990.BEKIÁLTÁS: Az USA feladhatja Ukrajnát?
Az orosz médiumokat is ellepik az ukrajnai helyzettel összefüggő találgatások.
Meglepő vízióval állt elő Ukrajna jövőbeli sorsáról Mihail Hazin oroszországi közgazdász, publicista, televíziós és rádióműsorok készítője, szereplője, korábban az orosz elnöki hivatal munkatársa. Az Ekonomika Szevodnja gazdasági újság február 16-ai száma ismerteti nyilatkozatát arról, hogy
az Egyesült Államok magára hagyja Ukrajnát, de úgy, hogy ott a különböző fegyveres csoportok révén az afganisztánihoz hasonló tűzfészek jöjjön létre.
Ha egyetlen hatalmi centrum alakulna ki Kijevben, a fegyvereknek az egymással szemben álló erők számára juttatásával teremtenének instabil helyzetet. Mára ugyanis világossá vált, hogy a 2014 februárjában amerikai protektorátussá tett Ukrajna képtelen saját lábra állni. Viszont az USA – az Egyesült Államok lakosságát is sújtó válság közepette – nem akarja és nem is képes finanszírozni a tőle távoli országot. Az viszont érdeke, hogy a káosz melegágyát teremtse meg Oroszország határán és Európa keleti részén, mert ezzel kárt okozhat a globális versenytársaknak – Moszkvának és az EU-nak is.
Hazin hipotézisének ennél is meglepőbb része, hogy szerinte Washington másutt is káoszt próbál majd teremteni – a balti államokban, Romániában és Bulgáriában –, hogy megnehezítsék Oroszország számára a rend helyreállítását. Ráadásul Moszkvának ezt megszállás nélkül kell elérnie, hiszen ehhez nem lenne ereje, és az oroszországi lakosság ellenállását is maga után vonná.
A közgazdász szerint az USA a lassú „átrendezésre” a Csendes-óceáni térség felé fordulás, mindenekelőtt a Kínával való küzdelem miatt kényszerül, és a folyamat vége a NATO elsorvasztása lesz. Washington a jövőben az Egyesült Államok–Nagy-Britannia–Kanada–Ausztrália külön katonai szövetségének megerősítésére fordítja erőforrásait és energiáit. Mindenesetre Ukrajna többszörösen is alkalmasnak látszik arra, hogy az amerikai geopolitikai stratégiaváltáshoz hivatkozási alap legyen.
Más vízióval állt elő Jakov Kedmi izraeli biztonságpolitikai szakértő február 16-án este az orosz állami televízió Vecser sz Vlagyimirom Szolovjovim című műsorában. Szerinte
„reális veszély, hogy Ukrajnában egy olyan merényletét hajtanak majd végre, amivel megvádolható Moszkva”.
Az oroszországi és az izraeli közönség előtt jól ismert szakértő nem tartja kizártnak, hogy a provokációra a leállított csernobili atomerőmű területén kerül sor. Azt állította: ez megmagyarázná, miért költöztették át a Csernobilhoz közeli Kijevből Lvovba, Lengyelország közelébe többek között az amerikai nagykövetséget, sőt az IMF képviseletét. Arra már én emlékeztetek, hogy a közelmúltban az amerikai kiképzők által irányított ukrán egységek az erőműhöz tartozott, a robbanás óta lakatlan városban, Pripjatyban gyakorolták a városi harcot.
A legkézenfekvőbb azonban az, hogy az ukrán hadsereg nagyságrenddel növeli a tüzérségi támadásokat a donyecki és a luganszki terület ellen, hiszen az elmúlt hetekben, a minszki megállapodások megsértésével, nagykaliberű ágyúkat, sorozatvetőket vontak össze a demarkációs vonal Kijev felőli oldalán, továbbá százezret meghaladó létszámú katonai egységeket Ukrajna északi, keleti és déli határtérségeiben. A nyugati sajtó – tehát az ebből dolgozó magyar – az ukrajnai, az oroszéval azonos nagyságrendű csapatmozgásokról nem számolt be. Miként arról sem, hogy a polgárháború eddigi 14 ezernyi halottjának, illetve 30 ezernyi sebesültjének többsége a szakadár területekről került ki, vagyis a Kijev által ellenőrzött, úgynevezett büntető zászlóaljak és reguláris egységek áldozata. Az ENSZ ezzel kapcsolatos adatait a „Vasfüggöny az orosz határnál” című cikkemben ismertettem.#
CÍMKÉP: Lángba borulhat Ukrajna az USA által magára hagyott, ám az afganisztáni (és iraki) mintára fegyverrel ellátott, különféle szélsőséges csoportok, paramilitáris alakulatok, szabadcsapatok közötti viszályok miatt – Az oroszországi és az izraeli közönség előtt jól ismert szakértő nem tartja kizártnak, hogy a provokációra a leállított csernobili atomerőmű területén kerül sor (Illusztáció forrása: rueconomics.ru)