Bírálja a nemzeti, illetve a Nyugatot szolgáló hatalmi centrumok között vergődő orosz államfőt Zjuganov.

„Erős állam, erőteljes szociálpolitika, a tudomány, az oktatás és a csúcstechnológiák magabiztos fejlesztése.” – Gennagyij Zjuganov, az Orosz Föderáció Kommunista Pártja Központi Bizottságának elnöke szerint ezek voltak a hatalomra került Vlagyimir Putyin deklarált céljai. A kommunista vezető azonban úgy gondolja, hogy a kormányzó Egységes Oroszország pártnak

„nem sikerült elhagyni azt a nyomvonalat, amit az árulók és a köpönyegforgatók, Jelcin, Gajdar és az egész kamarillájuk taposott ki”.

A Zjuganovval készült interjú május 23-án jelent meg a Szibériai Kontinens Online nevű orosz portálon, majd a kommunista párt honlapján, s magyarul teljes szövegét a Balmix–Magyar Transform adta közre. A cikknek az orosz társadalom hatalmi-strukturális viszonyait érintő néhány fontosabb részletét mutatom be itt, hogy olyan szemszögből érzékeltessem az oroszországi vitákat, ami gyakorlatilag ismeretlen a szinte kizárólag atlantista-nyugati érdekeket közvetítő magyarországi médiumokból tájékozódó hazai közvélemény előtt.

Az orosz kommunista vezető szerint „1991-től országunkat erőszakkal betagolták Uncle Sam rendszerébe, az élet minden területén alárendelve az USA által uralt globális feladatoknak, céloknak. Nyersanyag-szállítói szerepet szántak nekünk, amit Jelcin, Gajdar és Csubajsz csapata meg is valósított”. A végén az arany- és devizatartalék 8 milliárd dollár alá csökkent (ez ma 130 milliárd, illetve Zjuganov az interjúban megemlítette, hogy az ország mai, teljes deviza és aranytartaléka 600 milliárd dollár – KDL), s 1998-ban bekövetkezett az államcsőd. Már a nyugdíjakat sem tudták fizetni. Mint Zjuganov hangsúlyozta: Putyin megértette, hogy a Nyugat, mindenekelőtt az USA és szövetségesei nem kívánják az erős és sikeres Oroszországot. Ez tükröződött az államfő 2007-es müncheni beszédében, ami sokkolta őket, s azóta tekintik Putyint és Oroszországot ellenségüknek. A kommunista párt elnöke kijelentette:

az államfő eredeti programját valószínűleg most is aláírná, de mára oligarchikus állam alakult ki Oroszországban.

»Ha szociálisan gondoskodó állam lenne, akkor a mi erőforrásaink mellett a lakosság nagyságrendekkel jobban élne. Nemrégiben, az Államtanács ülésén, amit Putyin vezetett, egyenesen megmondtam „Új döntéseket kell hoznia. Ha nem teszi meg, akkor a gazdasági válság nyomán politikai csőd következik be”. Hiszen, a gazdaság mindent meghatároz! Az elmúlt tíz évben pedig az orosz gazdaság csak 9 százalékkal nőtt. Ugyanebben az időszakban az amerikaiak 16 százalékkal, az európaiak 32-vel, a kínaiak pedig 101-gyel növelték a GDP-t.«

Zjuganov szerint az orosz kormány pénzügyi-gazdasági apparátusa ma is a 90-es évek programját hajtja végre, és a helyzet tovább fog éleződni. Ennek következtében az elmúlt öt évben a költségvetési bevételek csupán 10 százalékkal nőttek, miközben az oligarchák vagyona 53 százalékkal gyarapodott. Velük szemben az átlagemberek életszínvonala 12-13 százalékkal romlott. „Visszataszító ez a társadalmi igazságtalanság” – jelentette ki a kommunista vezető. „A dolgozókat, a munkásokat, a parasztokat, a tanárokat, az orvosokat, a mérnököket, a tudósokat, a katonákat támogató politikára van szükség! Azokat kell előnyben részesíteni, akik saját eszük és a tehetségük révén hozzák létre ezen a Földön az értékeket!”

„Miközben az oligarchia gazdagszik, a nép szegényedik. A legtehetségesebbek pedig külföldre menekülnek. A magasan képzett szakemberek kiáramlása észvesztő. De ennél is szörnyűbb a népességcsökkenés katasztrofális mértéke – jelentette ki az oroszországi kommunista vezető.

Így fogalmazott: „A bűnös és áruló liberális kísérlet évei alatt az ország nemzetiségei közül csak az oroszok lélekszáma 20 millióval csökkent. Ugyanakkora veszteséget szenvedtünk el, mint a Nagy Honvédő Háború évei alatt. Ha a helyzet nem változik, nem lesz senki, aki egybetartsa ezt a hatalmas térséget, beleértve Szibériát”. Zjuganov szólt a kommunista párti javaslatokról, melyeket azonban – szerinte – sem az elnök, sem a kormány nem támogat. Köztük megemlítette azt a törvényjavaslatukat, ami ösztönözné a tehetséges emberek visszatelepülését. Hiszen, mint mondta, minden Bill Gates-nél dolgozó száz munkatárs közül ötven orosz származású. Sokan szeretnének hazajönni, de ehhez modern munka- és lakhatási körülményeket kell teremteni, iskolákat a gyerekeiknek.

