A munkadíj egy New York-i babysitter órabérének felel meg. Elfoglaltság reggel és este, szabad hétvége lehetséges.

Eddig azt mondták nekünk: az amerikai demokrácia érettségének egyik bizonyítéka, hogy a választók adott feltételek között meghozott döntését nem szokás megkérdőjelezni. A november 8-ai szavazás eredményeinek közzététele óta azonban megmozdulások és összetűzések zajlanak több amerikai nagyvárosban a megválasztott amerikai elnök, Donald Trump ellen.

Az lett volna tisztességes, ha mindkét jelöltről azt írták volna: morálisan alkalmatlanok az USA vezetésére.

Az elfogultságokra épülő újságírás csimborasszóját mutatták be a nyugati világ vezető médiumai az amerikai elnökválasztási kampányról szóló híradásaikban. Nyomukban ott lihegett szinte a teljes magyar sajtó, az élen a klubrádiós Zentai Péterrel. A két, enyhén szólva is kétes erkölcsű, jelölt közül a Hillary Clinton mögött álló érdekcsoportok képviseletében manipulálták a közvéleményt, ám Donald Trump nyert. Az ATV november 11-ei, Szabad Szemmel című műsorában Pulai András, a Publicus Intézet stratégiai igazgatója kifejtette: nem a közvélemény-kutatók hibáztak, hanem az elemzők, az elemzőkre támaszkodó újságírók, vagy a magukat elemzőknek gondoló újságírók.

Moszul felszabadításának tétje, hogy ki ellenőrizze a térségben folyó bányászatot, s hogy majdan Oroszország ellen fordulnak-e a dzsihadista fegyveresek.

Eddig minden ugyanúgy történik, mint a szíriai Aleppónál. Az iraki miniszterelnök bejelentette, hogy megkezdték a Moszul felszabadítására irányuló nagyszabású szárazföldi hadműveletet. Amott, anno, a szíriai elnök volt a bejelentő. Itt, Irak második legnagyobb városának felszabadításában a hadsereg és a helyi biztonsági erők egységei vesznek részt. Ugyanez történik Szíriában is, bár a mi médiánk ezt nem felszabadításként, hanem ostromként aposztrofálja. A magyarázat: a moszuli hadműveletekhez az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció ad légi támogatást. A szíriai Alepponál az oroszországi légierő, s részben Irán. Ők pedig, ne kerteljünk, ellenségek.

Szolgálja-e a munkahely-teremtést a közpénzből támogatott iparfejlesztés?

Debrecen önkormányzata 2020-ig félmilliárd forint egyszeri beruházás-ösztönzési és munkahely-teremtési támogatást nyújt minden olyan vállalkozásnak, amelyik legalább 20 millió eurót fektet be, vagy legalább 200 új munkahelyet hoz létre a városban – jelentette be a cívisváros polgármestere október 13-án, csütörtökön, az Ipar napjai című konferencián.

A Népszabadság trófeájával akár arra is rászolgálhat a Médiaworks, hogy jól jövedelmező kormányhirdetésekhez jusson.

Ahol nem szabad a nép, minek oda egy olyan lap, amit Népszabadságnak hívnak? Bár szűk látókörűnek gondolom azokat, akik kárörvendve fogadták a tulajdonos Mediaworks Zrt. október 8-ai bejelentését az újság kiadásának felfüggesztéséről, egyszer talán tényleg véget kellett vetni annak a szemfényvesztésnek, ami 74 éve zajlik az újság nevével.

Sorosra vagy Bokrosra hallgatva sem a Kreml politikájának indítékait nem értjük meg, sem Orbán valóságos szerepét nem tárjuk fel.

Szíriában elkövetett „emberiesség elleni, gyűlöletes bűncselekményekkel” vádolja Vlagyimir Putyint, Oroszország államfőjét Soros György milliárdos befektető, akit a Népszabadság filantrópnak, azaz emberbarátnak nevez. Soros október 6-ai közleménye szerint az orosz elnök világtörténelmi léptékű humanitárius katasztrófát hajt végre védence, a szír elnök Bassár el-Aszad támogatására, mert „Amikor a tényeket majd teljes valójukban megismerjük, Aleppó Putyin általi lebombázását (sic!) a modern világ minden képzeletet felülmúló háborús bűncselekményei között tartjuk majd számon”.

Az amerikai katonák Kelet-Európából való kivonását is követelik.

Vjacseszláv Nyikonov parlamenti bizottsági elnök, történész-politológus, egyébként az egykori külügyminiszter Vjacseszláv Molotov unokája, október 4-én este, az orosz állami tévé Vecser (Este Vlagyimir Szolovjovval) című műsorában bejelentette: október 6-án, pénteken az orosz parlament példátlanul kemény külpolitikai törvénytervezet elfogadását tervezi. Vlagyimir Putyin elnök rendeletére Oroszország felfüggeszti az atomfegyverekből kinyert plutónium békés célú átalakításával kapcsolatos egyezmény végrehajtását. Ehhez kapcsolódva a parlament alsóházának felhatalmazását is kéri a tervezett külpolitikai lépésekhez.

„A kormány lomhán nézi Fél-Magyarország halálvergődését.”

A Nobel-díjas kém című dokumentumregényben mindjárt az első oldalakon áthallásos szövegekre bukkantam. Wisinger István most megjelent könyve Szent-Györgyi Albert életéről a Szegedet 1879-ben romba döntő tiszai árvíz következményeinek leírásával kezdődik. Wisinger a Pesti Napló tudósítását idézi az akkori állapotokról:

Magyarország derék polgárai valósággal dicsekedtek azzal, hogyan kerülik el a szavazóhelyiségeket.

Nincs még vége, de lassan elkezdhetjük a tanulságok összegereblyézését. A másfél éves gyűlöletkampányt követő népszavazásról még a balliberalizmussal aligha vádolható publicista, Stumpf András is azt írta, hogy visszaélés a referendum intézményével. De akkor a Fidesz vezetői miért szánták el magukat erre a lépésre? Pontosabban miért szánta el magát erre az az ember, vagyis Orbán Viktor, akitől a Fidesz minden rendű-rangú vezetője lelkileg és/vagy anyagilag függ? Miért nem volt képes elkerülni azt a folyamatot, ami végül ebbe, a Stumpf szerint is enyhén szólva kínos helyzetbe torkollott?

Ha feltűnően sok lenne az érvénytelen voksok száma, akkor az a rezsim módszerei elleni tiltakozásként értelmezhető. De ez a hajó már elúszóban van.

Önbizalomhiány és kockázatkerülés. E két okkal magyarázom az október 2-ai, vasárnapi népszavazásról való távolmaradásra biztatók indítékát.