Putyin a szólásszabadság mellett

Korszerű késztermékekkel és szolgáltatásokkal is jelen akar lenni a világpiacon Oroszország.

2016-12-01putyinuzenet.jpg

Mintha a magyar ellenzék vezette volna Vlagyimir Putyin orosz államfő beszédíróinak kezét. Természetesen, képtelenség ez a feltételezés. Ám a december 1-jén, a szövetségi gyűlésben elmondott szónoklat számos mondata, témaköre, a témakörök sorrendjében kifejeződő hangsúlyok nagyban emlékeztetnek azokra a felvetésekre, amelyekkel a hazai ellenzéki pártok oly gyakran bombázzák az Orbán-rezsim vezetőit. Ez esetleg azt jelezheti: bár Putyint és Orbánt is autoriter vezetőnek tekintik bírálóik, legalábbis el kell gondolkozni azon, lehet-e ténylegesen is párhuzamot vonni tevékenységük között. (Az elhangzottak orosz, illetve angol változata itt érhető el.)

Az orosz államfő a hetvenperces év végi üzenetének döntő részét az oroszországi belpolitikai kérdéseknek szentelte. (A külpolitikai vonatkozásokat előző jegyzetemben foglaltam össze.) Putyin azzal a gondolattal kezdte és zárta beszédét, hogy bár korántsem mindenki elégedett az országban, de az emberek többsége megérti a nehézségek okát, és meggyőződésük, hogy közös erőfeszítéssel túl lehet lenni rajtuk. Azzal számolnak, hogy lehetőség nyílik az önmegvalósításra, a vállalkozói, az alkotói, a polgári célok elérésére. A közvetlen demokrácia intézményeinek fejlesztése, köztük a parlamenti választásokon a pártok és a jelöltek közötti verseny erősödése, igazolja ezt a feltételezést. Putyin kiemelte:

„Nem valamiféle dogmákról, látszat és hamis egységről van szó, még kevésbé egy meghatározott világnézet kikényszerítéséről. Annál kevésbé, mert erre már volt példa a történelmünkben, s mi nem akarunk visszatérni a múltba. (…) Sem a kultúrában, sem a politikában, sem a tömegmédiumokban, sem a társadalmi életben, sem a gazdasági kérdésekről folyó vitákban nem tilthatja be senki a gondolkozás szabadságát, s hogy nyíltan megfogalmazza álláspontját”.

Hallottunk már efféle politikusi beszédeket – legyinthet minderre valaki. És tényleg hallottunk.

Ezzel együtt, 2016 végén, Moszkvában, a Nagy Kreml-palota György-termében mégiscsak elhangzottak ezek a szavak az államfő szájából. Igaz, azzal a megszorítással, hogy egy részekre szakadt társadalomban, egy olyan parlamenttel, ahol az eredményekre koncentráló tevékenység helyett az ambíciók versengése és terméketlen szőrszálhasogatás folyik, lehetetlen jelentős stratégiai célokat elérni. Nyilván az orosz dumára gondolt Putyin, amikor ezeket mondotta, de ennél tovább nem ment a saját parlament bírálatában. De talán főleg Ukrajnára (is) célzott, amikor arra hívta fel a figyelmet, hogy

„az utóbbi időben több országban megfigyelhettük, hogy az ilyen helyzetek nyitottak utat kalandoroknak, államcsínyeknek, végső soron az anarchiának. Ezeknek mindenütt ugyanaz lett a következményük: emberi tragédiák, áldozatok, hanyatlás, pusztulás, elkeseredettség”. Ezen a ponton viszont emlékeztetnie kellett arra is, hogy „A most beköszöntő 1917-es esztendő az oroszországi februári és októberi forradalom századik évfordulója. Ez a terhes alkalom még egyszer arra ösztönöz, hogy az oroszországi forradalmak sajátos természetére és okaira irányítsuk a figyelmet. De nem csak a történészekét és a tudósokét. Az oroszországi társadalom egésze igényli az események tárgyszerű, becsületes, mély elemzését”. Az államfő Alekszej Loszev orosz-szovjet filozófus gondolatát adta meg ehhez útmutatóként. Lényege: bármi is történt, egy hazafi számára ez a haza része. A történelmi leckéknek a megbékélést, a máig elért társadalmi, politikai, polgári egyetértést kell szolgálniuk, mert „egységes nép vagyunk, egy nép vagyunk, Oroszország számunkra egy”.

Nem megmondtam már az elején, hogy kérdéses a teljes párhuzam Orbán és Putyin között?

