A játéktéren kívül szoríthatják a független, konzervatív Magyar Hangot az új kormánypárti hetilappal, a Mandinerrel.

Nem szűnik a jövés-menés a közéleti újságok médiapiacán. Már amennyiben létezik ilyen a magyarországi viszonyok között, ahol főként azon múlik egy internetes vagy nyomtatott újság sorsa, hogy mekkora támogatást kap a kiadó kifejezetten kormányzati, vagy kormányzati nyomásra elhelyezett hirdetések, vagy ki tudja, milyen trükkök révén az államtól, az üzleti szférától. És persze vannak a nagyobb és kisebb egyházak is, amelyek forrásai nagyrészt szintén a központi költségvetés felől csörgedeznek, áramolnak, ömlenek. A megszállott előfizetők és alkalmi vásárlók vékonyka rétege ebbe a folyamatba alig képes beleszólni.

A bővítési biztos lassíthatja a csatlakozási folyamatokat, ami Brüsszelnek és Moszkvának is jól jöhet.

Értem én, hogy sokan szeretnék, ha az úgynevezett európai értékek érvényesülnének – jelentsenek ezek bármit is. Leginkább persze mindenféle emberi szabadság, az egyenlőség, a testvériség elveit kapcsoljuk hozzájuk. Legalább két gond azonban van velük:

A sors fintora, hogy a vörösök profitáltak a Nyugat által támogatott ellenzék akcióiból.

Működött a (nyugatos) ellenzék által meghirdetett taktikai szavazás a szeptember 8-i, vasárnapi, moszkvai helyhatósági választásokon – ünnepel a neoliberális sajtó. Amiként a 444.hu is írja: „Az ellenzék vezetője, Alekszej Navalnij a választás előtt azt tanácsolta az ellenzékieknek, hogy mindenhol arra a jelöltre szavazzanak, akinek a legnagyobb esélye van a kormánypárt legyőzésére”.

Közvetve a gazdag osztrák államot is támogatja a magyar kormány.

A Tudományos Akadémia intézményeinek széttúrásában, a tudós társaság vagyonának lenyúlásában való közreműködése miatt elhíresült Palkovics László miniszter a magyar vasúti piac további átengedésének ügyében hallatta hangját szeptember 4-én, szerdán. Stratégiai együttműködési megállapodást írt alá az osztrák Rail Cargo Group magyarországi vállalataival. Ebből az apropóból a Hír tévé adásából idementett képen is olvasható hangzatos szavakkal – fenntarthatósági érdek, környezetkímélő megoldások, 1500 milliárdos vasútfejlesztés, meg hasonlók – terelte el a figyelmet többek között arról, mi is a valódi tartalma a megállapodásnak.

BEKIÁLTÁS-sajtószemle: Kontroll nélkül kormányoz Orbán / Soha ennyi lakossági adósság / Közeleg a válság / Idő előtt halunk meg

KONTROLL NÉLKÜL KORMÁNYOZ ORBÁN – Néhány hete tüntették ki Stumpf Istvánt a Magyar Érdemrend Középkereszttel, s máris élesen bírálta a magyar kormányzást. Orbán Viktor egykori tanára, kormányának kancelláriaminisztere, aki nemrég távozott az alkotmánybírósági posztról, kifogásolta a kellő egyeztetések nélküli jogszabályalkotást, s azt, hogy „a negyedik alaptörvény-módosítással az alkotmányba emeltek számos korábban alkotmányellenesnek mondott szabályt, amit a szakirodalom visszaélésszerű- vagy felülalkotmányozásnak nevez”. Stumpf úgy látja, 2018 után Orbán közvetlenül magához vonta az irányítást, elvileg ő felügyeli a közigazgatási államtitkárok munkáját is, bár a közigazgatás napi szintű problémái nem foglalkoztatják. „Míg korábban a parlament szavazott a kormányprogramról, ma a miniszterelnök mindenféle kontroll nélkül határozhatja meg a kormány politikáját. A rendszerváltoztatás után még sosem volt ilyen erős ez a pozíció” – idézi a Magyar Narancs a volt alkotmánybírót.

Európai vasutat akart csinálni Magyarországon.

Azon a végzetes, 1999. január 6-ai reggelen együtt kezdtük szervezni a ravatalozást, a kondoleálást, a temetést. Dél körül már ő volt a hajnalban elhunyt, mindössze 48 éves, mégis legendás MÁV-vezér, Sipos István utódja. Tegyük hozzá: a feladatra alkalmas utóda. Ezt támasztja alá annak a sajtóközleménynek a részlete is, amit a vasúttársaság kommunikációs igazgatójaként Kukely Mártonnal kapcsolatban akkor kiadtam:

A szülők többségét nem foglalkoztatja annyira a gyereke sorsa, hogy érdemben  hangot adjon aggodalmának.

Találkoztam ugyan lelkes kommentárral, de lássuk be, hogy mindent egybe vetve az augusztus 31-ei, szombati, budapesti, Kossuth téri diáktüntetés lényegében részvétlenül múlt el. A jóindulatú médiumok szerint is, mindössze „több száz fő vett részt” a köznevelési törvény elleni demonstráción. Ehhez képest, az Emberi Erőforrások Minisztérium azt közölte: 326 ezer óvodás, 727 ezer általános iskolás és 490 ezer középiskolás, vagyis több mint másfél millió diák, és 150 ezer pedagógus kezdi meg a tanévet. Ha a tüntetés iránti érdeklődést tekintem, s ezt összevetem a közoktatásban érintett gyerekek és hozzátartozóik – szüleik, nagyszüleik – öt–hatmilliós számával, azt kell gondolnom: a magyar társadalom nagy része nem érti vagy nem akarja érteni, miért emelték fel a szavukat a diákok. Tételesen az alábbiakért, áttételesen ezeknél is többért:

Válságban a pedagógusképzés / Tiltakoznak az oktatás tönkretétele ellen / Sérülnek a tanuláshoz való alapjogok / A Nemzeti Bank hitelezi Mészárost / Összeroppan a magyar társadalom

VÁLSÁGBAN A PEDAGÓGUSKÉPZÉS – 2020-tól a felsőoktatásba való belépés feltételeként megszabott idegen nyelvvizsga 25 százalékkal csökkenti majd a felvehetők számát – állította Polónyi István oktatáskutató a Klubrádió augusztus 30-i reggeli adásában. Ez főleg a pedagógusképzést sújtja majd, mert a műszaki, informatikai képzésekre jelentkezők esetében viszonylag jó a nyelvvizsga-arány. A kormány szándékaival ellentétben a műszaki területeken 25 százalékkal csökkent a jelentkezők száma. Az informatika iránt viszont nagy az érdeklődés. A humán és a társadalomtudományi szakokon mérséklődik hallgatói létszám, de nem annyira, amennyire a kormány szeretné. A bértábla átalakításáról a szakember azt mondta: nem érti, milyen 280 milliárdról beszél Palkovics miniszter, aki szerint ez az intézmények számláján van. A 4-5 évvel ezelőtti béremelésre sem adtak fedezetet, azt az intézményeknek kellett volna kigazdálkodniuk.

Túl sokba kerül a tévézés / Drágán vesz rakétákat Magyarország / Megfeneklett a gázkonvektor-csere program / Tovább gyengült a forint /

TÚL SOKBA KERÜL A TÉVÉZÉS Több európai, főleg kelet-európai országban sokkalta olcsóbb a kábeltévés előfizetés éves díja, mint Magyarországon. Évente átlagosan 54 ezer forintot kell fizetni a kábeltévé-szolgáltatásért. A  svájci tévé-csekk ennek kétszerese, viszont a franciáknál csaknem tízezer forinttal olcsóbbak az éves tévéműsor-előfizetések. Náluk ugyanis 139 euró (kb. 45 700 forint) az átlagár. Olaszországban még ennél is olcsóbb a szolgáltatás, csupán 90 euró, durván 29 600 forint. A vizsgált országok közül a lengyeleknél a legolcsóbb az előfizetés, nagyjából harmadannyi, mint nálunk. A Pénzcentrum összeállításából kiderül, hogy hazánkban 4 millió háztartásra 3,5 millió előfizetés jut, és a legtöbben a digitális szolgáltatást veszik igénybe.

Csökkennek az egészségügyi állami kiadások / Elment a jól képzettek java / Nem tesznek félre nyugdíjra a fiatalok / Kevesebb a gyerek, de több a házasság

CSÖKKENNEK AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÁLLAMI KIADÁSOK Először esett a GDP 7 százaléka alá az egészségügyre fordított állami kiadások aránya. A KSH adatai szerint a 6,9 százalékból is mindössze 4,8 százalékot áll az állam, a többit a betegek fizetik. Fekvőbetegként 10 forintból egyet, járóbetegként négyet, a patikákban pedig hatot a biztosítottak állnak – legtöbbször készpénzben. ♦ A kórházi ágyak 34 százaléka üresen áll. Nincs pénz a beavatkozások elvégzésére. ♦ A várakozás miatt mennek a betegek a magánegészségügybe. Ugyanakkor a privát rendelők és klinikák személyzetének zömét is az állam orvosai és nővérei adják.