…#

CÍMKÉP: Boris Johnson és Orbán Viktor Londonban 2021. május 28-án – Az Egyesült Királyság kormányfőjén keresztül az amerikai elnököt is megcélozhatta a magyar kormányfő (Fotó forrása a magyar miniszterelnök honlapján közzétett videó-felvétel)