A beszéd ezt követő részében az emberre irányította a figyelmet az orosz elnök: „Erőfeszítéseink a hagyományos értékek, a család megerősítésének támogatására irányulnak, a demográfiai programokra, a természeti környezet, az egészség megőrzésére, az oktatás, a kultúra fejlesztésére”. Erre utaltam fentebb, amikor arra céloztam, hogy a magyar demokratikus ellenzék ugyanezeknek a területeknek a középpontba állítását követeli az Orbán-kormánytól. Szó se róla, szép szavakban idehaza sincs hiány, miközben ezektől a területektől évről-évre jelentős összegeket von el a kabinet. Ráadásul úgy, hogy a rendelkezésre álló pénzt inkább a kiváltságos rétegekhez csoportosítja, s ezzel egyre kilátástalanabb helyzetbe sodorja az eleve hátrányban lévőket.

Hogy ez aztán Oroszországban is így történik-e, idővel kiderül. Mindenesetre tény, hogy Putyin beszédének kiemelt részeiben az alábbi témakörökkel foglalkozott:

– EGÉSZSÉGÜGY Oroszországban, 2013-ban a születési arányszám 1,7 volt, azaz magasabb, mint az európai országok többségében. 2015-ben az érték 1,78 lett. Az ezer főre jutó 2015-ös csecsemőhalálozási ráta 6,5, 2016 első 10 hónapjában 5,9 volt, miközben a világátlag 6,6. Mindezt jelentős eszközfejlesztéssel érték el, ami az egészségügy más területeit is érintette és érinti. A regionális egészségügyi központokat is ellátták a legkorszerűbb műszerekkel. Amíg 2005-ben 60 ezren részesülhettek a legmagasabb színvonalú ellátásban, 2016-ban ez a szám eléri a 900 ezret. A megvalósítás alatt lévő, nagyszabású egészségügyi program része a légi mentés feltételeinek látványos javítása, a kérdéses esetekben megteremtik az egyes szakterületek legjobb specialistáival való internetes konzultáció, a telemedicina lehetőségét stb.

– OKTATÁS A közelmúltban egyáltalán nem volt túljelentkezés a pedagógiai főiskolákon és az orvosi egyetemeken. 2016-ban viszont egy államilag finanszírozott pedagógusképző helyre már 7,8, az orvosiakra majdnem 28 jelentkező jutott. 2016 és 2019 között a regionális általános iskolákban 188 ezer gyereknek teremtik meg a tanulás korszerű feltételeit. A kutatás, a mérnöki tevékenység világának az iskolásokkal való megismertetését már negyven technokpark szolgálja, és tehetséggondozó programok is indultak. Ugyanakkor ismét méltó helyükre kerülnek a humán tárgyak. Az állam elősegíti, hogy a színházak, a mozik, a televíziók, a múzeumok, az internettartalmak figyelembe vegyék a gyerekek szempontjait. 

– SZOCIÁLIS ELLÁTÁS, TELEPÜLÉSKÉP, ÖKOLÓGIA Az előző két területhez hasonlóan, az államfő hosszú perceken át elemezte a szociális gondozás helyzetét. Kérte a kormányzókat és a helyi önkormányzatokat, hogy karolják fel, támogassák az önkéntesek, a civil szervezetek által indított akciókat. Le kell bontani az eléjük tornyosuló bürokratikus akadályokat! Akkor se zárkózzanak be a hivatali szobákba, amikor azt kell megkérdezni az emberektől, milyennek szeretnék látni a lakókörnyezetüket! A következő években jelentős összegek jutnak a településkép javítására, de ez csak akkor lesz hatékony, ha az ott élőkkel együtt határozzák meg a feladatokat. A következő két évben a legnagyobb városok és agglomerációjuk úthálózatának felét tervezik felújítani, ami 40 millió embert érint majd. 2017 a természeti értékek megvédésének éve lesz. De nem csak az olyan nagy értékekre kell figyelni, mint a Volga folyó, vagy a Bajkál-tó, hanem mindenütt igyekezni kell, hogy eltűnjenek a tájsebek.

– GAZDASÁG Csak ezek után, majdnem fél óra múltán tért rá Vlagyimir Putyin az ország gazdasági helyzetének elemzésére. Utalt rá, hogy két évvel ezelőtt komoly gazdasági kihívásokkal néztek szembe a világpiaci konjunktúra alakulása és a szankciók miatt. Ez utóbbiaknak, szerinte, az volt a célja, hogy lemondjanak saját nemzeti érdekeik képviseletéről. „Mégis, ismételten azt kell mondanom, gazdaságunk lefékeződésének fő okai mindenekelőtt a belső problémáinkra vezethetők vissza. A beruházási tartalékok, a korszerű technológia, a professzionális szakemberállomány, a versenyképesség hiányosságaira, az üzleti klímából eredő veszteségekre” – fordította vissza az államfő a szokásos siránkozásokat.

Tavaly a GDP visszaesése 3,7 százalékos volt, az idén – az első tíz hónap adatai alapján – 0,3 százaléknyi lesz. A javuló eredményekben meghatározó szerepet játszik az építőipar. 2015-ben 85 millió négyzetméternyi lakást adtak át, amire az ország egész történetében nem volt még példa. Dinamikusan nőnek a teherautó-, a személygépkocsi- és a vasúti járműgyártás mutatói. A könnyűipari termelés szintén felfutóban van.

A nehéz körülmények dacára nőttek a Központi Bank aranytartalékai, s ma megközelítik a 400 milliárd dollár értéket. Miközben 2015-ben 12,9 százalékos volt az infláció, az idén 6 százalék alá csökkenhet. „Azonban alá kell húzni, hogy a stabilizáció nem jelent automatikus átmenetet a tartós növekedéshez. Ha nem oldjuk meg az oroszországi gazdaság alapvető problémáit, ha nem fordítjuk teljes erőnket a növekedés új tényezőire, akkor éveken át a nulla növekedés környékén fogunk tanyázni, vagyis állandóan összébb kell húznunk a nadrágszíjat, a megtakarításokra koncentrálni, forrásokat elvonni a fejlesztésektől. Ezt nem engedhetjük meg magunknak” – hívta fel a figyelmet az államfő.

A mezőgazdaságra sokan, sokáig úgy tekintettek, hogy fekete lyukként nyeli el a pénzeket – frissítette fel Putyin a gyűlés résztvevőinek emlékezetét. Most azonban, a szankciók hatására is, az élelmiszergazdaság magára talált: ellátja az országot élelmiszerrel és termékeivel a külpiacokon is versenyez. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek jelenlegi kiviteléből 2015-ben nagyobb bevétel (16,2 milliárd dollár) származott, mint a fegyverexportból (14,5 milliárd dollár). Viszont a mezőgazdasági termelés banki finanszírozását javítani kell.

A hadiipar 2016-os várható termelékenység-növekedése 9,8 százalékos lesz a termelés 10,1 százalékos emelkedése mellett. Ugyanakkor az államfő bejelentette: a hadiipar termelésében – miután kifutnak a Védelmi Minisztérium jelenlegi nagy megrendelései – egyre nagyobb részarányt kell képviselniük a polgári megrendeléseknek. 2016-ban a lakosságnak szánt termékek aránya 16,1 százalék körül alakul, ami nem sokat fog változni 2020-ig. 2025-ben azonban már 30, 2030-ban 50 százalékos a polgári rész előirányzata.

Mindez már jelzi, de Putyin ezeken túlmenően is hangsúlyozta, hogy Oroszország meg akarja újítani termelési szerkezetét, s ennek megfelelően változtatni kíván világgazdasági helyzetén. A nyersanyagszállítás mellett nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy késztermékekkel és szolgáltatásokkal jelenjék meg a világpiacon. Ehhez a kutatás-fejlesztésben az informatika, a kvantumtechnológia, a robottechnika előtérbe helyezésére hívta fel a figyelmet az elnök. A vállalatokat illetően pedig stabil, a vállalkozókkal együtt finomított adózási rendszert, kevésbé bürokratikus hitelezési gyakorlatot, érdemi konzultációs fórumokat, a korrupció elleni könyörtelen fellépést helyezett kilátásba, és a dolgozók hatékony munkajogi védelmét.

A papír mindent elbír, a mikrofon semmitől nem pirul el

– mondható akár a teljes beszédre, akár a sok témát felölelő szöveg e vázlatos áttekintésére. Ám tény, hogy Oroszország, a rá nehezedő hatalmas külföldi nyomás ellenére, egyelőre talpon maradt. Mi több, katonai téren immár határai mögül is kilépett, s egyre megkerülhetetlenebb tényezője a nemzetközi viták rendezésének. Minthogy Oroszországra korábban is az volt a jellemző, hogy a hosszú időn át tartó, szinte tetszhalott állapotból, gyors utoléréseket produkált, talán nem árt, ha azok is átgondolják a róla kialakított képet, akik mára már leírták. (Akár e részletező Putyin-beszéd tükrében, amihez hasonló áttekintést nem is tudom mikor hallottam utoljára kormányzati szerepet betöltő magyar politikustól.) Nem a moszkvai vezetők, hanem magunk miatt érdemes elvégezni ezt a felülvizsgálatot. Nehogy ismét tévedjünk Oroszországgal kapcsolatban, amint az már végzetesen előfordult néhányszor történelmünk során. #

 CÍMKÉP: Vlagyimir Putyin a szövetségi gyűlés tagjai előtt beszél a Nagy Kreml-palota György-termében (Fotó: Kremlin.ru)

karomkodnitilos142x142szovegesfekvoxxxx.JPG