Miközben a német kancellár Kijevben az USA szájíze szerint nyilatkozott, addig honfitársai Moszkvában üzleteltek, Macron pedig Európa kiszolgáltatottságáról beszélt. (A kiegészítésben az ukrán hadsereg náci időket idéző köszöntési formulájának története. A szavazás kérdése: Végül ki jön ki viszonylag győztesen az ukrán-orosz konfliktusból?)

Németország támogatja az Oroszországgal szembeni európai uniós gazdasági szankciók meghosszabbítását – jelentette ki Angela Merkel német kancellár november 1-jén, csütörtökön Kijevben, azon a sajtótájékoztatón, amit Petro Porosenko ukrán elnökkel közösen tartott. Az ukrán kormány oldalán álló kijevi médiumok örömmel adtak hírt a kijelentésről. A hatást csak fokozta, hogy a német vezető ukránul köszöntötte a tiszteletére felsorakozott díszegységet, akik – német oldalról talán üröm az örömben – a „Dicsőség a hősöknek!” mondattal válaszoltak neki. Ennek ugyanis van némi szépséghibája. A formulát a II. világháború elején felelevenítette az ukrán fasiszta banderista mozgalom, illetve az azzal szoros kapcsolatban lévő, a hitleri Németország oldalán harcolt, a zsidó, a lengyel, az orosz, a belorusz lakosság ellen kegyetlenkedett Ukrán Felkelő Hadsereg. (Lásd az írás végén a kiegészítést!)

A fián keresztül üzentek Porosenkonak 

Hogy számolt-e ezzel vagy sem Angela Merkel? Mindenesetre megesett, hogy a hitleri időszakot idéző módon fogadták őt november 1-jén, Kijevben. Ráadásul azon a napon, amikor annyi halogatás után rászánta magát a Kreml, s eleget téve Vlagyimir Putyin október 22-én közzétett rendeletének, Dimitrij Medvegyev kormányfő aláírásával napvilágot látott, hogy Oroszország szankciókkal sújt 322 ukrajnai személyt és 68 céget. Az orosz intézkedések között számlák, értékpapírok befagyasztása, Oroszország területén lévő ingatlanok, vagyonelemek zárolása, a tőkekivitel megtiltása szerepel. A korlátozások érintik az ukrán alkotmánybíróság, az ukrán elnöki adminisztráció, a végrehajtó hatalom tagjait, az ukrán parlament VIII. ciklusának képviselőit, ukrán nagyvállalkozókat.

A megelőző években az ukrán kormány újabb és újabb orosz társaságokra és személyekre terjesztett ki hasonló büntető intézkedéseket, de mint várható volt, a mostani moszkvai döntés mind Oroszországban, mind Ukrajnában nagy vitát váltott ki. Sokan elégtelennek tartják, hiszen a szankcionáltak között például nem szerepel Petro Porosenko államfő, akinek édesipari gyára is van Oroszországban. Neki azonban a fián keresztül üzentek, ugyanis ő rákerült a listára. Azok a cégek, amelyek szerepet játszanak az európai gázellátásban nem kerültek föl, és kimaradt a szórásból több, Oroszországgal ellenséges hangvételt megütött oligarcha is. Egyesek rámutatnak arra, hogy abban az időszakban, amikor dacára az ellenséges hangvételnek, nő a két ország árucsere-forgalma, akár orosz cégekre is visszaüthet az intézkedés.

Német üzletemberek Moszkvában

Van olyan vélemény, hogy a Kreml ezzel a jövőre esedékes ukrajnai választási kampányba is beavatkozott, hiszen éket vert a politikai és gazdasági élet meghatározó szereplői közé. Néhányan máris azzal vádoltak meg a listára nem felkerült befolyásos személyeket, hogy Moszkva ügynökei. Mások büszkélkedni kezdtek, s igaz ukrán hazafiasságuk bizonyítékaként hivatkoznak arra: immár papírjuk is van az orosz ellenességükről.  Angela Merkel jelenlétében maga Petro Porosenko elnök szintén ebben a szellemben fogalmazott: „Néhány kivételtől eltekintve ez igen tiszteletre méltó személyek listája, beleértve a fiamat is, beleértve a kormányom felét is. Ha valaki felkerült rá, az felér egy állami kitüntetéssel”.

Hogy aztán mit gondolt minderről a német kancellár, nem tudjuk. Vendéglátója bizonyára örömmel hallotta tőle, hogy „Németország támogatja az Oroszországgal szembeni európai uniós gazdasági szankciók meghosszabbítását”, s ezt nyilvánvalóan minden médium külpolitikai híreinek elején hozza, nem csak Ukrajnában. Csakhogy miközben Merkel asszony ezt a kijelentést tette Kijevben, Moszkvában Putyin elnök a német üzleti körök vezető képviselőivel tárgyalt. Többek között kijelentette:

2017-ben 23 százalékkal nőtt a kétoldalú árucsere-forgalom. Az idén január és augusztus között a növekedés további 24 százalékos volt. Oroszországban körülbelül ötezer olyan cég működik, amelyben német tőkeérdekeltség van 50 milliárd dollárnyi befektetéssel. Autógyárakat, mezőgazdasági gépgyárakat, vasúti berendezéseket, elektronikai cikkeket gyártó üzemeket korszerűsítenek. És persze épül az Északi Áramlat-2 is.

