Azt a látszatot keltik, mintha a szíriai ügy akkor kezdődött volna, amikor az oroszországi légierő beavatkozott a harcokba.

A pesti srácok mintájára a ruszkik ellen küzdő szíriai aleppoi srácokról értekezik Kakuk György egykori rádiós, később az ENSZ koszovói missziójának sajtósa, jelenleg a Demokratikus Koalíció elnökségi tagja. A közelmúltban járt a közel-keleti menekültek egyik útvonalán is. Mindezt persze emlékeimre hagyatkozva írom ide, mert a jeles közszereplő nem közöl életrajzi adatokat FB-oldalán. Annak sem találtam nyomát a honlapján, hogy a pesti srácok–aleppoi srácok összevetést helyszíni tapasztalatok alapján agyalta-e ki, vagy csupán látta a fotót, s hozzáírta:

„Autógumit égetnek, hogy a sűrű fekete füst valamiféle védelmet nyujtson (sic!) városuknak a folyamatos terrorbombázások ellen”.

Orbán Viktor akaratából – talán amerikai nyomásra – megkezdődhet a magyar kormányzat és az ellenzék beszélő viszonyának normalizálása.

Eörsi Mátyás, az önmeghatározása szerinti közszereplő, liberális politikus hosszan indokolja Facebook-oldalán, miért fogadja el, hogy az Orbán-kormány külügyminisztere őt jelölje a Demokráciák Közössége elnevezésű szervezet főtitkári posztjára. Az Internet különféle felületein nyomban vita kezdődött arról, hogy amikor az ellenzék még azt is megkérdőjelezi, hogy Magyarországon egyáltalán demokrácia van-e, Eörsi, akit sokan az ellenzék egyik emblematikus alakjának tekintenek, miért legitimálja Orbán Viktor kormányát a jelölés elfogadásával akkor, amikor Magyarországot, épp e kormány ténykedése miatt, ki akarták zárni a Demokráciák Közösségének vezető szervéből.

Nincsenek tekintettel arra, milyen lelkiállapotban készülnek fel azok, akiknek mégis kiadják a versenyengedélyt.

Néhány nappal a Rio de Janeiro-i Olimpia kezdete előtt jelentette be a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke, Thomas Bach, hogy újabb határozatot hoztak az orosz sportolókkal kapcsolatban: háromfokozatú szűrőn kell átesniük augusztus 5-ig. Bár egyes értelmezések szerint ebből már két szűrő megvolt, azért érdemes emlékeztetni arra: az olimpia megnyitó ünnepségét augusztus 6-án rendezik.

Megélhetési politikusokkal a baloldal erőtlen marad, amely miatt már ma is súlyos árat fizetnek a leszakadt rétegek. Végső soron a társadalom egészének meggyengülése lesz a következmény.

Lakner Zoltán Négy fordulat címmel tett közzé esszét a Népszabadságban. Nem lebecsülve a szerző jó szándékát, erőfeszítéseit, mégis azt kell mondanom: semmi különös; eggyel több lett az írások száma az elefántcsont toronyból. Mindenekelőtt a szociális célok erőtlen kitűzésével kapcsolatban van hiányérzetem. Nem érzékelem a baloldaliság tartalmának markáns kifejtését. Egyáltalán, hova tegyünk egy olyan baloldali indíttatású elemzést, amelyben a kizsákmányolás kifejezés nem fordul elő, miközben a kizsákmányolás Magyarországon és világ számos részén rendkívüli méreteket ölt.

Putyinisták, liberálisok, függetlenek birkóznak egymással a szeptemberi választások előtt.

Fejlemény Hodorkovszkij-ügyben. Mostanra kiderült, hogy a Jukosz olajipari cég egykori vezére, a tíz évet börtönben töltött Mihail Hodorkovszkij Euronews-ban való múlt pénteki, azaz június 3-ai szerepeltetését, amiről ebben a blogban is beszámoltam, megelőzte egy London–Moszkva internetes kapcsolás. Ugyanis az önkéntes svájci és nagy-britanniai száműzetésben élő volt oligarcha június 1-jén a brit fővárosból intézett videó-üzenetet a Moszkvában összegyűlt újságíróknak abból az alkalomból, hogy olyan 24 képviselőjelöltet mutatott be, akiket a Hodorkovszkij által finanszírozott Otkrytaja Rosszija (Nyílt Oroszország) nevű szervezet támogat a szeptemberi parlamenti, illetve a szentpétervári törvényhozó testületi választásokon.

