A nagypolitika alakítóinak kezében van Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető sorsa.

Két politikus játszotta el két ország orvosainak becsületét. Az egyik Vlagyimir Putyin orosz államfő, a másik Angela Merkel német kancellár. Egy orosz ellenzéki rosszulléte kellett hozzá. Az illetőt Alekszej Navalnijnak hívják. A múlt hét csütörtökön a szibériai Tomszkból Moszkvába tartó repülőgépen lett rosszul. A repülő megszakította útját Omszkban, ahol azonnal kórházba szállították. Hogy hogy nem az egész világsajtó azonnal tudta:

„A repülőtéren megivott teájába mérget csempésztek.”

Navalnij felesége, környezete természetesen okkal gondolta ezt. Férje állandó nyomás alatt volt, többször letartóztatták, rágalmazási pert indítottak ellene. A 2018-as elnökválasztáson megpróbálta Vlagyimir Putyin kihívójaként pozicionálni magát, ám a Központi Választási Bizottság – a függőben lévő büntetéseire hivatkozva – elutasította jelöltként való bejegyzését. De azt állítani – ellentétben a szinte teljes nyugati sajtóval –, hogy Putyin akaratából és tudtával mérgezték volna meg, enyhén szólva merészség.

Az orosz parlamenten kívüli ellenzék legismertebb képviselője például az előző napokban Novoszibirszkben járt. Anyagot gyűjtött egy korrupciós ügy nyilvánosságra hozatalához. Ha végre vetítenének mai orosz filmdrámákat Magyarországon, akkor a hazai közönség is tudná, hogy ennél jóval kisebb ügyek miatt is leszámolnak emberekkel a helyi oligarcha klánok keresztapáinak intésére…

Túl a Navalnij ügyön, még az orosz állami tévé éjszakai vitaműsoraiból is kiderül, hogy a katonai kaszt héjái nagyon is elégedetlenek amiatt, hogy az orosz hadsereg még mindig nem foglalta el Kijevet, de legalább a Donyec-medencét, vagy újabban Minszket. A gazdaság moguljai közül sokan a pokolba kívánják Putyint, mert korlátozza azt a szabad rablást, ami Jelcin tíz éve alatt bevett gyakorlat volt. Egy francia kommunista portálon a lengyel származású elemző, Bruno Drweski nyilatkozta a minap, hogy

a belorusz KGB becslése az elmúlt öt évben 1,8 milliárd dollárt pumpáltak Fehéroroszországba Nyugatról és Keletről, hogy megkenjék a magas rangú minszki tisztviselőket: végre nyissanak utat a korszerű vállalatok, a világviszonylatban jelentős káli- és kősóbányák privatizációjához.

A mai Magyarországon vélhetően nem sokan adnak hitelt egy valódi kommunistának, főleg ha az a belorusz biztonsági szolgálat közlésére hivatkozik. De azt azért nehéz lenne állítani, hogy az ilyen ügyek esetében teljesen kizárhatók azok a forgatókönyvek, amelyekben orosz tőkések is főszereplők. Mint amiként az is tény, hogy létezik az USA által támogatott migránsok egy csoportja, amely azon dolgozik, hogy részekre szakítsa Oroszországot. Hol máshol, Litvániában gyűlnek össze évente kétszer Garri Kaszparov volt sakkvilágbajnok vezetésével. Nyilvánvalóan olyan oroszországi a pénzemberek is érdekeltek ebben, akiket fölöttébb zavar, hogy machinációikat szociális szempontok vagy az ország általános érdekei miatt korlátozzák a Putyini adminisztráció intézkedései. Nem véletlenül lett az államfő pártjának neve Egységes Oroszország!

Vagyis ezer és egy okot lehet találni ahhoz, hogy feltételezzük, akár az orosz államfő lejáratása is lehet egyes ellenzéki politikusok, újságírók elleni merénylet célja. Legföljebb olyanok söprik le az effajta szempontokat, akik szerint a világ csak jókból és rosszakból áll. A jót a Nyugat képviseli, a rosszat pedig a Kelet, élen Oroszországgal. Hogy ezek egymás kezére játszó milliárdosai együtt halásznának a zavarosban, együtt tervelnének ki akár véres merényleteket, vagy háborúkat? Ugyan már! Ha Oroszországban bármi történik, az csak Putyin tudtával történhet – állítják a nyugati sajtó leegyszerűsített világképével agymosottak. Szent meggyőződésük, hogy a Kreml vezetőjének mindenre rálátása van, ami a hatalmas országában történik; parancsa nélkül a fű is megáll a növésben.

