Az alaptörvényt is sérthetik a kormányfő egyes kijelentései

  – Különös nézeteket vall ön. Népet vél ott, ahol nincs más, csak örök setétség! – adja a szavakat Fehér Béla Kossuthkifli című, frenetikus szövegezésű regényében bizonyos Buttler szájába. Úgyhogy ennek alapján sem érdemes csodálkozni azon, amit egy Facebook-kommentelő így fogalmaz meg Orbán Viktor alattvalóiról: „azt sem veszik észre, ha óránként mást mond, mindig annak örvendeznek, amit éppen hallanak”. De…

De Orbán Viktor nem csak az ő népét veszi hülyére, hanem a tárgyalópartnereit is. A két fotóra montírozott szövegei is ezt példázzák. Az Alfahír internetes újság például 2013. május 14-én a finn Turun Sanomat lapot idézte arról, hogy a Helsinkiben Jyrki Katainen kormányfőnél tett látogatásán arról beszélt Orbán Viktor, hogy „a magyar és a finn nyelv rokonsága történelmi tény, nem pedig véleménykérdés”.

A Fidesz a turáni rokonsággal kokettál

Akkoriban, a magyar parlamentben, a finnugor rokon népek napjáról szóló vitában még a kormányfő ebbéli vélekedésével szemben kérdőjelezte meg a jobbikos Novák Előd a magyar és a finnugor népek rokoni kapcsolatát. Z. Kárpát Dániel pedig arról értekezett, hogy a finnugor elmélet „sötét íróasztalok mellett” született. Ám az Alfahír már akkor észrevette, hogy úgymond a „nyelvtudományi ezotéria a kormánypártot is megfertőzhette”. A vitában Németh Zoltán fideszes képviselő kijelentette, hogy „a nyelvrokonsággal kapcsolatban nincs kizárólagosan elfogadott álláspont”, mert a magyar vándorló nép volt, és számos más néppel került kapcsolatba. Ennek alapján, 2013-ban nem kis elégtétellel rögzítette az újság:

„a liberális véleményformálók legnagyobb bánatára a Fideszen belül is erősödik a 'turáni vérrokonság' híveinek tábora. Ez már nem tudománytalan kitaláció, hanem egyre több bizonyítékkal megtámasztott tény. A szocializmus idején elfojtott, és szándékosan háttérbe szorított kutatások a rendszerváltás után új erőre kaptak, egyre több érvet felhozva a turáni rokonság mellett. Ez természetesen rettenetesen zavarja a politikai okokból ellenérdekelt, a finnugor nyelvrokonság mindenhatóságát hirdetőket”.

Mindössze öt év kellett ahhoz, hogy a fertőzés a miniszterelnököt is elérje. Orbán Viktor szeptember 2-án, felesége és a Kereszténydemokrata Néppártból verbuvált helyettese, Semjén Zsolt társaságában Biskekbe, a 75 százalékban szunnita muszlim lakosságú Kirgizisztán fővárosába érkezett, hogy kéttucatnyi, Honfoglalás-kori jelmezekbe öltözött harcossal együtt részt vegyen a harmadik Nomád Világjátékok megnyitóján. A közép-ázsiai régió házi olimpiájára a kirgiz, a kazah, az azeri, az üzbég, a türkmén, a tádzsik versenyzők mellett Oroszország egyes régióiból, illetve Mongóliából, Törökországból és Afganisztánból is érkeztek indulók. Természetesen, a magyarok többségén kívül, valamennyin muszlim hitűek, ami persze rendjén is való.

Dicséret, ha keletinek neveznek

Mint a magyar külügyminiszter közölte: ebből az alkalomból Magyarország megfigyelői státust nyert el a Nemzetközi Türk Akadémiában. Orbán Viktor Csolpon-Atában bekapcsolódott a Török Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsának konferenciájába is. Ennek keretében a vendéglátó ország államfője, Szooronbaj Zseenbekov mellett Recep Tayyip Erdogan török, Ilham Aliyev azeri, Nurszultan Nazarbajev kazah és Savkat Mirzijojev üzbég vezetővel találkozott. A kormányfő szerint:

Magyarország mindig is figyelemmel kísérte a türk identitású országok együttműködését. A modern világban is megőrzi nyelvét, kultúráját, hagyományait, tiszteli, ápolja türk gyökereit. A magyarok Attila kései leszármazottainak tekintik magukat, a hun-türk eredet alapján állnak, nyelvük a türk nyelvekkel áll rokonságban. Bár korábban sértésnek szánták, hogy Magyarország Európában a legnyugatibb keleti nép, de a türk országok fantasztikus sikerei, gazdasági és politikai fejlődése miatt ma már dicséret, ha keleti népnek nevezik a magyarokat. Megdőlt a régi világrend, amelynek dogmája szerint a tőke és tudás Nyugatról áramlik Kelet felé, hogy ott olcsó munkaerőt keressen. Az új világrendet a Keleten felemelkedő államok fejlődése határozza meg.

