Putyin pártjának visszaesését hozhatja a szeptember 17–19-ei oroszországi parlamenti választás.

A köztörvényes cselekményekért büntetését töltő oroszországi ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij „okos szavazás”-ra (Умное голосование) szólította fel a választókat. Ennek az a lényege, hogy a péntektől vasárnapig zajló parlamenti szavazáson az úgynevezett egymandátumos választókörzetekben ne a putyini Egységes Oroszország párt jelöltjeire adják a voksukat, hanem más esélyesekre.* Ezzel akarja elérni, hogy ne arasson elsöprő győzelmet a jelenlegi állampárt – miként arról a BBC Orosz Szolgálata is hírt adott. A sors fintora, hogy ha a szavazók megfogadják a tanácsot, a több kisebb párt között, főleg

 a részben sztálinista-nacionalista elveket valló kommunista párt képviselőjelöltjeinek parlamentbe juttatását segítenék elő a nyugatos ellenzékiek.

Navalnij egyik megnyilatkozásában ezt is elfogadhatónak nevezte az ügy érdekében. Ugyanakkor a kommunisták és a (nacionalista) liberális demokraták elhatárolódtak a mérgezési ügyéről elhíresült, illetve a nyugati támogatással oroszországi ellenzéki hálózatot és főleg a fiatalokat mozgósító megmozdulásokat szervezett Navalnijtól, mondván: pozícióik várható növekedésében nem neki lesz szerepe. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a napokban kijelentette: az „okos szavazás” előkészítése 2018 novembere óta zajlik, s tények egész sora bizonyítja, hogy megszervezéséhez külföldről nyújtanak segítséget.

Szergej Lavrov külügyminiszter szintén beszélt arról, hogy az USA moszkvai nagykövetének jegyzéket adtak át, amelyben az oroszországi parlamenti választásba való beavatkozási kísérleteket sorolták fel. Ezzel párhuzamosan a külügy sajtóosztályának helyettes vezetője arról számolt be, hogy a jegyzék másolatait a Biden-adminisztrációhoz és az amerikai nemzetbiztonsági tanácshoz is eljuttatták Oroszország washingtoni nagykövetségén keresztül. Egyébként a nyugati befolyás csökkentése érdekében – az amerikai gyakorlatot követve (!) – külföldi ügynöknek minősítettek több nem kormányzati szervezetet és médiumot. A 2021. január 23-i tüntetések után a Navalnij-hálózat több vezetőjét bíróság elé állították, más radikális ellenézkiek pedig elhagyták Oroszországot.  (>>> Kérem, hogy a cikk átvétele esetén innen a Bekiáltás blogra mutató linkkel tegyék lehetővé a továbbolvasást! Segítsenek a szellemi kalózkodás visszaszorításában!) 

A szeptember 17-19-ike között, részben internetes szavazással zajló választás révén 225 olyan körzetben voksolnak a szavazók, ahonnan 2296 egyéni induló közül kerülnek ki a győztesek. Őket a pártok és a civil szervezetek egyaránt jelölhették, s meghatározott számú támogatói aláírást kellett igazolniuk. Kizárták azokat a jelentkezőket, akiknek külföldi befektetéseik vannak, illetve a külföldről anyagilag támogatott szervezeteket. Szintén 225 olyan választási körzetet hoztak létre, ahonnan pártlistáról kerülhetnek a parlamentbe, vagyis az állami dumába a képviselők. A listát állított tizennégy pártnak a szavazatok legalább öt százalékát kell megszereznie ahhoz, hogy mandátumhoz jussanak.

A listán szereplők legfeljebb fele nem párttagok közül is kikerülhetett.

Eddig a törvényhozó testület 450 tagja közül 336-ot adott az államfő pártja, az Egységes Oroszország. A többi helyen öt párt osztozott, mindenekelőtt a Zjuganov által vezetett kommunista (42 képviselő), illetve Zsirinovszkij liberálisnak nevezett nacionalista pártja (39 képviselő). Az ellenzék célja, hogy az eddigi arányt a maga javára változtassa meg. Erre már csak azért is van esély, mert 2019-től az addigi alacsony nyugdíjkorhatár szakaszos emelése nagy társadalmi elégedetlenséget vált ki. A COVID-járvány, illetve az ezzel összefüggő termeléscsökkenés, a munkanéküliség, az infláció pedig csökkentette a lakosság létbiztonságát.

