eMoszkva nem az Európai Unióval, hanem a saját érdekeiket előtérbe helyező államokkal akar tárgyalni.

Kína, India, Japán. Sokat mondó, hogy igazán perspektivikus partnerként ezeket az államokat, és ebben a sorrendben emelte ki az orosz államfő, Vlagyimir Putyin év végi üzenetének csaknem a végén. (A december 1-jén elhangzott beszéd orosz, illetve angol változata itt érhető el.) Mint mondta: Kínával – amely „világ legnagyobb gazdaságának pozícióját foglalja el” –, a kölcsönösen előnyös együttműködés minden évvel új, nagyléptékű kereskedelmi, befektetési, energetikai, fejlett technológiai projektekkel bővül. Indiára kiemelt stratégiai partnerként, a legkülönbözőbb területeken felfutó együttműködés hatalmas lehetőségeként tekint Moszkva. A Kreml vezetője szerint minőségi haladást értek el a Japánnal kiépített kapcsolatokban; üdvözölte a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztését, a közös projektek indítására törekvést.

Az Amerikai Egyesült Államok a negyedik helyre szorult a felsorolásban. „Készek vagyunk az együttműködésre az új amerikai adminisztrációval” – mondta Putyin. „Fontos, hogy normalizáljuk, fejleszteni kezdjük a kétoldalú viszonyt az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján”. Az egész világ érdeke, hogy Oroszország és az USA, a közös felelősség alapján, együtt cselekedjék a globális és a regionális problémák megoldásáért, a biztonság és a stabilitás biztosításáért. Az orosz államfő aláhúzta: azok a próbálkozások, amelyek az egyensúly megbontására irányulnak, globális katasztrófához vezethetnek. Az erőket mindenekelőtt a nemzetközi terrorizmus tényleges, korántsem légből kapott fenyegetése ellen kell egyesíteni – jelezte Putyin, majd odaszúrta:

„Épp ezt a feladatot oldják meg Szíriában a katonáink. A terroristákra érzékelhető csapást mértünk. Oroszország hadserege és flottája meggyőzően bizonyították, hogy képesek hatékonyan ténykedni állandó elhelyezési körleteiktől nagy távolságban”.

Putyin nem beszélt sem Ukrajnáról, sem Németországról, sem Franciaországról, sem Lengyelországról, sem a Baltikumról. És természetesen Magyarországról sem a csaknem 70 perces szónoklatban. Elsősorban azért nem, mert ez az alkalom hagyományosan a belpolitikai kérdések áttekintését szolgálja. De persze, ettől még…

Ám a Kremlből ezúttal azt tartották fontosnak értésünkre adni: a dolgok jelenlegi állása szerint Európa csak az eurázsiai gazdasági térség részeként fontos számukra. Ennek megfelelően minden más nemzetközi szervezet az Európai Unió elé került a beszédben. Mint elhangzott: „Oroszország aktív keleti politikáját messze nem valamiféle konjunktúra diktálja, még csak nem is az orosz-USA-, illetve EU-kapcsolatok kihűlése, hanem a hosszú távú nemzeti érdekek és a világfejlődés tendenciái”.

Ami az Európai Uniót illeti, az orosz elnök annak a meggyőződésének adott hangot, hogy van lehetőség a tagállamokkal való „beszélgetésre”. Annál inkább, mert ezekben az országokban manapság növekszik az igény az önálló, saját érdekeket előtérbe helyező politikai és gazdasági felfogás képviseletére. „De majd meglátjuk, mi lesz ezzel a soron lévő választások tükrében” – adta az EU-tagok értésére Putyin azt, amit beszédének ezt megelőző részében így fejezett ki:

„Senkivel nem akarunk szemben állni. Ellentétben néhány külföldi kollégával, aki ellenséget lát Oroszországban, nem keressük, és soha nem is kerestük az ellenséget. Barátokra van szükségünk. De nem engedhetjük meg az érdekeink sérelmét, azok figyelmen kívül hagyását. Önállóan, magunk, idegen sugalmazások és kéretlen tanácsok nélkül akarjuk és fogjuk meghatározni a sorsunkat, építeni a jelenünket és a jövőnket”. #

MEGJEGYZÉS: A beszéd sok tekintetben számunkra is tanulságos, oroszországi belpolitikai részét külön összefoglalóban ismertetem.

CÍMKÉP: Vlagyimir Putyin a szövetségi gyűlés tagjai előtt beszél a Nagy Kreml-palota György-termében (Fotó: Kremlin.ru)