Nem ítélkezni, megérteni próbálni! Saját érdekünkben...

Messze Oroszország belsejében csaptak le az ukrán drónok címmel, a Reuters Hírügynökség alapján a Portfolio is beszámolt az április 2-ai, reggeli, tatárföldi támadásról. Az orosz Interfax szerint

a pilótanélküli eszközökkel üzemeketztámadtak, ezek azonban nem okoztak jelentős károkat, nem zavarták meg a technológiai folyamatokat, viszont vannak sérültek.

Később kiderült, hogy a támadás egyik célpontja egy kollégium volt, minthogy az ott elhelyezett műszaki egyetemisták drónok összeszerelésében is részt vettek, kvázi termelési gyakorlatként. Mint többször beszámoltam róla: gyakorlatilag mindennaposakká váltak az ehhez hasonló ukrán támadások, illetve az Oroszország különböző területein, városaiban, falvaiban végrehajtott merényletek, diverzáns akciók. Különösen a határvidéken, kifejezetten az oroszországi lakosság félelemben tartását szolgálják a naponta akár többször is indított dróncsapások. Emiatt több ezer gyereket evakuáltak (a ma még) az ukrajnai Harkovtól mindössze hetven–nyolcvan kilométerre lévő oroszországi Belgorodból.

Moszkvában szintén április 2-án hozták nyilvánosságra, hogy Ukrajnából, több NATO-országon, köztük a még ellenőrzésköteles román–magyar határon is áthaladt, ikonokkal álcázott szállítmányban robbanószerkezetek alkatrészeit akarták célba juttatni Oroszországban. Az ügyre a lett–orosz határon történt ellenőrzés során derült fény. Útvonal: Ukrajna–Románia–Magyarország–Szlovákia–Lengyelország–Litvánia–Lettország–Oroszország. A szállítmányban többek között 70 kilogramm iparilag gyártott, nagy teljesítményű robbanóanyag, 91 elektromos detonátor és az RPG-7, kézi páncéltörő gránátvetőhöz szükséges alkatrészek voltak.

Nem egy cikkemben jeleztem:

mindezek ellenhatásaként egyre brutálisabbak lesznek az orosz hadsereg támadásai.

Ennek lehettünk tanúi az elmúlt két hétben. Ukrajna energiarendszerét, lőszerraktárait, hadiüzemeit, a front utánpótlási útvonalain lévő hídjait minden eddiginél tömegesebb, célzott rakétatámadások érték. Ám a nyugati közbeszédet, s így a tömegmédiumokat uralók nem értik, vagy nem akarják érteni, hogy Oroszország mindig visszavágott. Ezzel nem számolni minimum felelőtlenség, de – oroszok ide, vagy oda – akár háborús bűntetté válhat az ellenoldalon is. Egyelőre azonban minden józan mérlegelést fölülírnak a Washington által megtestesített tőkeérdekek. A hadiipari óriások nyomása lehetetlenné teszi annak végiggondolást, mi lesz a következménye, ha Oroszországot teljesen militarizálják.

A magyar sajtónak végre össze kellene szednie magát! Elég a szurkolói magatartásból, a vannak a nyugati, ukrajnai jók, velük szemben pedig a gonosz Putyin primitív felfogásából, a heti többszörös, klubrádiós „Rohadj meg Putyin!”-féle, köhög a bolha típusú hetvenkedésekből! Helyette, végre, napról napra, pontosan be kell(ene), be kellett volna mutatni, hogy mit műveltek immár tíz éve (!) és művelnek és műveltetnek egymással az utóbbi két évben is a szemben álló felek. Köztük az erőforrásokért és piacokért, a világcsendőri szerep bármi áron való megtartásáért küzdő, Moszkvát provokáló Washington, amely Kelet-Európában főleg Kijevet használja eszközként, az ukránokat ágyútöltelékként. Miként nem egy amerikai és nyugat-európai döntéshozói körhöz tartozó kifejezte:

nekünk ez jó üzlet, ráadásul nem a katonáinkat áldozzuk fel.

Vagyis, a Nyugat részéről ez egy helyettesítővel folytatott, proxy-háború; a történet nem 2022. február 24-én, hanem nyolc évvel azelőtt, 2014. február 23-án kezdődött. Amíg ezzel nem vetnek számot a Nyugat szeplőtelensége jegyében a Kreml jelenlegi első emberének ördögi voltával érvelő közvélemény-formálók, addig nem érthető, miért mélyül el, válik egyre szörnyűbbé a háború, amelybe egyre közvetlenebb módon kapcsolódik be szinte minden európai ország. Vagy tényleg arra kell gondolnom, hogy a cél még csak véletlenül sem a megértés-megértetés, hanem a háborús uszítás, amit oly híven szolgál az igazságot patetikusan űző-hajtó politikusi és újságíróhad. Értem én, hogy léteznek a napi történésekhez kapcsolódó részigazságok. Ám, vessünk számot azzal, hogy az igazságnak ebben a háborúban is hallgass a neve, ezért semmire nem megyünk vele! Ezek az idők legfeljebb az események rögzítésére alkalmasak, az ítélkezésig várnunk kell a béke eljöveteléig! Ha nem ezt tesszük, közvetve emberek elpusztításának részesei leszünk a vélt részigazságok nevében...#

KIEGÉSZÍTÉS
Április 2-án, Párizsban Antony Blinken amerikai külügyminiszter azt állította: az Egyesült Államok kormánya ellenzi, hogy az ukránok Oroszország belső területeit támadják. Ehhez képest elég nehéz elhinni, hogy a háborút elsősorban finanszírozó, s az Ukrajnát lélegeztető gépen tartó Washington ne tudná érvényesíteni akaratát, s ha valóban ez lenne a szándéka, ne tudná leállítani a naponta zajló támadásokat. Ellenkezőleg. A Tatársztánban becsapódó, robbanóanyaggal preparált kamikaze-drónok önvezérlése mesterséges intelligencia alapú volt, amit csak Nyugatról adhattak át Ukrajnának.

Kabai Domokos Lajos