Oroszországnak szóló hadüzenettel felért az amerikai elnök televíziós provokációja. Putyin válasza.

Ahogy 1946. március 5-én Winston Churchill, az Egyesült Királyság miniszterelnöke a fultoni beszédével rárántotta a vasfüggönyt Közép-Európára, valami olyasmit művelt 2021. március 17-én Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke Oroszországgal. Különbség persze van. Az angol politikus úgy nyilvánította ellenségnek Moszkvát – s vele együtt a jaltai konferencián az ő beleegyezésével is a Szovjetunió érdekszférájába került közép-európai országokat –, hogy egy évvel azelőtt még Sztálin szövetségeseként harcolt a náci Németország ellen. Ehhez képest azt senki nem állíthatja, hogy az ukrajnai puccsot szervező, és a fiának ott busás jövedelmet kijáró Joe Biden egy pillanatig is azt a hitet keltette volna bárkiben, hogy Vlagyimir Putyin a kebelbarátja. Azt viszont mégiscsak mondta, hogy bizonyos kérdésekben – a rövid- és középhatótávolságú fegyverrendszerek ügyében, a klímaváltozás elleni küzdelemben stb. – kénytelen kelletlen együttműködik. Tegnap óta azonban az a kérdés, hogy ez lehetséges-e? Ugyanis

Koncsalovszkij sem igazán érti, miért örülnek az oroszok az életnek, de legalább rögzíti ezt a filmjében.

Most vált hozzáférhetővé az interneten a szovjet–amerikai–orosz színész-rendező, Andrej Koncsalovszkij nyolcvannyolc perces, 2019-2020-ban forgatott dokumentumfilmje, „A nem csüggedő ember”, melyben az oroszországiság lényegét kutatja különféle tájakon, más-más nemzetiségű, hétköznapi emberek között. Végtelen horizontú, már-már kietlen vidékeken, az ezeket átszelő, hosszan elnyúló utak menti falvakban és kisebb nagyobb, hepehupás, kátyús utakkal bővelkedő városokban. De Karélitától a Krímen, Orenburgon, a Volga-vidéken, Magadanon át az isten háta mögötti Zsidó autonóm területig minden megszólaló azt mondja:

Országmegosztó a budapestieknek kedvező főpolgármesteri oltási indítvány.

Sok Orbán Viktor ellenes budapesti lelkendezve fogadta Karácsony Gergely február 28-ai Facebook-bejegyzését. A főpolgármester azért ült a számítógéphez, mert úgymond „a hírek szerint a kormány nem hívta le a Magyarországnak járó teljes kontingenst a bizonyítottan hatásos Moderna vakcinából”. Többek között azt indítványozta:

A légicsapás szinte megoldhatatlan helyzet elé állítja az orosz vezetést.

Nem minden célzatosság nélkül osztottam meg a múlt héten a BBC hírét a Facebook-oldalmom arról, hogy

Elhallgatja, miként gyűrheti le a mindenkori politika a szolgálatába szegődött művészt.

A hír a február 21-i, „Tőkéczky és Takaró, Történelem és Irodalom Mindenkinek” című műsor végén, a 24. percen túl hangzott el. A szétrombolva újjászervezett „Színház és Filmművészeti Egyetem (SZFE) elméleti intézetét Németh Antalról nevezik el”. Ne csodálkozzék az olvasó, ha nem ismeri e személyt! A politika útvesztőibe keveredettekkel – rendkívüli képességű emberekkel is – gyakorta megesik, hogy úgynevezett illetékesek kiejtik az utókor emlékezetéből a nevüket. Ráadásul most is van egy olyan érzésem, hogy az SZFE ideológiai átfazonírozásának mai szakaszában más miatt esett rá a választás. Alighanem Kiss Ferenc helyett vették elő a nagyműveltségű színházi rendezőt, vagyis Némethet. Mert Kisst

A Szputnyik V kifejlesztői talán üzenetnek szánják, hogy nem fordulnak az Európai Gyógyszerügynökséghez.

Hónapokkal ezelőtt, az akkor még fejlesztés alatt álló orosz vakcinákkal kapcsolatban nyugatos ismerőseim elárasztották az internetet azokkal a bejegyzésekkel, melyek szerint:

Az EU tehetetlenül nézi, hogy egyre több tagországában támogatják az újfasisztákat.

Az Európai Unió elég jól teljesít abban, ami eredeti célkitűzése is volt: hatékonyan védi a tőkeérdekeket. Az úgynevezett felzárkóztatási programjai is erről szólnak, bár a később csatlakozott országok lakossága abban a hitben ringatja magát, hogy a vesztes tömegek lecsúszásának megakadályozása, életkörülményeinek javítása, sőt felemelése a cél. Hogy ez mennyire hiú ábránd, azt a GKI Gazdaságkutató Zrt. február 17-i jelentése is jelzi:

Ha a háborúkban elpusztultak volna őseim, nem tette volna boldoggá őket a kétes alakok utólagos pózolása.

Kijátszották a hatóságokat a magyar neonácik, s akiket felhasználnak céljaikhoz. A közvéleménnyel is elhitették, hogy a 2021-es Kitörés emléktúra – vagyis az 1945. február 11-én, a szovjet csapatok által ostromgyűrűbe zárt Budai Várból kitörő német és magyar védőkre emlékezés – a járványhelyzet miatt elmarad. Mint a Magyar Hang írja:

Az iráni grafikus üzenetére nem vevő a hazai vezető újságírók és megmondó emberek többsége, így a közember sem.

A társadalmi baloldaliság paradoxona, hogy miután kevesek önfeláldozó küzdelme nyomán az addig gazdaságilag, szociálisan, kulturálisan, jogilag partvonalra szorított, sőt elnyomott tömeg méltóbb viszonyok közé kezd emelkedni, nyomban feléled benne a vágy arra, hogy

A kitörés napjával kapcsolatos ellenérzés hiteltelen, ha az események egészének megítélése nem következetes.

A Klubrádió február 11-ei adásában Bolgár György hitetlenkedve harangozta be: