A neolibes S. I. alpáriságba átment szurka-piszkája hozzájárult ahhoz, hogy aláírjam életem első békepetícióját.

Végül beszálltam az egyik kommentfolyamba, amikor már a sokadik magasztaló posztot olvastam arról, hogy

„A 81 éves Biden szövetséges légtérvédelem nélküli háborús epicentrumba érkezett, miközben légvédelmi szirénák jelzik a közvetlen veszélyt. Gyakorlatilag a sorsra bízta rá magát a lesajnált, leálmosozott amerikai elnök.”

Bizony, hősies tett volt! Ám az idézett posztoló ezt követő alpári fantáziálását Putyinnal, Orbánnal, Szijjártóval kapcsolatban nem tudnám leírni anélkül, hogy ne fordulna ki a gyomrom. Valójában azonban az késztetett arra, hogy a fenti szöveget pontosítsam, mert egy könyvírásban, filmen, hangjátékok rendezésében szerepet vállaló, magát kifinomult ízlésű művésznek tekintő ismerősöm megosztása révén került elém az amerikai elnök kijevi látogatásáról zengedező litánia, amin aztán kapva kapott néhány lelkesült Biden-hívő.

A pontosító kommentemben csupán azt írtam, hogy „A hír azért így (lenne) teljes: a szirénákat minden esetben bekapcsolják, amikor nyugati vezető látogat Kijevbe – a drámai hatás fokozására. Ezzel sem magyarázni nem akarok semmit, sem mentegetni bárkit, csupán az adott helyzettel kapcsolatos, mindent elöntő egyoldalúságot tompítani. Egyébként pedig a Fehér Ház egyeztetett Moszkvával Biden ukrajnai látogatása előtt”. Forráslinket is csatoltam, ami az ukrajnai Karpat.in.ua oldalára kalauzolt, ahol az Associated Press amerikai hírügynökségre hivatkoztak.

Nem mintha ez lett volna az egyetlen médium, amely beszámolt Joe Biden február 20-ai kijevi látogatásának biztosításával kapcsolatos amerikai–orosz egyeztetésről, s a szirénák hangulatfestésre való használatáról. Hogy mást ne mondjak: 22-én, szerdán, 20 óra 4 perckor ugyanezt a két mozzanatot említette az ATV-ben az egyik gyakran megszólaltatott magyar szakértő Kiss-Benedek József nyugalmazott ezredes. Érveltem is ezzel az egyre személyeskedőbbé vált vitában, kísérletet téve arra, hogy az egyik rám akaszkodott indulatait valamiféle szakmaiság felé terelgessem, s hozzátettem:

„attól még, hogy agressziónak tekintjük az orosz támadást, nem kell elveszíteni a tények iránti érzékenységet, vagyis a józan eszünket”.

Persze, számoltam azzal, hogy abban a globalista-neolib Facebook-buborékban átkok tömegét rántom magamra. Olykor tudatosan beszállok egy-egy ilyen eszmecserébe, hogy egy másik értékrendű közeg gondolkodásmódjáról kapjak képet. A vitákkal csiszolom érveimet, amelyek egy részét később akár a Bekiáltás-cikkekben hasznosítom. Ennek persze az az ára, hogy el kell viseljem a beszólásokat. Ebben az esetben például ilyeneket:

Miután a kettős mércére, meg a relativizálásra hoztam jó néhány példát az elmúlt évtizedekből, már csak egyetlen ellenfél maradt a páston. S. I., akinek hangneme kioktatóvá, lekezelővé vált:

A helyesírási hibákat javítottam, mert azokat mégsem terjeszteném. Mindenesetre, ennyi talán elég is annak dokumentálására, hogy Magyarország 2023-as értelmiségének, középosztályának vagy tudom is én mijének egy része milyen színvonalon folytatja nyilvános eszmecseréit. A lekezelésen túl tetten érhető volt ebben a rögeszmét cáfoló tények szőnyeg alá söprése, a konkrét kérdések, felvetések megválaszolása helyetti személyeskedés, a demagógia, a testalázás, a kizsákmányolásnak a nem is nagyon rejtett nyugati felsőbbrendűség pozíciójából áldozathibáztatással történő igazolása és még sok minden. Többek között az abból a buborékból való távozásra való közvetett felszólítás, imígyen: „az orosz propaganda átmosta az agyadat, mégis ezen az imperialista felületen osztod az igét”.

