„sokak fejében meg sem fordul, hogy az események, a folyamatok tálalása mögött rejtett érdekek húzódhatnak meg.”

Az egypólusú világrendszer hanyatlása a háttere a most éppen Izraelt megrázó, de a másutt is tomboló erőszaknak.

Ismét táborokra szakadt a világunk azzal összefüggésben, hogy október 7-én, szombaton reggel példátlan rakétatámadás érte Izraelt a Gázai övezetből. A koncentrációs táborszerű körülmények közé, egy Pest méretű területre összezsúfolt, legalább két és fél millió palesztin fölött uralkodó Hamász-szervezet több mint háromezer rakétát lőtt ki a zsidó államra. Ezt követően a szervezet fegyveresei behatoltak a dél-izraeli határterületekre, ahol öldöklésbe kezdtek, foglyokat szedtek. A válaszcsapással együtt, összességben több ezer izraeli, illetve gázai halottról, sebesültről szólnak az eddigi híradások. Ebben a helyzetben

Egy kataklizma szabadíthatná ki a közemlékezet zárványaiból a műveket, amelyek a mai valósággal is a szembesítenének.

A közelmúltban azzal hívott fel Zöldi László, hogy megemlékezést tervez az író Végh Antalról (1933–2000), születésének 90. évfordulóján. Az első gondolatom az volt: vajon mond-e a maga idejében botrányokat is kavaró szerző neve valamit akárcsak a középkorúaknak, hogy a náluk fiatalabbakról már ne is beszéljek? Október 9-én azonban még egy hívást kaptam:

A hangulatkeltésben érdekelt közéleti szereplők egyre gyakrabban tesznek elfogadhatatalan  kijelentéseket.

Botka László szegedi polgármester szeptember 22-ei Facebook-posztjában mindenekelőtt azt emelte ki, hogy

A Klubrádióban és másutt is úgy forgatják a szót, hogy az megfeleljen a saját és a törzsközönség hiteinek.

Ismét elkövettem azt a hibát, hogy hosszabb idő után belehallgattam a magát függetlenként meghatározó Klubrádió szeptember 23-ai, Hetes Stúdió című műsorának ismétlésébe. Az első részben a putyini Oroszország – sőt, immár az oroszok elleni, kifejezetten rusztofób – uszítással kezdtek. A hangvétel gusztustalansága miatt átugrottam ezt a részt. A második órában, ezúttal is körülbelül 45 percen át több hírről polemizált négy újságíró. A más televízió- és rádióadásokban megszokott módon tették a dolgukat. Ám ezzel az a gond, hogy nem lehet mindegyik résztvevőnek, minden témáról alapos ismerete. Jobbára egyikről sem. Ezért

Jereván feladta a Moszkvával való együttműködést, Washington, illetve Párizs viszont cserben hagyta.

A jogilag Azerbajdzsánhoz tartozó, de főleg örmények lakta Hegyi-Karabah ürügyén a szeptember 19-én újból kirobbant, véres összecsapásokhoz kapcsolódva azt a kérdést tette fel valaki az internet egy másik felületén:

Nem csak ott nem tűntek el az az idegenek elleni etnikai és kulturraszista ellenérzések, sőt az uszítás.

Csak remélem, hogy nem neheztel rám az olvasó e szöveg terjedelme miatt! Mint amiként abban is csak bízni tudok, hogy Ferber Katalin sem, akinek „Az elrontott japán” – igen, kisbetűvel! – című, a Kalligramnál megjelent, szeptember 12-én bemutatott kötetére úgy gondolok mint a megalázások könyvére. Enyhítendő a megrökönyödést, sietve teszem hozzá:

Ursula von der Leyen szerint „nem várhatunk a Szerződés módosítására”.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a jövő júniusban esedékes EU-parlamenti választások előtt olyan programbeszédet tartott, mintha

Nem ezzel kezdődött a Habsburgokkal kapcsolatos magyar tudathasadás.

Sokan fogják a fejüket amiatt, hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter MÁRIA TERÉZIA nevére keresztelte át a budapesti Petőfi laktanyát. De miért is zavar ez itt bárkit is? Hiszen

A magyar ’56 tálalása a kádárinál enyhébb, s benne a Kremlnek a szovjet-orosz múlthoz való viszonya fejeződik ki.

Két-három napja szerencsétlenkednek a magyarországi politikusok és szerkesztőségek. Anélkül nyilatkoznak arról,