Magyarok: A 159 forintos késedelmi pótlék

Tiborc.jpegA mai Tiborcok panaszainak itt megjelenő sirámában az önkormányzati sarcolási gyakorlat egyik módszerét ismerhetjük meg. Tanulság: csak ott legyen ingatlanod, ahol választó is vagy!

Tisztelt Önkormányzat! Tisztelt Polgármester Úr!

Adóhatóságuk 159 Ft-os késedelmi pótlékot számított fel a tavalyi adóbefizetés után. Ez minden évben ismétlődik. Jövőre is ez történik majd, miután a kirótt adó összegéről szóló értesítést rendre a fizetési határidő után kapom kézhez. A postai bélyegző tanúsága szerint 2014. 03. 12-én adták fel a levelet, amit 18-án kaptam meg – közben volt a nemzeti ünnep -, miközben a befizetési határidőt 17-ében jelölték meg. Az esedékes adó összegét legkorábban 19-én tudtam átutalni. Nem az ugyanilyen tavalyi késedelem után kirótt 159 Ft nagysága a probléma, hanem az eljárás módja, amely nem számol a realitásokkal, például a Magyar Posta teljesítőképességével, amelynek következményét viszont mindig az adófizetőre hárítják.

Ez az érzéketlenség azért is zavar, mert az építményadót csak azokra róják ki, akik nincsenek a kerületben állandóra bejelentve.

Mielőtt azonban „Fizessenek a gazdagok!” felkiáltással szemétkosárba dobnák az észrevételemet, engedjék meg, hogy megjegyezzem: családunk az évtizedek alatt már-már anyagi erején felül hozatta rendbe az érintett, teljesen lepusztult lakást. Olyan összeget áldoztunk rá, amely megközelíti a forgalmi értéket, amivel közvetve a kerületet is gazdagítottuk, élhetőbbé tettük. Ezt megelőzően a lakásban élő idős házaspár eltartásáról gondoskodva, ismét csak a kerület szociális feladatainak megoldását is segítettük. Emellett másfél évtizede aktívan részt veszünk – a társasházban élő idős emberek helyett, a társasházkezelő oldalán – a társasház működtetésében. Például a már érdektelen tulajdonosokat meggyőzzük arról, hogy a frekventált helyen lévő épületet megfelelően karban kell tartani; a csatorna, a gáz-, a vízvezeték-, az elektromos hálózatot igenis fel kell újítani; a homlokzatot rendbe kell hozatni; a tetőt, a kéményeket ki kell javítani stb. Ez az átlagosnál magasabb közös költség hozzájárulást feltételez, miközben immár magam is nyugdíjas vagyok, feleségem nyugdíj előtti munkanélküli.

Mindezt természetesen elsősorban nem a kerületért, hanem magunkért, pontosabban gyerekeinkért tettük. Csakhogy ők, akikért eredetileg ebbe az egészbe belefogtunk, immár külföldön vannak, külföldre dolgoznak, mert elegük van a hivatalosságoknak, a kormányzatoknak, az önkormányzatoknak abból a magatartásából, amivel két évtized alatt a legtöbb ember számára élhetetlenné tették ezt az országot azzal a mentalitással, amiről ebben a levélben is írok. Lám ettől a kerülettől is – a közvetve itt kamatozó – erőfeszítéseink viszonzásként csak az anyagi terheink fokozódó növelését kaptuk. Például a külön építményadó mellett bennünket sújtanak a folyamatosan növekvő, és egyre nagyobb – egyébként nagyrészt üresen tátongó területekre is kiterjedő – parkolási díjak, amelyeket, amikor bármilyen ügyben odamegyünk, nekünk – az állandó lakosoknak adott jelentős kedvezménnyel szemben – teljes egészében meg kell fizetnünk. Nyilván azért, mert nem itt vagyunk választók, ezért a mi érdekeinkre nem kell tekintettel lenniük…

Szeretném, ha levelemet alulról jövő jelzésként megismertetnék a kerületi képviselő-testület tagjaival, hiszen az ügyem nyilvánvalóan nem egyedi. Remélem, még nem annyira cinikusak, hogy ne látnák meg az egyedi ügyben az általános problémát! Ezen túlmenően viszont nem várok választ. Semmit mondó visszajelzés helyett a válasz az lehetne, ha a jövőben ésszerű adófizetési határidőt szabnak. Netalán, ha például a parkolási díjakban figyelembe vennék, hogy mi, akik nem élünk ott folyamatosan, de gyakran kell megjelennünk a ház, a lakás ügyeinek intézése miatt, sok kerületi állandó lakoshoz képest már így is nagyobb arányban vesszük ki részünket az önkormányzat bevételeinek gyarapításából.

Üdvözlettel: Tiborc – a levél eredetijében teljes névvel

#