Kiszolgáltatott helyzetben Európa

Nem folytatom a felsorolást, mert a részletek elolvashatók itt. Mindenesetre a politikai szónoklatokkal ellentétes, és a jelek szerint megfordult üzleti trend még akkor is – sőt annak ellenére – figyelemre méltó, hogy tudjuk: a szankciók hatására a nyugati befektetések csökkentek Oroszországban, a megelőző években. Egyébként pedig ez a mai a történet az üzleti folyamatokat jelző putyini bejelentéssel együtt kerek. S hogy még kerekebb legyen, emlékezzünk arra is, hogy néhány napja, október 27-én ugyanez a Merkel – Macron francia és Erdogan török elnök társaságában – még az orosz államfővel, Putyinnal egyezkedett arról, miként segíthetné elő Moszkva az eredetileg az USA által generált szíriai háború nyugvópontra jutását. Ahhoz kérték Oroszország közreműködését, hogy legalább ebből az irányból tartósan csökkenteni lehessen a Nyugat-Európára nehezedő menekültáradatot.

Vagyis ugyanaz történt, mint már annyiszor: Európa nyugati fele, amely – ezúttal Washington, nyilván nem minden számítást nélkülöző közreműködésével – önmagára rántotta a bajt, az oroszok nélkül nem képes úrrá lenni a helyzeten. Ráadásul ez a mai Nyugat-Európa, számottevő stratégiai katonai ütőerő híján, gyakorlatilag cselekvésképtelen az USA hadereje nélkül, amit utóbbi ki is használ. Globális játszmáival minden tekintetben függő helyzetben tartja úgymond szövetségeseit, amelyek – mint most Kijevben is láttuk – az amerikai és más érdekek által felkorbácsolt tengereken próbálják navigálni országuk hajóját. Emmanuel Macron eredetileg az Ouest-France című francia regionális lapban, a szintén november 1-jén megjelent interjúban, amit a Le Monde is idéz, így beszélt erről:

„Európa veszéllyel néz szembe: a nacionalista lepra miatti szétesés és a külső hatalmak közti hánykolódás veszélyével. Vagyis azzal a veszéllyel, hogy elveszti szuverenitását. Ami azt jelenti, hogy biztonsága az amerikai döntésektől és azok változásaitól függ, Kína egyre inkább jelen van az alapvető infrastruktúráiban, Oroszországot időnként megkísérti a manipulálás, a nagy pénzügyi érdekeltségek és a piacok pedig sokszor nagyobb helyet foglalnak el, mint amit az államok képesek betölteni.” 

A Putyinozás szűklátókörűség

A Bekiáltás olvasói számára nincs ezekben a mondatokban semmi új. Hiszen az elmúlt években rendszeresen cikkeztem arról, milyen szűk látókörű, aki egy Putyinozással elintézi a magyarországi, vagy épp az európai folyamatokat. A három nagy európai régió eltérő történelmi-gazdasági fejlődésére visszavezethető, alig meghaladható különbségek mellett a II. világháborút, illetve a rendszerváltozásokat követő jelenségek következményeként írtam le például ezeket a mondatokat a közelmúltban:

„egy olyan forgatókönyv létezését se zárjuk ki, amely a jövőben, mondjuk, Kínára bízná a hatalmas ázsiai térségben a folyamatok kézben tartását, az USA-ra az amerikai kontinenset, Oroszországra pedig Európát, különös tekintettel a korábbi befolyási övezetekre, Afrikán pedig megosztoznának."

Alighanem ilyesfajta gondolatok nyugtalaníthatták a francia elnököt is, amikor a fenti mondatait megfogalmazta a nyugat-európai országok szuverenitásának veszélybe kerüléséről. Az új bennük csupán az, hogy tudtommal hivatalban lévő európai politikus, ilyen egyértelműen, még nem adott hangot az USA-tól, az Oroszországtól, a Kínától, illetve a globális tőkétől való függés miatti aggodalmának. Macron szavai talán végre lökést adhatnak az eddig csőlátásban szenvedő közvélemény-formáló értelmiségiek gondolkozásához Magyarországon is! #         

CÍMKÉP: Angela Merkel német kancellár Petro Porosenko elnök társaságában az ukrán díszegység előtt, november 1-jén, Kijevben (A News Front ukrajnai hírportál videójáról készült képernyőkép részlete)

Véleménye fontos az orientálásomban. Kérem, tiszteljen meg azzal, hogy részt vesz a szavazásban!