Orbán Viktor bejelentette azt is, hogy Törökországgal, Azerbajdzsánnal és Kazahsztánnal évek óta stratégiai partnerség szintjén vannak a kapcsolatok, és ez a cél Kirgizisztánnal, illetve Üzbegisztánnal is. A magyar állam 595 állami ösztöndíjat fizet a hat türk nyelvű ország Magyarországon tanuló fiataljainak, és ezt a számot emelni fogja. A magyar Eximbank pedig 1,5 milliárd dolláros hitelkeretet nyitott meg a hat türk nyelvű országgal való gazdasági együttműködés, a befektetések fejlesztése érdekében.

Mi lesz a keresztény értékekkel?

Ismét mondom: mindezeken – a magyar nyelv hovatartozásával kapcsolatos hadovát leszámítva – nem kellene megütközni. Különösen, ha némi malíciával arra gondolunk, hogy már az egykori kormányzó unokája, Horthy István Sharif is muszlim hitre tért. Főként azonban az együttműködés a mai világban parancsoló követelmény, amit az alaptörvény szintén leszögez nem csak a Nemzeti hitvallás című preambulumban, hanem az Alapvetés fejezet Q cikk (1) bekezdésében is. Azzal kapcsolatban sem lehet senkinek kifogása, ha magánemberek pogány szertartásoknak hódolva a magyarság kereszténység előtti állapotát tartják követendőnek, azt az életformát igyekeznek érvényesíteni önmaguk számára. Az igazi baj azzal kezdődik, amikor ez hirtelen állami rangra emelkedik például azzal, hogy ehhez netán állami pénzügyi támogatást is kapnak. És azzal folytatódik, hogy az országgyűlés elnöke megjelenik a rendezvényükön – amint azt augusztus 11-én Kövér László tette, aki részt vett a Kurultáj – Magyar Törzsi Gyűlésen –, s azt „a magyar kulturális önrendelkezési igény kinyilvánításának legnépesebb fórumának” nevezte.

Hogy aztán ez miként egyeztethető össze alaptörvénynek az Alapvetés R. cikk (4) bekezdésében foglalt kitételével, mely szerint „Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége”, én meg nem fejtem. Azt pedig még kevésbé, hogy ha immár a Kelet dicsőül meg az országvezetők értelmezésében, akkor miért jelentette ki Orbán Viktor az idei, július 28-ai, tusnádfürdői beszédében, hogy „a liberális demokráciának van alternatívája, úgy hívják, hogy kereszténydemokrácia, és a liberális elitet le lehet váltani egy kereszténydemokrata elitre. (…) A kereszténydemokrata politika azt jelenti, hogy a keresztény kultúrából kisarjadt létformákat kell védeni”.

Mintha lenne itt némi ellentmondás! S ezzel még nincs is vége. Mert Kirgizisztánban a kormányfő tovább gyarapította a talányok sorát, amikor tudománytalan elméletet karolt fel a magyar nyelvi rokonsággal kapcsolatban. Ráadásul, ismét csak törvényt sértve, amikor a tudomány kérdéseiben nyilvánított véleményt anélkül, hogy a terület értő kutatója lenne. Ugyanis Magyarország alaptörvényének Szabadság és felelősség című részében, a X. cikk (2) bekezdésében szó szerint ez áll: „Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak”.

Szó se róla, a nemzeti nem együttműködés rendszerében eléggé mindennapos, hogy annak felkentjei nem igazán tartják magukra nézve kötelezőnek a jogszabályokat. A szándékosan vagy a hozzá nem értésből nyitva hagyott kiskapukat keresik s gyakran meg is találják. Ha nem, akkor pedig – a Kárpát-medence géniuszának egykori útmutatása jegyében – máris ugrasztják a jogászokat, aztán a furcsán létrehozott kétharmados parlamenti többség birtokában már másnap meghozzák az új jogszabályt. Ám az az érzésem, hogy az úgymond örök setétségben lévő nép torkán mindezt még csak-csak le lehet nyomni, de aligha gondolhatja bárki komolyan, hogy akár Erdogant, akár Putyint, akár Merkelt, akár Trumpot, akár a finn vezetőket nem informálják a szakértőik, vagy a magyarországi diplomatáik ezekről a szánalmas köpönyegforgatásokról. Csak akkor meg mire való ez a rendszeresen 19-re lapot húzó orbáni játszma? #

CÍMKÉP: Montázs a Mérték Médiaelemző Műhely Facebook oldaláról

Sajnálom, nincs hozzászólási lehetőség, mert belefáradtam a fantom provokátorokkal való küzdelembe. De szavazni lehet! # #