Az oroszok kis hányada támogatja Hodorkovszkij és otthoni liberális társainak nézeteit.

Két egymást követő napon lényegében ugyanazt a témát tűzte napirendre az Euronews, illetve az orosz állami televízió: Oroszország érdekeit szolgálja-e Vlagyimir Putyin rendszere? Június 3-án, pénteken, az európai csatorna The Global Conversation című műsorában a Jukosz olajipari cég egykori vezére, a tíz évet börtönben töltött Mihail Hodorkovszkij Oroszország szíriai beavatkozásáról beszélve érintette ezt a kérdést, amikor ezt mondta:

Nem Oroszország gondjai miatt kellene teátrálisan aggódni, hanem a magyar viszonyokra koncentrálni.

Hallom, hogy manapság, idehaza sokan aggódnak azért, mert még mindig túl nagy a respektje Oroszországnak. Többször és több napot töltve, utazva és dolgozva a fővárostól távoli országrészeken, s ily módon gyakorlatilag elvágva a plurális hírszolgáltatás maradékától is, barátaimtól kellett megtudnom, hogy a bennünket Moszkva ármányaitól féltők nyilvánosan tették szóvá az elmúlt hetekben: a vehemens putyinozás szinte hatástalan. A károgók a Kreml manővereire, aknamunkájára fogták, hogy ilyen felháborító helyzet alakulhatott ki. Épp úgy, mint az átkosban, csak akkor a nyugati fellazítást kárhoztatták – gyakran még mindig ugyanazok, akik most az ellenkező irányból riogatnak a patás ördöggel.

Alkalmas a bűnbak szerepre abban a helyzetben, amit nem vagyunk képesek átlátni.

Tele a magyar sajtó annak bemutatásával, hogy mi mindent köszönhetnek Soros Györgynek a Fidesz öregjei. Csak a hétvégén a Magyar Nemzet és a Népszabadság is közölt, egymástól némileg eltérő, listát arról, mikor és hogyan kapott támogatást az amerikai-magyar nagytőkés pénzéből Orbán Viktor, Szájer József, Németh Zsolt, Kövér László, Schmidt Mária, Stumpf István, Kulin Ferenc, Kovács Zoltán, Jeszenszky Géza, Bába Iván, Cséfalvy Zotán, Hörcsik Richárd, Illés Zoltán, Deutsch Tamás. És persze mindenki arról cikkezik, hogy Orbánék miként harapdálják az egykor őket etető kezet.

A Szovjetuniónak a fasizmus elleni küzdelemben odaveszett 25–28 millió halottját, a 12 millió árvává lett ottani gyerek áldozatát kezdi elfeledni a világ.

Az USA és Franciaország lakosságának többsége, továbbá a németek fele úgy tartja, hogy az amerikai fegyveres erők játszották a kulcsszerepet a fasizmus legyőzésében a II. világháború alatt. Az orosz Regnum ügynökség közlése szerint erről tanúskodnak azok az adatok, amelyeket egy nemzetközi közvélemény-kutatás keretében gyűjtött össze egy francia és egy brit intézet. (Válaszolhatsz te is kérdőíven szereplő kérdésre a poszt végén!)

Ukrajna után a baráti Belaruszt akarja maga ellen fordítani az orosz vezetés – sugalmazzák belorusz ellenzékiek.

Adolf Hitlernek tulajdonítják a mondást, amely szerint a Szovjetuniót akkor lehet majd legyőzni, ha az ukránokkal és a beloruszokkal elhitetik, hogy ők nem oroszok. A mai Ukrajna nyugati területein élőkkel ez sok tekintetben sikerült is, mert hol Lengyelország, hol a Habsburg Birodalom részeként és a katolikus egyház révén gyakran voltak kitéve más befolyásoknak, s körükben a sok évszázados nyelvi átalakulás is az oroszétól eltérő hatások alatt zajlott. Ennek is szerepe volt abban, hogy a II. világháborús náci megszállás alatt az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) százezret meghaladó számú banderistájára is támaszkodhattak a németek.