A bőrszín szerint különült el Obama és Trump mögött a biodíszlet.

Két képernyőkép az Euronews adásából, az Egyesült Államokban zajló félidős választásról. A voksolás tétje, kik kerülnek be a kongresszusba, illetve a szenátusba. De a forrás ez esetben csaknem lényegtelen, mert november 4-én, vasárnap valamennyi általam látott világtelevízió híradójában ugyanezek a képsorok tűntek fel. Donald Trump amerikai elnök a montanai Belgrade településen kampányolt. Az előző amerikai elnök, Barack Obama Georgia-ában beszélt.

Miközben a német kancellár Kijevben az USA szájíze szerint nyilatkozott, addig honfitársai Moszkvában üzleteltek, Macron pedig Európa kiszolgáltatottságáról beszélt. (A kiegészítésben az ukrán hadsereg náci időket idéző köszöntési formulájának története. A szavazás kérdése: Végül ki jön ki viszonylag győztesen az ukrán-orosz konfliktusból?)

Németország támogatja az Oroszországgal szembeni európai uniós gazdasági szankciók meghosszabbítását – jelentette ki Angela Merkel német kancellár november 1-jén, csütörtökön Kijevben, azon a sajtótájékoztatón, amit Petro Porosenko ukrán elnökkel közösen tartott. Az ukrán kormány oldalán álló kijevi médiumok örömmel adtak hírt a kijelentésről. A hatást csak fokozta, hogy a német vezető ukránul köszöntötte a tiszteletére felsorakozott díszegységet, akik – német oldalról talán üröm az örömben – a „Dicsőség a hősöknek!” mondattal válaszoltak neki. Ennek ugyanis van némi szépséghibája. A formulát a II. világháború elején felelevenítette az ukrán fasiszta banderista mozgalom, illetve az azzal szoros kapcsolatban lévő, a hitleri Németország oldalán harcolt, a zsidó, a lengyel, az orosz, a belorusz lakosság ellen kegyetlenkedett Ukrán Felkelő Hadsereg. (Lásd az írás végén a kiegészítést!)

A polgári Magyarország mára elveszett, de még szól a polgári hang.

Egy mai televíziós műsorban szinte minden másodpercben érnie kell a nézőt valamilyen új ingernek. Ha nem így történik, a műsor a többség számára érdektelenné válik. Ez alól csupán a közönségnek az a csekély hányada kivétel, amelynek tagjai vagy rajonganak a műsorvezetőért esetleg valamelyik szereplőért, vagy a téma oly mértékben személyes ügyük, hogy miattuk még az unalmat is elviselik. Ha hihetek a jó tollú Dévényi Istvánnak, a magyarországi kultúrharc egyik legfőbb letéteményese és a mögötte álló műsorkészítő csoport ezekről a szakmai összefüggésekről mit sem tud.

Minden jobb lesz, ha a nők veszik át az irányítást – hirdeti az MSZP egyik hangadója.

Jobb országot akarunk? Akkor a nőkön a sor! – olvasom Gurmai Zita MSZP-országgyűlési képviselő cikke fölött a címet a Mérce portálon, amely Magyarország első, száz százalékban az olvasói finanszírozásával felépített és működtetett független, baloldali hírportálként határozza meg magát. Pontosabban, először nem is a Mércén botlok bele a szövegbe, hanem egy magát baloldalinak tekintő – és persze a mai elbizonytalanodás körülményei között kellően eklektikus – Facebook-csoport oldalán, amely átvette a publikációt. Jön is az első, a „Megvan a megoldás a világ bajaira!” típusú komment:

A nyugati tudatipar által uralt, agyonmanipulált, globális médiatérben elveszett a bizalom a rengeteg hazugság miatt.

Ha focidrukker, s pláne orosz, akkor az ugrálni szokott a metró mozgólépcsőn. Egyszerre ezt a két sztereotípiát is erősítette a Klubrádió október 25-ei, reggeli adásának hírszerkesztője, aki fontosnak tartotta, hogy beszámoljon a Rómában az orosz szurkolókat két nappal korábban (!) ért szerencsétlenségről. A Labdarúgó Bajnokok Ligája keretében sorra került AS Roma–CSZKA Moszkva meccsre tartó drukkerek alatt elszabadult a mozgólépcső. Sokan megsebesültek, egy személynek egyik lábát is amputálni kellett. A hírszerkesztő közelebbről meg nem nevezett beszámolókra hivatkozva azt állította: „úgy tudni” az orosz szurkolók ugráltak.

