910. BEKIÁLTÁS: Merkel szívessége Putyinnak

Biden is áldását adta: mehet az orosz gáz Németországba.

biden-merkelutolsohivatalostalalkozoja2021-07.jpg

Az USA kész beszüntetni a szankciós háborút a stratégiai jelentőségű orosz gázvezeték, az Északi Áramlat-2 ellen – adta hírül a függetlennek tekintett lap, a Kommerszant is. Erről állapodott meg Washington és Berlin. Utóbbi vállalta, hogy

eléri Moszkvánál a 2024-ben lejáró orosz-ukrán gáztranzit-szerződés 2034-ig történő meghosszabbítását.

Ehhez Németország továbbra is nyomást gyakorol Oroszországra és annak cégére, a Gazpromra – bizonyos feltételek esetén a német hatóság legfeljebb az Északi Áramlat-2 fele kapacitásának kihasználásához járulhat hozzá, s ezzel Ukrajna részben továbbra is tranzit szerepet tölthet be. (Korábban ismertté vált, hogy Berlin hajlandó támogatást – hitelt? – nyújtani a nagyon rossz állapotban lévő ukrajnai gáztranzit-hálózat felújításához.)

Csupán árnyalja, de alapvetően nem módosítja a helyzetet a német fél vállalása, miszerint ha Oroszország úgymond „beveti az energiafegyvert” vagy „további agresszív akciókat hajt végre Ukrajna ellen”, akkor Berlin szankciókat ró ki Moszkvára, s ugyanezt eléri az Európai Unióban is. 

Mindez azt követően került nyilvánosságra, hogy Angela Merkel távozó német kancellár, miután az amerikai elnöknél járt búcsúlátogatáson, telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A Kreml első embere akár úgy is felfoghatja a fejleményeket, hogy Merkel nagy szívességet tett neki, jóllehet erre aligha került volna sor, ha a német gazdaságnak és lakosságnak nem lenne szinte pótolhatatlan szüksége az amerikaihoz képest 20-25 százalékkal olcsóbb orosz gázra.

Miközben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az „erős” Németország rovására tett megjegyzéssel érzékeltette, hogy korlátozottak Berlin lehetőségei a Moszkvára gyakorolt nyomás terén – szerintem például a német gázfüggőség következtében –, az USA szenátusában tartott meghallgatáson magyarázkodásra kényszerült Viktoria Nuland külügyminiszter-helyettes a megállapodás miatt.

A moszkvai állami tévé július 21-i, esti híradójában beszámolt arról, hogy amerikai ellenzéki szenátorok Joe Biden vereségeként, illetve Putyin stratégiai győzelmeként értékelték a bejelentést. Ebből akár az is következhet, hogy Washingtonnak nem a mostani lesz az utolsó szava a szankciók ügyében. Ugyanebben a műsorban egy német politikai elemző egyrészt arra hívta fel a figyelmet, hogy Washington Kijev értésére adta:

az amerikai támogatásnak is vannak korlátai.

Másrészt füstbe ment Lengyelországnak az a reménye, hogy az amerikai cseppfolyós gázszállítás legfőbb európai kikötője náluk épülhet meg, s ezzel tetemes bevételhez jutott volna Varsó. Ezzel csaknem egy időben látott napvilágot a hír, hogy az amerikai repülési és űrhajózási hivatal, a NASA jelentős értékű űrrepülőgép-hajtóművet rendelt Oroszországból.#

CÍMKÉP: Joe Biden amerikai elnök a washingtoni Fehér Házban szívélyesen fogadta a Donald Trumppal fenntartott mosolyszünet után végre boldog Angela Merkelt – (Fotó forrása: Guido Bergmann / Bundesregierung / Reuters / Kommerszant)