A trumpizmus (az orbánizmus) tényleges okait, a lázadás után sem taglalják.

Szörnyülködik Amerika, szörnyülködik a világ. Eddig olyan jeleneteket csak az iraki Bagdadban, a grúziai Tbilisziben, a moldovai Chisinauban, a líbiai Tripoliban, az ukrajnai Kijevben, a venezuelai Caracasban, a kínai Hongkongban, a kirgizisztáni Biskekben, a belarussziai Minszkben, meg a periféria, a félperiféria és az újcentrum városaiban láthatott a nyugati tévénéző, mint amilyenekkel 2021. január 6-án Washingtonból közvetítettek a világtelevíziók. Csakhogy a korábbi események forgatókönyvét részben az amerikai kormány, a CIA és csatolt szervezetei, valamint Soros György egyes helyzetekben pozitív, másokban negatív szerepet játszó aktivistái írták. Ezek fölött a nyugati fehér ember azért tért könnyedén napirendre, mert

önmaga lelkiismeretét is csendesítette azzal, hogy elfogadta: azok ott csak akkor élnek majd békében egymással, ha a Nyugat rendet tesz közöttük. Mi több, elviszi hozzájuk a szabadság és a demokrácia áldásait.

E szent cél jegyében aztán ez a nyugati ember általában ugyanúgy szemet huny a fegyveres beavatkozások nyomán bekövetkezett rombolás fölött – ami esetenként ezernyi, százezernyi, sőt milliónyi emberéletet is követel –, amiként a klasszikus gyarmatosítás időszakában. Akkor úgy gondolták: a bennszülöttek keresztény hitre térítése csekély ár a pusztításért. Pláne, hogy a fehér társadalmak kincsekre és rabszolgákra is szert tettek ily módon. Hogy aztán a szabadság és a demokrácia gyakorlatilag sehol nem köszöntött be sem a múltban, sem az elmúlt évtizedekben kierőszakolt színes, virágos, meg tavaszos forradalmak nyomán, azt nem szokás firtatni. A lényeg, bár ez a többség számára rejtve maradt és marad, hogy a tőke terjeszkedéséhez újabb és újabb lehetőségek nyíltak és nyílnak.

Ezúttal azonban az Amerikai Egyesült Államok fővárosában zajlott egy olyan megmozdulás, amit maga a neoliberális értékrendet valló CNN amerikai hírtelevízió minősített lázadásnak, sőt felkelésnek. A még hivatalban lévő, rebublikánus párti elnök, Donald Trump hónapok óta azzal tüzelte jobbára fehér alsó középosztálybeli híveit, hogy az ellenlábas demokraták csaltak a novemberi választáson, s ezért mutathatták ki, hogy ő veszített. Az általa felheccelt tömeg körbevette a nyugati világ egyik szentélyének számító Capitoliumot, a szövetségi kormányzat törvényhozásának székhelyét. Néhányan betörtek az épületbe, üléstermeket, irodákat foglaltak el, megszakítva a Joe Biden megválasztott elnök győzelmével kapcsolatos kongresszusi ratifikációt.

Mintha senki nem számított volna arra, hogy puccskísérletbe torkollhatnak az események.

Pedig ennél jóval elkeseredettebb küzdelem zajlott a megelőző hónapokban több amerikai nagyváros utcáin. A tüntetők és a rendőrök sorozatosan összecsapásai esetenként brutálisak voltak. A megmozdulásokat gyakran kísérték rablások. Sok volt a sebesült, halottak is akadtak. Más kérdés, hogy a médiumaink ezekről csak szőrmentén számoltak be ahhoz képest, ahogy a kínai, vagy belarussziai, ne adj’ isten az orosz rendfenntartók fellépését szokták tálalni. Szerdán viszont Washingtonban, 18 órától (budapesti idő szerint 24 órától) kijárási tilalmat kellett bevezetni, hogy megfékezhessék a tömeget.