A Kreml az elrettentésben bízik: támadás esetén a komputerek elindítják a rakétákat.

A közép- és annál kisebb hatótávolságú rakéták fejlesztésére már korábban megszületett a döntés az Amerikai Egyesült Államokban. Az amerikai kongresszus által jóváhagyott költségvetésben rég szerepel az erre szánt összeg – állította október 24-én Vlagyimir Putyin orosz államfő a Moszkvában tárgyalt Giuseppe Conte olasz kormányfővel együtt tartott sajtótájékoztatón.

A kárpátaljai magyarok ügyében mással üzent a kormányfő Kijevnek.

Egy kettészakított Magyarország képét közvetítették a televíziók október 23-án. Az Echo TV-n Orbán Viktort és népét, az ATV-n az ellenzéki szónokokat hallgatta a tömeg. Aligha vették sokan a fáradságot, hogy párhuzamosan nézzék az adásokat. S minthogy értelemszerűen nem egy pódiumon, nem egymással szemben állva, nem azonos csatornán láthatták őket a választók, a mai ünnepen is folytatódott az egymás melletti elbeszélés. Ugyanolyan ellentétek feszülnek magyar és magyar között ma is, mint – egyes szónoklatok történelemhamisító kijelentéseivel ellentétben –, amilyenek 1956-ban feszültek. 

Orbánék maffia-felvilága, a magyar polip a rendszerváltáskor alapozódott meg.

„Amiatt éreztem hibásnak Magyar Bálint okfejtését, mert ezúttal is rejtve hagyta azt az úgymond apróságot, hogy a kelet-európai – és benne természetesen a magyar – rendszerváltozás eleve magában hordozta mindazt, aminek ma többségünk riadt tanúja, sőt elszenvedője. Az egykori, magát liberálisnak tekintő politikus az én szememben akkor lenne hiteles, ha megvallaná a 2018-as rádióhallgató előtt, hogy az az időszak alapozta meg az Orbán-rendszer erkölcsi, sőt törvényi normákon is átlépő gyakorlatát, amelynek ő tevékeny részese, sőt élharcosa volt.” Háromhetes adósságom, hogy a jegyzetlapra rögzített soraimat értelmezzem. De talán nem is baj, hogy október 23-án, a felkelés, a forradalom évfordulóján került elő a cetli. Így akár különös jelentést is kaphat az alábbi esszé.

Hónapok óta nagy nyomás nehezedik rá, hogy lépjen végre.

Ukrajnai elleni gazdasági szankciókról rendelkezett Vlagyimir Putyin, Oroszország államfője. Az ukáz a bevezetőben Ukrajna barátságtalan, a nemzetközi jognak ellentmondó cselekedeteivel, az Oroszországi Föderáció polgárainak és jogi személyiségeinek korlátozó intézkedéseivel, a nemzeti érdekek védelmével indokolja a lépést. Egy korábbi jogszabályra hivatkozással behozza a képbe az Amerikai Egyesült Államokat is.

Bizonyára leszámolt azzal, hogy valaha is kedvelni fogja őt a Nyugat. Az alábbi cikknek különös aktualitást ad, hogy megírása után hozták nyilvánosságra: az USA felmondja a rövid és közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló, 1987-es megállapodást. Azt pedig már korábban bejelentették, hogy 2012 helyett csak 2023 végére számolják fel az amerikai vegyifegyver-készletet.

Az orosz államfő ismét megpendítette a „Mindenre el vagyunk szánva”-gondolatot. „Mint mártírok jutunk a mennybe, az ellenfelek pedig egyszerűen kilehelik a lelküket, mert még meggyónni sem lesz idejük” – mondta Vlagyimir Putyin október 18-án, Szocsiban, a Valdaj Klub tizenötödik összejövetelén egy esetleges megelőző, orosz atomcsapással kapcsolatos felvetésre reagálva. Putyin orosz részről kizárta a preventív csapás lehetőségét, ugyanakkor kijelentette: „Mi csak arra az esetre készülünk atomfegyver bevetésére, és ezt meg is tesszük, ha meggyőződtünk arról, hogy a potenciális agresszor csapást mér a területünkre. Már útban vannak a rakéták felénk, és ezek fogadására indítjuk a mieinket az agresszor irányába”.