Egy idő után S. I. nyomdafestéket nem tűrő, becsmérlő szavakat is használt velem szemben. Ám szenteskedő finomkodással, mert ez kérem, a középosztály!  Hogy ne áruljak zsákbamacskát: a legdurvább kifejezés egyik magánhangzóját egy @-cal helyettesítette, mert ugyebár neki volt gyerekszobája, és van modora. Vagy nem! Az egész együtt nem éppen szívderítő látlelet, minthogy nem egyedi esetről van szó. E jellemzők igencsak átszövik az internetes tereket. De végül ennek érzékeltetésén, a jelenséggel való szembenézésre ösztönzésen túl lett egy érdemi hozadéka is a pour parler-nak. S. I. hozzájárult ahhoz, hogy aláírjam életem első petícióját. A megszakításokkal két napon át folyó vita közepén

egy ismert közszereplő kérdezte meg tőlem, nem támogatnám-e az ukrajnai háborúval kapcsolatos békefelhívásukat.

Ódzkodtam a dologtól, mert valahogy minden hasonló szövegben találok valamit, ami visszakozásra késztet. Ez esetben annak a felhívásnak a magyarországi változatáról van szó, amit a németországi ellenzéki Alice Schwarzer és Sahra Wagenknecht indított el. Az már korábban eljutott hozzám, de annak, aki megkeresett, jeleztem: nem mindegyik kitételével tudok azonosulni. Egyrészt azért nem, mert a kapitalista struktúrákra utalást a zsurnaliszták, a propagandisták, a populista politikusok Putyinozásával és Zelenszkijezésével helyettesítették, ami szerintem terelés, jóllehet bizonyára nagyobb a mozgósító ereje. Másrészt, azért nem tudtam felvállalni azt a szöveget, mert túlságosan a német szempontok jelennek meg benne, amelyekre nincs teljes rálátásom.

Ezzel együtt, mikor ezeket a sorokat írom, február 24-én, hajnali 1 óra 48 perckor 616 ezer 131 aláírót mutat a számláló. Fotelforradalmárként (?) azzal nyugtattam magam: talán nélkülem is meglesz a célként kitűzött 1 milliós létszám. Most viszont lekerült rólam ez a lelki teher. Az engem megkereső személy iránti tisztelet miatt, továbbá a neolibes S. I-vel folytatott méltatlan vita hatására figyelmesen átolvastam a magyarországi kezdeményezés szövegét. Azonnal jeleztem is a „követnek”, hogy támogatom a Civilek a békéért! című kezdeményezést, mert ez a lényegről, a háború mögött álló tőkés érdekekről szól. Végső szövegét várhatóan szombaton teszik közzé az indítványozók, s akkor én is közreadom. #

 CÍMKÉP: Joe Biden amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ukrán állam által kisajátított kijevi Szent Mihály-székesegyháznál 2023. február 20-án – A szirénákat minden esetben bekapcsolják, amikor nyugati vezető látogat Kijevbe – a drámai hatás fokozására. Egyébként a Fehér Ház egyeztetett Moszkvával Biden ukrajnai látogatása előtt (Fotó: MTI/AP/Evan Vucci).

ZÁRÓKÉP: Alice Schwarzer és Sahra Wagenknecht a február 25-ei németországi béketüntetés kezdeményezői – Hozzájuk kapcsolódva magyar kezdeményezés is született, ha megtudom, miként lehet csatlakozni hozzá, közzéteszem (Kép forrása: Change.org)