A közhangulatot hónapok óta zajló szociális intézkedések tömegével, többek között a nyugdíjasoknak, illetve a fegyveres testületi tagoknak adott egyszeri, 10-15 ezer rubeles juttatással, a gyermekes családoknak nyújtott különféle támogatásokkal, a kisebb települések sokaságának az országos gázhálózatba bekapcsolásával stb. igyekeztek javítani a hatalmi körök. A vezetők országjárása, a putyinistáknak az állami médiumokban zajló hatalmas kampánya is ezt szolgálta, jóllehet a finisben az állami híradókban és a tévévitákban a választási jegyzékre került ellenzéki pártoknak a hatalmat bíráló képviselői is szót kaptak.  

Mára egyébként a monetáris és fiskális intézkedések eredményeként stabilizálódott a gazdasági helyzet. Ezt az amerikai Fitch Raitings adósbesorolása is megerősítette, az oroszországi GDP idei növekedési kilátását 3,5 százalékosra téve. Ugyanakkor elemzők rámutatnak, hogy a járvány sokakat távol tarthat a szavazástól, ami az Egységes Oroszországnak kedvezhet.

Összességében 45–50 százalék között alakulhat a választásra jogosultak részvételi aránya, ami a 2016-os aktivitásnak felelne meg.

A választás lebonyolítására 21,4 milliárd rubelt szánnak. Ez kétszerese az eddigi legmagasabb összegnek, amit többek között a háromnapos lebonyolítással, a járvánnyal kapcsolatos intézkedésekkel, a számítógépes hálózat fokozott védelmével indokolnak. Bár külföldi, köztük nyugati megfigyelők is ellenőrzik majd a választások tisztaságát, az Európai Biztonsági Együttműködési Szervezet (EBESZ) nem küld megfigyelőket Oroszországba, mert az orosz hatóságok hatvan főben korlátozták számukat, miközben a bécsi székhelyű szervezet 80 főt akart delegálni hosszabb távra, 420-at pedig a választások napjaira.

Az Európai Parlamentben egyébként egy litván képviselő azt indítványozta, hogy eleve ne fogadják el érvényesnek az oroszországi választások eredményeit. Ezt az orosz parlament a kapcsolatok aláásására történő újabb lépésnek tekintené, s erre az esetre ellenintézkedéseket helyezett kilátásba. Egyébként az oroszországi pártok 96 ezer megfigyelőt jelöltek a helyi ellenőrző bizottságokba. Ezen kívül az interneten bárki figyelemmel kísérheti a nyilvános videó-megfigyelő rendszer által a választásra jogosultak 96–98 százalékát elérő szavazóhelyiségekből továbbított képeket, s bejelentést tehet, ha visszásságokat észlel, miként az már előzőleg is gyakorlat volt. 

A közvélemény-kutatók előrejelzése szerint a jelenlegi parlamenti többséget adó Egységes Oroszország putyini párt a mandátumok 42-45 százalékára számíthat. Zjuganov kommunista pártja (esélytelenül indul egy másik kommunista párt is) 19 százaléknyira, Zsirinovszkij Liberális Demokrata Pártja 11-12 százalékra, az Igazságos Oroszországért 8-ra, az Új Emberekért 5–5,2-re. A további szervezetek várhatóan nem érik el a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos támogatottságot.#

*MEGJEGYZÉS: A Google és az Apple az ,,okos választás”-t segítő applikációt tett letölthetővé. A Reuters-re hivatkozva írta a HVG.hu, hogy ,,Oroszország már az élesítése előtt üzent a két amerikai cégnek, azt ecsetelve, hogy a szolgáltatás közzététele (szerintük) egyértelmű jele az orosz választásokba való beavatkozásnak. A Google és az Apple erre reagálva döntött úgy, hogy leszedi az appot a boltjaiból, amit így értelemszerűen senki nem tud letölteni. Legalábbis a hivatalos úton nem.”

CÍMKÉP: Vlagyimir Putyin videó-képe az oroszországi választási bizottság üléstermében – Az elnök, akinek pártja kevesebb támogatóra számíthat a korábbinál, a szavazásban való részvételre buzdított a voksolás előestéjén (Fotó forrása az orosz választási bizottság honlapja)