Evakuálták a képviselőket. Készültségbe helyezték a Nemzeti Gárda valamennyi fővárosi egységét. Joe Biden aggodalommal terhes televíziós beszédet tartott az ország egy másik pontjáról, s végül már Trump is felszólította híveit, menjenek haza, miközben történelminek nyilvánította ezt a napot. Néhány ember belehalt, többen megsebesültek, négytucatnyi lázadót letartóztattak, Nem mellesleg a Twitter és a Facebook bejelentette: ha így folytatja, a hivatalban lévő amerikai elnököt eltiltják a közösségi oldalának használatától. Végül kihirdették Joe Biden győzelmét.

Most azt fontolgatják egyesek, hogy beszámíthatatlannak nyilvánítsák-e Trumpot, vagy alkotmányellenes cselekedet miatt mozdítsák el székéből, amelyben még két hétig ülhet, s ki tudja, mi mindenre vetemedhet ez idő alatt.

A procedúrák azonban túlságosan hosszadalmasak lennének. Túl sok embernek kellene egyetértenie az eltávolításában. Nyilván azt is mérlegelni kell, egy ilyen lépés nem lázítja-e fel a több mint 74 millió 200 ezer választó legvehemensebbjeit, akik Donald Trumpra adták le voksukat Joe Bidennel szemben, akit 81 millió 200 ezren támogattak.

Feltehetően lassan lecseng az ügy. Persze lesznek még elemzők, akik egy őrült elme ámokfutásaként állítják be a történteket, esetleg a politikai mező különféle erőcsoportjai, elitjei közötti huzakodásként. Ahogy ez már lenni szokott. Mindent elkövetnek majd azért, hogy eltereljék a nagyközönség figyelmet azokról a társadalmi-gazdasági összefüggésekről és az ezekből következő feszültségekről, amelyek a gyúanyagot szolgáltatták a hónapok óta tartó, az amerikai rendszer kereteit feszegető tüntetésekhez. Ezeket ugyanis „csupán” meglovagolta Trump, de nem ő keletkeztette. Ahogy nálunk Orbán Viktor. Más kérdés, hogy mindketten rátettek még egy-egy lapáttal az oszd meg és uralkodj jegyében, ami az amerikai társadalom ugyanolyan végletes és végzetessé válható megosztásához vezetett, mint a magyaré esetében. Igaz, az előbbinek mérhetetlenül jelentősebb a nemzetközi hatása, bár az utóbbit sem becsülném le. 

Aligha tévedek, ha azt gondolom, hogy ugyanúgy mint Magyarországon, az USA-ban is elmarad a helyzetnek a társadalmi-gazdasági rendszerből kiinduló elemzése. A tévékben szereplő politológusoknak ez nem kenyere, így az Amerikából a külföldre kihelyezett termelés okainak és következményeinek teljes feltárása ezúttal is elmarad. A profit- és béraránynak a profit javára történő elmozdulásának bemutatásától szintén ódzkodnak majd a politikusok és az elemzők. A „Pénzzel termelj pénzt, ne pedig új értékek létrehozásával!” szemléletmód hatásának tárgyalására feltehetően ezután sem jut elég tér és idő. Arra pedig végképp nem, milyen szerepet játszik mindez a középosztály lecsúszásában, az új nemzedékek jövőtlenség-érzésének kialakulásában. Vagyis a trumpizmusnak (ha úgy tetszik az orbánizmusnak) megágyazó feszültségek tényleges okai, a szélesebb nyilvánosság előtt továbbra is rejtve maradnak. Ezek ugyanis a világot újból és újból megrengető, az embert ember voltában kiszolgáltatottá tevő kapitalizmus lényegi sajátosságait érintenék. Márpedig akkor mi lenne azzal a sugalmazással, hogy a nyugati kapitalizmus világa minden világok legjobbika. Mit ne mondjak, Fukuyamával szólva, eljött a történelem vége, vagyis a itt van már a Kánaán...#

CÍMKÉP: A CNN felkelésnek minősítette, mások elvetélt puccskísérletnek tekintik az USA törvényhozásának épületéhez felvonulók, illetve az oda betörők, többségében fehér alsó középosztálybeliek megmozdulását