Putyinról se hazudjatok!

A Déli Áramlat meghiúsítása már csak azért sem lehetett az orosz fél érdeke, mert a bolgár döntés a Gazpromot súlyos helyzetbe hozta.

deliaramlat.jpgAz LMP társelnöke szerint Orbán Viktor kormánya rossz lóra tett az érdekvezérelt külpolitikával, mert bebizonyosodott, hogy ha Oroszországnak finanszírozási nehézségei vannak, gyorsan kihátrál bármilyen projektből.” A Magyar Liberális Párt így ünnepli a Déli Áramlat gázvezeték építésének leállítását: „Jól látszik, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kénye-kedve szerint változtat leírt szerződéseken és megállapodásokon.” Az Együtt szerint Orbán Viktor Vlagyimir Putyin legjobb barátjaként viselkedett az elmúlt években, viszont „Putyin félresöpörte ezt a barátságot, Orbán Viktor pedig olyan leckét kapott, amelyet vagy megtanul, vagy elbukik mindent.”

Nyilván hallunk még hasonló mondatokat, amelyeket a médiumaink kritika nélkül átvesznek. De elég felidézni az elmúlt hónapoknak a gázvezeték körüli játszmákat, s mindjárt kiderül, hogy – ha van, tisztelet a kivételnek – csúsztatásokra, hazugságokra épülnek az ellenzéki politikusok üzenetei.

Nem vagyok Orbán-rajongó. Rémülten nézem az ország lezüllesztésére, szellemi potenciáljának gyengítésére irányuló intézkedéseket. Kifejezetten dühít az a kormányzati politika, amelynek következtében a gazdagok még gazdagabbak lesznek, a szegények pedig még szegényebbek. Mindemellett fogalmam sincs, hogy jó-e nekünk ez a gázvezeték. Ezzel együtt kérem ki magamnak, hogy a megélhetési politikusok valótlanságokat állítsanak, elhallgatásokra, féligazságokra alapozzák megszólalásaikat.

Ami a gázvezetéket illeti, az annak magyar magyar szakaszával kapcsolatos szerződést még 2008-ban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök írta alá. Megépítését Ausztria is szorgalmazta. Ha gazdag szomszédunknak, meg Olaszországnak, jó lett volna, akkor eredetileg talán mégsem volt ez akkora baklövés. Ami pedig Vlagyimir Putyin orosz államfő tegnapi törökországi bejelentését illeti, ugyan mit tehetett, ha Bulgária közölte, hogy mégis eláll a vezeték területén való áthaladásának engedélyezésétől. Vagyis nem Oroszország, nem Putyin rúgta fel a megegyezést, hanem a bolgár vezetés, amelyet bizonyára nyomós érvekkel vettek rá az ellenérdekeltek az évi 400 millió eurós tranzitdíjról való lemondásra.

Az orosz államfő finoman fogalmazott a sajtótájékoztatón, amikor azt mondta, hogy az Európai Bizottság nem tanúsított konstruktív magatartást, s ebben a helyzetben a világ más térségeibe viszik az energiahordozó-vezetékeket. Oroszország úgymond kész még egy vezetékrendszert Törökországban kiépíteni és szükség esetén a török-görög határon létrehozni egy gáztárolót, vagyis megkerülni Bulgáriát. Egyébként az orosz állami tévé híradójában máris bemutattak egy olyan sémát, amelyen ettől a tárolótól a vezeték továbbhaladhat Magyarország és Ausztria felé. Más kérdés, hogy hosszabb távon nő-e a kereslet annyira, hogy ezek a beruházások megtérüljenek. Márpedig e tekintetben vannak kérdőjelek.

Az ügylet meghiúsítása már csak azért sem lehetett az orosz fél érdeke, mert amint a Kommerszant írja: a bolgár döntés a Gazpromot súlyos helyzetbe hozta, hiszen a csöveket már legyártották, egy részüket Várnába is szállították, hogy megkezdjék tengerbe fektetésüket. A Gazprom eddig 400 milliárd rubelt költött a vezetékrendszer oroszországi részének kiépítésére és 5 milliárd eurós szerződései vannak a tengeri szakasz létesítésére. Ennek az összegnek egy része talán megtérül a török ügylettel, de a pénz egy része biztosan elvész. Amúgy a helyi vállalkozók bevonásával tervezett török üzlet sem olyan egyszerű, mint amilyennek első pillantásra látszik. A jelenlegi Kék Áramlat gázvezetéken, a már áprilisban nyilvánosságra hozott megállapodásnak megfelelően, ugyan megnöveli törökországi szállításait az orosz Gazprom, de ehhez 6 százalékos árengedményt kellett adnia, minthogy Törökország Azerbajdzsánból és Iránból is jut földgázhoz, s ez meglehetősen jó ártárgyalási pozíciót jelent számára.

Ezek után azt állítani, hogy Vlagyimir Putyinnak érdekében állt a Déli Áramlat építésének leállítása, enyhén szólva csúsztatás!

