Az ukrajnai médiumokra nehezedő korábbi nyomás része volt egyes médiaszereplők meggyilkolása is.

Az Ukrán Újságírók Nemzeti Szövetsége azt állította még a nyáron született közleményében, hogy „Senki nem tudta eddig megtörni a szólásszabadságot Ukrajnában, most sem fogják tudni…” A szöveg ahhoz a törvénytervezethez kapcsolódott, amit nemrégiben lényeges változtatás nélkül fogadott el a parlament, és Zelenszkij államfő 2022. december 30-ai ellenjegyezésével hatályossá vált. De már az újságíró szervezet kiáltványából idézett mondat is csúsztatás volt. Valójában a 2014-es februári államcsíny óta

folyamatosan korlátozzák a polgári szabadságjogokat Ukrajnában.

Nem mintha előtte minden fenékig tejfel lett volna, de a 2014-es februári puccsot eleve az alapozta meg, hogy a Lengyelországban kiképzett szélsőjobboldali banderista verőlegények kiszorították az ukrajnai parlamentből a törvényesen megválasztott, úgymond oroszbarát képviselőket. Rögvest átmeneti kormányt alakítottak amerikai kötődésű külföldi, köztük USA-állampolgárok részvételével. Mindezt ugyebár nehéz lenne demokratikus eljárásnak nevezni, bár sokan falaznak hozzá Magyarországon is, minthogy az egész mögött a washingtoni adminisztráció állt, s a kivitelezést az akkor még alelnök Joe Biden, illetve Victoria Nuland térségi megbízott felügyelte.

Az államcsínyt követően a médiumokra és az ukrajnai újságírókra nehezedő nyomás a korábbiakhoz képest is nőtt. Szélsőséges esetekben, a bosszú vagy a példastatuálás része volt egyes médiaszereplők hosszas vizsgálati fogságba vétele, sőt, olykor máig kivizsgálatlan meggyilkolása. Az intézkedéssorozat 2019 szeptemberében kezdett igazán kibontakozni. Ekkor az Ukrajna Biztonsági Szolgálata (SZBU) helyettes vezetője levelében foglaltak szerint lekapcsolták a digitális hálózatról az oroszbarátnak tekintett, milliós nézettségű 112 Україна csatornát. Az akkor még korlátozott intézkedést a 2021 februárjában aláírt elnöki rendelettel szigorították és

kiterjesztették a NewsOne, a ZIK, a Pervij Nezaviszimij/Persij nyezalezsnyij (Első Független) tévécsatornára, illetve a Страна.ua (Sztrana=Ország) és a Sarij.net (Golyó/földgömb.háló/nem) internetes újságra.

A betiltásokat pro és kontra tömegmegmozdulások kísérték, de annak ellenére érvényt szereztek az önkényes rendelkezéseknek, hogy ezek csak bírósági eljárásokban lehettek volna törvényesek. Az érintett szerkesztőségek, újságírók többek között 2021 őszén az Európai Bizottságtól, illetve egyes, az ukrajnai kormányzó hatalommal szoros kapcsolatot ápoló európai politikusoktól kértek segítséget. Figyelmeztettek, hogy ezek csak az első lépések voltak a totális cenzúrához vezető úton.

2022 nyarán már az Európai Újságírók Szövetsége is bírálta a szóban forgó, már 2019-ben elkészült, s azóta jegelt törvénytervezetet. Az újságírói és jogvédői kezdeményezések azonban nem sok vizet zavartak. Immár ott tart az ügy, miként a Portfolio.hu amerikai és ukrajnai forrásai is állítják, hogy

„egy olyan törvényt fogadott el Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amely jogvédő szervezetek szerint jelentősen növeli az ukrán állam kontrollját az ukrán média fölött és szigorítja a médiavállalatok szabályozási keretrendszerét. Az új törvény szerint a Nemzeti Televíziós és Rádiós Sugározási Testület nevű állami szervezet, melynek tagjait személyesen választja ki az ukrán kormány és az ukrán parlament, jelentősen kibővített hatáskört kap. Egyebek mellett joga lesz minden olyan médiaterméket betiltani, melynek nincs az ukrán bíróság által engedélyezett működési jogosítványa. Ez elsősorban a kisebb, független (akár nyomtatott – KDL) médiatermékeket is érintheti”.

A kijevi kormány rendre azzal védekezik, hogy a(z orosz) dezinformáció ellen harcolnak; a törvény szövege teljes mértékben összhangban van az Európai Unió intézkedéseivel. S természetesen, Kijevben azzal is tisztában vannak, hogy a felsorolt ukrajnai médiumok működését nem csak az ukrajnai hatóságok tették lehetetlenné, hanem – a mi Klubrádiónkhoz hasonló módon az internetre szorult változataikat – a nagy amerikai hálózatok szintén blokkolták és blokkolják. Nem mellesleg, ugyanilyen okból egyre nehezebb érdemi orosz médiahírekhez jutni a nyugati világban, mert az internetes csatornákat gyakran zárolják az amerikai megosztó felületek.  

Az ukrajnai hatalmi körök tehát okkal mutogathatnak az Egyesült Államokbeli cégek hasonló gyakorlatára, illetve az Európai Unióra, ahol számos, az orosz kormányhoz köthető médiaportált betiltottak. Március 2-án bevonták a Russia Today (RT) és a Szputnyik médiaportálok működési engedélyét az EU-országokban, s helyi irodáikat bezáratták. Ezen túlmenően, a magánelőfizetői szerződéseket semmibe véve, az EU vezetői arra kötelezték a helyi, köztük a magyarországi televíziós szolgáltatókat, hogy azonnal szüntessék be az orosz állami tévé nemzetközi adásának továbbítását. Az indoklás szerint

a korlátozó intézkedések „mindaddig érvényben maradnak, amíg az Ukrajna elleni orosz agresszió véget nem ér”, és amíg „Oroszország meg nem szünteti a nevezett csatornákon keresztül az EU és tagállamai ellen folytatott dezinformációs és manipulációs tevékenységeit”.

Persze, hogy ki kit manipulál – szerintem egyébként, mindenki mindenkit –, arról nekem adatokkal is alátámasztott, a Bekiáltásban olykor-olykor közzétett dokumentációm van. Ám a fentiek ismeretében, Kijevnek a sajtószabadságot korlátozó intézkedéseire minden további nélkül illik az Ukrajnában is ismert mondás: „Риба смердить від голови”, vagyis „A fejétől bűzlik a hal”. Az Európai Újságírók Szövetsége és az európai jogvédők  olyasmit szeretnének kikényszeríteni a kijevi kormányból és parlamentből – ne korlátozzák a média működését, tegyék lehetővé a lakosság sokoldalú tájékozódását –, amit az EU-n belül maguk is tudomásul vesznek. Csakhogy a kettős mérce előbb-utóbb megbosszulja magát, még ha reformnak is nevezik a demokratizálás, most épp a médiával kapcsolatos, ukrajnai színjátékát.#

CÍMKÉP: Ursula von der Leyen. az EU bizottsági elnöke és Zelenszkij ukrán államfő egy 2022 szeptemberi találkozón – Az európai jogvédők olyat akarnak kikényszeríteni a kijevi kormányból és parlamentből, amit az EU-országokban elnéznek (Fotó forrása az ukrán elnök hivatalos honlapja)