Zjuganov azzal vádolta Putyint, hogy szavakban támogatja a kommunisták jóléti programját, amely szerint minden ötödik rubelt a tudományra, az oktatásra, az egészségügyre, a kultúrára kell költeni, valójában nem születnek meg az ehhez szükséges döntések. Szerinte az új miniszterelnök, Mihail Misusztyin valamivel hatékonyabb ugyan, mint Dmitrij Medvegyev, de végeredményben ugyanazon a pályán halad. Nem lát komoly fordulatot a jóléti állam megteremtésének irányba. A nemzeti erőforrások nagy része tizenöt oligarcha-csoportnál összpontosul. Lényegében ők ellenőrzik a szibériai kincsek nagy részét is. Az arany- és devizatartalékok, a Nemzeti Jóléti Alapban lévő 13 ezer milliárd rubel nem működő tőkeként szolgálja az országot.

„Ha a harmadik, a 2030-cal záruló Putyin-terv is összeomlik, az politikai csődöt is jelent, mert az emberek nem fogják kivárni míg az emelkedő árak megfojtják őket” – figyelmeztetett a kommunista vezető.

Ellenpéldaként említette a Leninről elnevezett, kommunista vezetés alatt álló állami gazdaságot, ahol – szemben a részvénytársasággá változtatott, aztán értékesített, csődbe jutott gazdaságokkal – a legújabb technológiákat vezették be, s ahol magasak a bérek, felújították az óvodákat és az iskolákat, dinamikusan nő a lakosság. Ám a hatóságok minden eszközzel akadályozzák a sikeres gyakorlatot. Már a nyolcszázadik pert indítják a több régióban is részlegeket működtető szovhoz ellen, hogy bebizonyítsák, életképtelen ez a forma. „Úgy tűnik, hogy az állami gazdaság megsemmisítésére nagyon magas hivataloktól kaptak parancsot. Egy egész falka rohangál körülöttük... Persze mi visszavágunk és megvédjük őket, de ez az egész helyzet szégyenteljes és undorító. Felvesszük a harcot ezzel a bandával, amely bírói talárba és ügyészi egyenruhába öltözve még a 90-es évekénél is szemtelenebbül lép fel”.

– Az állami vezetők is félnek odalátogatni, hiába hívjuk őket – mondta Zjuganov. Az Állami Duma, a parlament pulpitusáról ötször kértem, hogy a szövetségi televízióban mutassanak egy általunk készített filmet a gazdaságról. Putyin kezdeményezésére tartottunk ugyan egy szemináriumot, ahol a helyettesem, Kasin akadémikus és három, különböző régiót képviselő vezető beszélt a tapasztalatokról. De az állami tévébe nem kerülhettünk be, mert ez nem felel meg az oligarchia érdekeinek. Félnek a versenytől és a gazdálkodás kollektív szemléletétől. Mert mi nem veszünk igénybe állami támogatást, miközben szociálisan virágzó térségeket hozunk létre.

Putyin fellépésével javult az ország helyzete. De akkor is a fő ellenfélnek tekintettek minket – jelentette ki a kommunista párt elnöke, majd arról beszélt, hogy nyomasztja a kormány felsőbb szintjein uralkodó szovjetellenesség. Elméletileg most a hatóságoknak fel kell használniuk az egyedülálló szovjet tapasztalatokat, a kínai modernizáció tapasztalatait – ideértve a nyugattal való aktív együttműködést is. Ám az államfő hibájaként rója fel, hogy korábban sem balközép álláspontot foglalt el, ami megalapozhatta volna az intenzív fejlődést. Ha ez nem változik, akkor Oroszországra egyre mélyülő válság vár és a hatalmas társadalmi robbanás sem kizárható.

Mindezek mellett a terjedelmes interjúban többek között szó esik
– a nyugatiak nyomásgyakorlásáról, aminek célja Oroszország kifosztása,
– a Leninhez való nevetségesen szemérmes viszonyról,
– az oligarchiának kedvező nem progresszív – vagyis a magyarországihoz hasonló – adórendszer káros társadalmi hatásáról,
– a Krím egyik városának az amerikaiak által történt 2008-as elfoglalásáról,
– a „náci” ukrán rezsimtől való elhatárolódásról,
– a Nyugat gátlástalanságáról, a NATO Oroszországra nyomulásáról,
– a Navalnijt támogatókról, a belarusz elnök, Lukasenka érdemeiről és hibáiról,
– a Donyecki és a Luganszki Népköztársaság elismerésének szükségességéről,
– a nemzeti, a kizsákmányoló Nyugatot szolgáló és a közöttük „vergődő” putyini, oroszországi hatalmi centrumokról,
– a kommunista pártot és vezetőit érő atrocitásokról, a párt személyi, szervezeti, anyagi bázisáról, egyes párttagok politikai üldözéséről, a közelgő parlamenti választásokra készülésről,
– a nyereséget termelő sikeres „népi vállalkozások”-ról, a kommunista párti vezetésű városokban az önkormányzati tulajdon és a közműszolgáltató cégek megőrzésének kedvező tapasztalatairól. Mindent egybevetve, Zjuganov szerint Oroszországban a „baloldali fordulat és az élet szocializációja nélkül lehetetlen kijönni ebből a válságból”. #

CÍMKÉP: Gennagyij Zjuganov, az Orosz Föderáció Kommunista Pártja Központi Bizottságának elnöke – Szerinte Oroszországban legalább három hatalmi centrum van: a nemzeti, a kizsákmányoló Nyugatot szolgáló és a közöttük „vergődő” putyini (Fotó forrása: Szibériai Kontinens Online nevű orosz portál)