A Kommerszant szerint Ukrajna orosz gázszállítási tranzitdíjaihoz fűződő érdekeit támogatta az Európai Bizottság, amikor a Déli Áramlatot támadta. Az orosz állami tévé úgy gondolja: az EU magatartását az USA, konkrétan a hírhedett héja McCain szenátor nyomásgyakorlása szintén befolyásolta. Emellett én azt sem zárnám ki, hogy egyes nyugati cégek üzleti érdekei is belejátszottak abba, hogy a bolgár vezetőkkel bedobatták a törülközőt. Nem tartom kizártnak, hogy hamarosan nyugati társaságok veszik át az ukrán tranzitvezetékek felügyeletét. (Privatizációnak hívják az ilyet!) Ezt megkönnyíti majd, hogy a dolgok jelenlegi állása szerint a most szerveződő ukrán kormányban grúz, litván, lengyel és amerikai állampolgárságú úgymond szakértők is helyet kapnának. Persze Ukrajna jelenlegi meghatározó vezetőihez hasonlóan mindegyik kapott már kiképzést az USA-ban. Ami az amerikai illetőségű tárca-várományost illeti, ő történetesen a washingtoni adminisztráció felső régióiban is dolgozott.

Ezt a forgatókönyvet vetíti előre, hogy a februári kijevi puccs után néhány héttel egy amerikai és egy brit cég kapott kutatási és kitermelési koncessziót a ma még harcok által sújtott Kelet-Ukrajna, illetve Galícia palagáz-mezőire. Ha a háborúval már elég sok embert sikerül a térségből elűzni, s Kelet-Ukrajna fejlett ipari üzemeit szétlőni, megkezdődhet a talajvizet elszennyező palagáz-bányászat. Azt a gázt nyilván nekünk akarják majd eladni. Márpedig az árat lenyomná az Ukrajnát megkerülő vezetékben áramló orosz földgáz.

Szóval, a helyzet felettébb összetett, s egy szakértő talán még ennél is bonyolultabbnak láttatná. Azonban a fentiek tükrében nyilvánvaló, hogy szemfényvesztés ezt az egészet csak Putyinra kenni. Még akkor is, ha állítólag tényleg az ő rögeszméje volt az eredetileg is kockázatosnak tekintett Déli Áramlat gázvezeték megépítése. De Putyinnal kapcsolatban is elég volt már a csúsztatásokból, az átverésekből, a hazudozásból. Mert nem Putyint – még csak nem is Orbánt –, hanem bennünket, alul lévőket aláznak meg ezzel azok, akik demokratikus ellenzéknek mondják magukat.

Persze mindettől még lehet kudarc a keleti nyitás politikája, de az egy másik történet...

#

Frissítések:

#1.) Tájékoztat az ATV A 18:45-ös híradónak a témáról készült összefoglalójában az a szó, hogy Bulgária nem hangzott el. Akkor meg miről tájékoztattak?

#2.) A németek üzlete Németországban 2 milliárd euró értékű speciális csövet gyártottak orosz megrendelésre a tengeri vezeték építéséhez. Ennek alapján valamikor alighanem Angela Merkel is nagy barátja lehetett a Déli Áramlatnak. Lehet, hogy megismétlődik a Franciaországtól megrendelt helikopterhordozó esete? Ti fizessetek, mi meg nem szállítunk?

#3.) Külföldiek az ukrán kormányban Éppen csak megkapta elsőre az ukrán parlament jóváhagyását az új kormány összetételéről szóló előterjesztés a törvényhozás keddi ülésén: a 450 fős testület mindössze 229 tagja támogatta, miközben a többségi koalíciónak több mint kétharmadnyi szavazata, 302 képviselője van. A második, azaz végleges szavazáskor már 288 támogatószavazatot kapott az javaslat.  Előzőleg külön szavazással a parlament meghagyta tisztségében Pavlo Klimkin külügy- és Sztepan Poltorak védelmi minisztert, előbbit 351, utóbbit 347 szavazattal. A pénzügyminiszternek előterjesztett Natalja Jareszko amerikai, a gazdasági tárca élére javasolt Ajvarasz Abramavicsusz (Aivaras Abromavicius) litván, a leendő egészségügyi miniszter, Alekszandr Kvitasvili pedig grúz állampolgárságú. Petro Porosenko ukrán elnök kedden rendelkezett arról, hogy mindhárman kapják meg az ukrán állampolgárságot. (Forrás: MTI-MNO)

#4.) Pápai Csaba elemzése a vs-blogon. Európa egyelőre úgy tesz, mintha nem hallotta volna Vlagyimir Putyin elnök hétfői nyilatkozatát, miszerint Oroszország leállítja a Déli Áramlat projekthez kapcsolódó beruházásokat. (...) Önmagában egyetlen alternatíva sem pótolhatná a Déli Áramlaton keresztül érkező gázt, és mindegyik drágább megoldást hozna az eddig napirenden lévő terveknél (a több országot érintő vezetékeknél a magasabb tranzitdíjak, a beruházási költségek, illetve az LNG esetén a gázosítás extra költségei is drágítanák az ezeken az útvonalakon érkező gázt).

#5.) Az EU mentené a menthetőt, s Oroszországra mutogat. Mégiscsak kellene az a fránya Déli Áramlat? Kérdés, lesz-e még pénze erre a szankciók és a kőolaj világpiaci árának zuhanása miatt nehézségekkel küzdő Gazpromnak?