Egy fenét! Szó sincs arról, hogy szentet akarnék csinálni az orosz vezetőből, minthogy nincsenek érzelmeim vele kapcsolatban. Csupán azt szeretném elérni, hogy olvasóim racionálisan gondoljanak végig helyzeteket. Most például azt, hogy a Navalnij-ügyben mintha behúzták volna a csőbe Putyint. Mert el nem tudom képzelni, hogy tudta nélkül elszállíthatták volna Berlinbe a kómába esett, illetve abban tartott ellenzéki politikust. Augusztus 23-án vasárnap este, amikor láttam a tévében az előző napi felhajtást az orosz közéleti szereplőnek már a berlini kórházba szállítása körül, ezt írtam az egyik amerikai újságíró ismerősömnek:

„Végül az omszki orvosok stabilizálták az állapotát. Moszkvából is küldtek oda egy csoportot. Mikor megérkeztek a németek, akkor azt mondták, most nincs mit tenni, hadd pihenjenek a pilóták. Miután végre megérkeztek vele egy Berlinhez közeli katonai repülőtérre, 14 (!) mentő, rendőrségi és biztonsági autó volt a konvojban. Abba a kórházba szállították, ahol „A tavasz 17 pillanatá”-ban Max Otto von Stirlitz is bolyongott. De most a biztonsági emberektől lépni sem lehetett. A német orvosok azt mondták, nyugi, majd hétfőn nyilatkozunk. Ezután én már abban sem vagyok biztos, hogy nem orvosok állapítják meg, mi a baja. Show must go on!”

És lőn. Ma, azaz augusztus 24-én reggel először az omszki kórház helyettes főorvosa tartott sajtótájékoztatót. Az ellenzéki orosz lap, a Kommerszant szerint azt mondta: „két laboratóriumban sem azonosítottak olyan kémiai és toxikológiai anyagokat, amelyek mérgezésre utaltak volna”. Ezzel szemben az MTI jelentése a berlini Chaité egyetemi kórház közleményét idézte: „A klinikai teszt alapján úgy tűnik, hogy megmérgezhették olyan anyaggal, amely a kolinészteráz-gátlók csoportjába tartozik”. Ezek után a következőkkel kell szembenéznie az oroszországi vezetésnek, s személyesen Putyinnak.

♦ Az orosz orvosok szavahihetőségét sikerült romba dönteni egy olyan helyzetben, amelyben gyilkos verseny folyik a koronavírus elleni vakcina világpiaci értékesítéséért.
♦ Éveknek, ha nem évtizedeknek kell eltelniük, amíg – különösen kényes ügyekben – ne fogadnának bizalmatlanul bármilyen Oroszországból származó orvosi jelentést a világ más részein.
♦ Putyin belső bírálóinak dühe tovább nő.
♦ Ugyanakkor az emberek kisebb csoportjában felébred a gyanú: hátha a német orvosokat használja eszközként a politika. Végtére már a háború megindításakor tudták a szakértők és a politikusok, hogy Irakban nincsenek vegyi fegyverek, mégis szemrebbenés nélkül belemondták az ellenkezőjét a kamerákba. S korántsem ez az egyetlen hazugság, amivel az elmúlt évtizedekben a közvéleményt kábították a szabadság világában, hogy piacot, kőolajkutakat, gázmezőket, lítiumbányákat szerezzenek százezrek, sőt milliók halála árán.

A számítógép billentyűit verve úgy képzelem: Putyint biztosították arról, hogy az orosz orvosok diagnózisát sehol a világon nem cáfolhatják meg korrekt vizsgálattal. Bízott Merkelben, s gondolta, ha ez a vizsgálat Berlinben zajlik, akkor biztosan korrekt lesz. Feltételezte, ha egyszer végre a németek igazolják, nem mindig merénylet az, amit annak állítanak be, vége lesz a nyugati médiában a vesszőfutásának. De az ellenkezője történt. Innen legfeljebb annyit mondhat az ember: ha a világpolitikai helyezkedés a tét, bármi bekövetkezhet.

Márpedig Angela Merkel már a Joe Biden-időszakra készül. Ha ő nyeri a novemberi amerikai elnökválasztást, új helyzetbe kerül Németország. Az USA nem a Trump által ösztönzött, Lengyelország által szervezett pufferzóna létesítését szorgalmazza majd, hogy fizikailag (katonailag) szigetelje el Berlint Moszkvától, hanem várhatóan az amerikai–német szövetség szorosabbra fűzésével játszik Moszkva ellen. Ehhez képest nincs is jelentősége annak, hogy valójában mi történt Navalnijjal. Ügyét úgy könyvelik el az óceán túlsó partján: Merkel Németországa bevitt egy mélyütést a Kreml vezetőjének. Ráadásul abban mindkét orvoscsoport egyetért: „Navalnij állapota súlyos, de nincs akut életveszélyben”. Egyelőre – teszem hozzá én. És kívánjunk neki felépülést! Több okból is szüksége lehet erre… #

CÍMKÉP: Berlinben tűzoltók, rendőrségi autók, motorosok, több mentő-rohamkocsi, biztonsági emberekkel megrakott Mercedesek, összesen tizennégy járműből álló, szirénázó, villogó konvoj szállította egy katonai repülőtérről a kórházba augusztus 22-én a kómában tartott orosz ellenzéki politikust (Fotó forrása: MTI/EPA/Alexander Becher)