Az orosz vezető alighanem keményebb magatartásra kényszerül a jövőben.

Órákkal azután, hogy véglegesítettem az oroszországi Wagner-alakulat június 24-ei lázadásáról szóló cikkemet, átnéztem a sok légből kapott találgatást, amit a CNN-től a Telexen át a BBC-ig engedtek meg maguknak a médiumok. Az internetes buborékok szurkoló táborokba verődött kommentelőiről nem is beszélve. A képtelenségek tömegének szerzőihez képest elégedetten nyugtáztam: a többszörösen ellenőrzött, hivatkozásokkal hitelesített, tényekre épülő, előző napi összefoglalóm megmaradt a tárgyszerűség keretei között, hiszen nincsenek benne később valótlannak bizonyuló állítások. De tévedtem:

A hadiállapot, a halálbüntetés bevezetését, az ellenzékkel való leszámolást követelők befolyásának erősödése várható Moszkvában.

Fegyveres lázadás szervezése miatt indult büntetőeljárás az oroszországi Wagner magánhadsereg alapítója, Jevgenyij Prigozsin ellen – tette közzé az Interfax hírügynökség június 23-án, 22 óra 56 perckor, amit valamivel később a TASZSZ részletezett. A közlemény szerint erre azt követően került sor, hogy Prigozsin Telegram-csatornáján az az állítás jelent meg, hogy

Önostorozás is kíséri a vitákat, ám a káros következményeket másokra, főleg a nyomorgókra hárítaná a magyar nyárspolgár.

Magyarország „akku-szemétgyártó hatalommá” válásáról cikkezett június 21-én az atlatszo.hu. Többek között azt állítja az újság:

Nem csak a növekedésre épülő világnak van vége, de a jelenlegi fogyasztás sem tartható fenn.

„A háború nem Ukrajnáért, nem annak egyes részeiért folyik, hanem

Putyin gondolatai nem a Wagner-csoport és Prigozsin körül forognak, mert Oroszország egyben tartása a gondja.

Ezt a cikket a végével kellene kezdenem, de nem tehetem, s ezért már megint hosszabb lesz, mint szeretném. „Beverte az utolsó szöget a Wagner koporsójába Vlagyimir Putyin” – adta hírül a Portfolio.hu a minap, a Reuters alapján. A fogalmazásmód a szerkesztőség értékrendjét tükrözi:

A korrupciót és a háborúkat egyaránt a kapitalizmus szüli korunkban.

Csütörtök este óta azon tanakodom, mit akart tudtunkra adni Csizmadia Ervin politológus, amikor az általa vezetett Méltányosság Politikaelemző Központ június 8-ai rendezvényén azt ajánlotta figyelmünkbe, hogy a konferencia után hallgassuk meg az Omega együttes 1970-es, Országúton című albumáról a „Van egy szó” című dalt. Adamis Anna szövegét az elveszett szóval, az elveszett hanggal, a megfakult képpel, a fáradt álommal jellemzett hangulat, vagyis

Már abban sem vagyok biztos, hogy akkor járunk jobban, ha kiiktatnak bennünket a gépek.

Ez csak egy szösszenet lesz.
Bediktálom az orosz „мерзкий” (merzkij) szót az internetes fordítóba. Ellenőrizni akartam, hogy tényleg azt jelenti-e, hogy aljas/hitvány. Az elektronikus szótár – a szótár, s nem a már általam is kipróbált ChatGPT – visszaigazolja a feltételezésemet, ám

Az Ukrajna területén folyó háborút a maga folyamatában kellene tekinteni végre, nem pedig szégyenteljesen egyoldalúan!

Sokan neheztelnek majd rám. Én is nehezen szántam rá magam, mert ha valakit, akkor Parászka Boróka erdélyi újságírót, aki támadások özönét állja ki a cikkei alapján általam liberálisként azonosított elvei miatt, semmi kedvem bírálni, de

Ľudovít Ódornak nem lesz elég ideje Bajnai Gordon szerepének eljátszásához.

Mielőtt még elgaloppírozná magát valaki – bár ez már úgyis megtörtént a magyar sajtóban és a Facebookon – nézzünk az ügylet mögé! Mindenekelőtt szóljunk a magyar vonatkozásról! Csáky Pál korábbi szlovákiai magyar politikus azt mondta Ľudovít Ódorról (Ódor Lajos) Szlovákia néhány hónapra kinevezett, parlamenti támogatás nélküli, liberális értékrendű miniszterelnökéről, a CEU vendégprofesszoráról:

Jakov Kedmi izraeli katonai szakértő és mások is sarkos kijelentéseket tettek a világ sorsáról az orosz tévében.

Az Európai Unió szankciós listáján szereplők közül ketten is jelen voltak az orosz állami televízió május 31-ikei, Vecser sz Vlagyimirom Szolovjovim című, a hét öt napján sugárzott, egyenként, némi reklámmal együtt, kétszer másfél órás, rendkívül felkészült szakértőket felsorakoztató adásában. Az egyik szankcionált