CÍMKÉP: A 35 éves folyóirat eddigi 142 címlapjának egy részével díszített, születésnapi torta – Krausz Tamás szerint a lap szemben áll a globális tőkerendszerrel, a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségekkel. Wiener György egyelőre nem érzékeli, hogy leküzdhetetlen korlátai lennének a tőkés termelési mód fenntartásának. Böröcz József azt állítja: elviselhetetlenné kezd válni az EU-n belül a nyugatabbra, illetve a keletebbre lévő országok fejlettsége, életszínvonala közötti különbség, miközben az eleve illuzórikus felzárkóztatásnak nincsenek meg a feltételei. Melegh Attila úgy látja: a globális kapitalizmus nem képes működni migráció nélkül, ugyanakkor nem tudja kezelni a befogadás problémáit, főleg nem Európában, benne Magyarországon, ami táptalaja a szélsőséges nacionalizmussal operáló, autoriter rendszereknek. Részletek az alábbi írásban, s persze az Eszmélet most megjelent számában (Fotó: KDL)

CÍMKÉP: Irakli Kobakhidze grúz és Orbán Viktor magyar miniszterelnök Tbilisziben 2024. október 29-én – A posztszovjet térség országai előtt egyre inkább intőjel mindaz, ami Ukrajnában történt és történik. A grúziai vezetőknek sem kellett nagy képzelőerő ahhoz, hogy a választások előtt, közben, s az utána kialakult, eléggé nyilvánvalóan kívülről (is) ösztönzött zavargások közepette arra gondoljanak: a 2013–2014 fordulóján, Kijevben lezajlott, békésnek indult, az európaiság melletti szimpátiatüntetések előbb véres összecsapásokba, végül a Washington által szervezett államcsínybe torkolltak, s ez ismétlődhet meg Tbilisziben is. (Fotó: Magyar Hang/Lukács Csaba)

CÍMKÉP: A Nemzetközi Büntetőbíróság hágai épülete – A magyar történelem egyik tanulsága, hogy ami az egyik oldalon hősies szabadságharc, gerilla- és partizánküzdelem, az a másikon lázadás, terrorakció. A mai világban úgyszintén. Ami az egyik oldalon a szabadság, a szabadkereskedelem, az emberi jogok katonai erővel történő védelme, az a másikon erőfölénnyel való fenyegetés, visszaélés, állami terrorizmus, a polgári lakosság ellen elkövetett bűntény. A nemzetközi bírák a közvélemény, s ki tudja, milyen háttérerők eltérő nyomására az egyik, meg a másik félnek is kedvezni akarhatnak a globális hatalmi egyensúly megbomlása miatt kialakult helyzetben, miként azt az Ukrajna területén vagy a Közel-Keleten folyó háborúval kapcsolatos határozataik is mutatják.

CÍMKÉP: A stand-up komikus és videós tartalomkészítő ekézése nem célom, engem a közönsége érdekel. Mert ki kell ábrándítanom, aki azt hiszi, hogy a talk-show-któl fog ledőlni a NER építménye. A társadalmi-gazdasági rendszeré még kevésbé. Hogy miért nem, ezt járom körbe, s a végén eljutok – tessék kapaszkodni! – Magyar Messiás Péterig, aki, szerintem, sértődött showmanből még nem vált igazán politikussá. (A montázshoz felhasznált fotó és plakát forrása a Pottyondy Edina előadásaira jegyet értékesítő cég honlapja)

CÍMKÉP: Montázsom a New York Times 2024. november 17-ei címlapjának felhasználásával – Putyin és környezete a nukleáris elrettentéssel kapcsolatos orosz doktrína kibővítésével reagált az amerikai lapban közzétett, vélhető provokációra, amit az európai vezetőknek, s akár az ukrajnai béketeremtéssel kampányoló Trumpnak is szánhattak.

CÍMKÉP: Összeroppan-e az egykoron a világgazdaság 26%-ka fölött „teljesítő” – jelenleg 16%-át kitevő – Európai Unió? Többek között erre a kérdésre keresi a választ Böröcz József most megjelent tanulmánya, amely bemutatja, hogy az EU – minden ellenkező állítás ellenére – nem igazán tett és tesz azért, hogy a markánsan alacsonyabb jövedelmű országok a régebbiek szintjére emelkedjenek – akár a közösség egészének gazdasági teljesítménynövelése érdekében. Izgalmas felvetése, hogy megismétlődhetnek a térséget korábban jellemző, láncszerűen szerveződő gyarmati-félgyarmati viszonyok, melyek között a magyar tőkés érdekeltségekre kétes szerep várhat. A professzor főbb megállapításainak ismertetését arra is felhasználom, hogy felvillantsam: az EU sorsa mennyire összefonódott és összefonódik a washingtoni törekvésekkel (Kép forrása: Hoover Institution)

CÍMKÉP: Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára szerint színtiszta kitaláció, egyszerűen hazugság volt a The Washington Post állítása – Még meddig adnak helyt a magyar médiumok a háborús céloknak alárendelt nyugati orgánumok hamisításainak, miközben egyre kevésbé lehet titkolni, hogy Moszkva érvényt fog szerezni álláspontjának, mert megnőtt a nemzetközi tekintélye, a szankciók ellenére megerősödött gazdasága és védelmi képessége? (Kép: Szergej Bobiljev / RIA Novosztyi)

CÍMKÉP: Az orosz államfő 2024. november 7-én, Szocsiban, a Valdaj Klub szónoki emelvényén – Kérdésre válaszolva Putyin kijelentette: nem hívja fel Trumpot, de a konferenciáról gratulál neki, s készen áll a tárgyalásra, ha az amerikai elnök kezdeményezi. Az orosz elnök beszéde egészének üzenete szerint: ha Washington, a Nyugat csak a múltat, a dominanciájukon alapuló világrendet akarják feltámasztani, az esetleges újabb közeledési kísérletet sem fogják értékelni Moszkvában. (Kép forrása: az orosz elnök honlapja, fotó: Krisztina Kormilicina, MIA, Rosszija Szegodnyja)

CÍMKÉP: Az Index illusztrációja ahhoz a hamis híréhez, miszerint Bevetették Ukrajnában az észak-koreai katonákat – Nemde bár, a katonák is tipikus ázsiaiak, bár ez volt itt a félrevezetés legkevésbé meghatározó eleme... (Képernyőkép az internetes újság 2024. 10. 30-ai 14:18-kor rögzített oldaláról)