A magyar társadalom döntő részének nézetét az amerikai elnökjelöltekről az Orbán Viktorhoz való viszonya határozza meg.

Az olyan választásokhoz, mint amilyen most zajlott az USA-ban mindenütt érzelmileg viszonyulnak a közemberek. Magyarországon azonban most a hangadó értelmiség agyát is elöntötték az indulatok. Tisztelet a higgadt keveseknek, az elmúlt hetekben a Facebookon, illetve a hagyományos médiumokban megnyilvánuló ismert közéleti szereplők is valamelyik szekértáborhoz csatlakoztak. Ehhez képest egyik korábbi cikkemben már óvtam magunkat attól, hogy

A magyar értelmiség mindegyik csoportja kívülről várja az ország viszonyainak rendezését.

Már megint álmodoznak a hazai értelmiségi közbeszéd alakítói. A kormányzat körüli megmondó emberek azért bizakodnak Donald Trump újraválasztásában, mert ettől remélik, hogy továbbra is következmények nélkül garázdálkodhatnak az orbánisták az Európai Unióban. S ami ebből következik: a holdudvarban minden úgy folyhat, mint eddig, és az továbbra is kifizetődő lesz számukra. Az ellentábor szintén képzeleg.

Amerikai, brit, orosz stb. érdekeltségű cégek vették át a kőolaj kitermelést a Közel-Kelet szétvert országaiban.

„A civilizáció és a barbárság küzdelmének vagyunk szemtanúi”– hangsúlyozta a bécsi terrortámadásra reagáló beszédében Sebastian Kurz osztrák kancellár november 3-án, kedden. Első megjegyzésem: szerettem volna hinni, hogy az osztrák kancellár a NATO Jugoszlávia elleni bombázását, Líbia, Szíria, Irak, Jemen, Afganisztán nyugati érdekek miatti felégetését, lakosságának földönfutóvá tételét minősítette barbár cselekedtetnek. Természetesen ez esze ágában sem volt. Az agymosás egyébként ott tart, hogy

A demokrácia nem azonos a gazdasági erőcsoportok manipulálásával történő vezetőválasztással.

A társadalmi alapú baloldali gondolkodásnak alig van képviselete Magyarországon. A parlamentben végképp nincs. Ez a gondolat uralta a Klubrádió október 30-ai Szabad a pálya című műsorát. Melegh Attila szociológus szerint: mióta a kelet-európai szocializmus megbukott, Nyugaton is a legtöbb helyen igyekszenek visszaszorítani a jóléti jogosultságokat. Tehát globális jelenségről van szó. Mindez azzal társul, hogy a globalizáció egységes munkaerőpiacot követel, s háttérbe szorul a helyi érdekérvényesítés. Nem azért, mert a munkások így akarják, hanem mert a tőkeérdekek követelik meg ezt.*

Talán a baloldaliságnak tere nyílik Latin-Amerikában, ahol több országban szociáldemokrata irányba mozdultak el, de a jóléti szolgáltatások bővítésére, a társadalombiztosítás megteremtésére irányuló törekvések általában kudarcot vallottak. Észak-Amerika befolyása alatt retrográd irányba fordulnak az események – fogalmazott a társadalomkutató, aki megpendítette, hogy ezeknek a jelenségeknek az elemzéséhez mintha hozzá sem akarna fogni a magyar értelmiség. Azért nem – tette hozzá Krausz Tamás történész –, mert

Miközben a triumvirátus letűnik a színről, hogy átadja helyét más hasonlóknak, a rendszer marad.

Jó ideje csak három ember számít Magyarország alakításában. Három sebzett lélek. Három kisszerű figura. Orbán, Kövér, Áder. Ki ne tudná, hogy

Lemondott a hatalom arról, hogy ’56 örökösének tekintse magát.

Ha jól érzékelem, Orbán Viktor – úgy is mint Magyarország egyszemélyi vezetője – átengedi az ’56-os eseményekre emlékezést másoknak. Szándékosan eseményeket írok, hiszen ahány ember, annyi megközelítés. Volt és van, aki kilátástalan lázadást látott és lát a történtek mögé. Mások az 1945 előtti nyilasok, illetve a korábbi uralkodó osztály visszatérési kísérletének tekintették és tekintik. Nevezték és nevezik '56-ot az ország semlegességét (!) követelő szabadságharcnak, továbbá népfelkelésnek, forradalomnak, a Kádár-rendszerben negatív felhanggal, a nyugati emigrációban viszont elismerően ellenforradalomnak. Ma a legkevésbé tekintik annak, ami igazán forradalmivá tette:

A pillanatnyi érzelmek hatására önsorsrontó döntéseket hoznak a választók.

Rendre provokatív felvetésekkel bombázza Facebook-körét az egyik kommunikációs szakértő ismerősöm. Most azt teszteli, miként viszonyulunk Szabó Tímea (1976, Budapest) független országgyűlési képviselőhöz, a Párbeszéd Magyarországért Párt társelnökéhez, akit azzal akar bevezetni a köztudatba, hogy

Ha bölcs lenne, hallgatna, ha pedig még bölcsebb, felszikráztatná az egyháza tanításában is rejlő reménysugarat.

Szembement Veres András győri megyéspüspökkel, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia újraválasztott elnökével Novák Katalin, a családokért felelős tárca nélküli miniszter. A Facebook-oldalán közzétett videóban azt mondta:

Szarka Gábor nyilatkozatában az úgymond civil bagázs lekicsinylése mutatkozott meg.

Próbálom megfejteni, miért akar katonaállamot csinálni Magyarországból Orbán Viktor. Az az ember, aki ifjú politikusként minden lehetőséget megragadott arra, hogy gúnyolja a hadsereget, annak külsőségeit, a katonás felfogást és mentalitást. Pálfordulásának lehetséges nyitjára Szarka Gábornak, a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) új kancellárjának október 16-i megnyilatkozása vezetett rá. Az SZFE épületeinek kiüríttetéséről megjelent hírekre reagálva azt mondta:

Eladják istenadta tehetségüket az ördögnek, mikor hagyják és akarják, hogy behálózzák őket.

A diktatúra és az értelmiség, sőt a művész viszonyáról kevés időszerűbb műalkotást tudnék mondani a Szembesítésnél. Szabó István eredetileg 2001-ben bemutatott filmjét október 16-án tűzte műsorára az M5 tévécsatorna. A filmdráma a legfőbb náci vezetőkkel kollaboráló, világhírű karmester, Wilhelm Furtwängler ügyében folytatott nyomozás lelki vonatkozásaira fókuszál. Közvetlenül a háború után, az 1945-ben megszállt Berlinben kimondva-kimondatlanul ilyen kérdések kerülnek terítékre: