Ľudovít Ódornak nem lesz elég ideje Bajnai Gordon szerepének eljátszásához.

Mielőtt még elgaloppírozná magát valaki – bár ez már úgyis megtörtént a magyar sajtóban és a Facebookon – nézzünk az ügylet mögé! Mindenekelőtt szóljunk a magyar vonatkozásról! Csáky Pál korábbi szlovákiai magyar politikus azt mondta Ľudovít Ódorról (Ódor Lajos) Szlovákia néhány hónapra kinevezett, parlamenti támogatás nélküli, liberális értékrendű miniszterelnökéről, a CEU vendégprofesszoráról:

„MAGYAR GYÖKERŰ SZLOVÁK BANKÁR”, 

akivel kapcsolatban Szlovákiában gyakorlatilag fel sem vetődik a magyar szál, s aki korábban nem kereste a kapcsolatot a felvidéki magyar szervezetekkel. Ez, szerintem, nem bűn, csak nevezett magyar szülei, magyar nyelvű általános és középiskolai tanulmányai ellenére alaptalan azt állítani, hogy „egy magyar tesz majd rendet a szlovákiai közéleti káoszban, s számolja fel a korrupciót”. Mindenesetre, ha valami rendkívülit cselekszik a rendelkezésére álló, lényegében két nyári hónap alatt, azt akkor sem magyarként teszi majd, mert ez az egyik dimenzió, az ehhez nem kötődő szakmai-politikai pedig a másik.

Talán erőltetett a párhuzam, de nekem Rishi Sunak, az Egyesült Királyság miniszterelnöke jutott eszembe Ódor szakértői kormányfői kinevezése kapcsán. Sunak Kelet-Afrikából migrált, pandzsábi származású, brit állampolgársággal rendelkező szülők gyermekeként 1980-ban született Southamptonban, s a későbbi amerikai egyetemi tanulmányok után, szintén pénzügyi területen szerzett nemzetközi tekintélyt is.

Ódor (szül.: 1976) a legnagyobb cseh-szlovák bankokban, szlovákiai pénzügyi területeken, s ami ennél fontosabb az Európai Unió Független Költségvetési Tanács Szövetségének alelnökeként bizonyította rátermettségét, továbbá elkötelezettségét a nemzetek feletti, nyugati pénzügyi körök értékrendje iránt. Mintha az internacionálék, jelen esetben a meghatározott tőkés érdekcsoportokat képviselő transznacionálé, mindig megtalálnák 

azokat a karizmatikus helyi tehetségeket, akikkel elfogadtathatják az esedékes válságkezeléssel járó intézkedéseket. 

Ezzel együtt, ha Ódor esetében balul sül el a köztársasági elnök – az annak idején, az internetes buborékokban nálunk is sztárolt, (ál)liberális Zuzana Čaputová – mostani kapkodó, legalább fél éve halogatott intézkedése, amivel az ideiglenes kormány élére helyezte a saját, vagy a ki tudja kiknek a pártfogoltját, még a magyar szál is előkerülhet a szlovákiai választási kampányban. Nem akarok károgni, de van esély rá, hogy korántsem pozitív felütéssel.

Már csak azért sem, mert az idézett Csáky Pál szerint Čaputová csaknem minden parlamenti pártot önmaga ellen hangolt a „bábkormány” kinevezésével az egyébként is „a politikai erkölcs teljes hiányával” jellemezhető szlovákiai „politikai mocsárban”. Emlékezetes, hogy a pártokat, a rendőrséget, az igazságszolgáltatást korrupcióval átszőtt viszonyokra

egy újságíró és menyasszonya meggyilkolása vetett reflektorfényt öt évvel ezelőtt.

Kérdés, hogy ilyen körülmények között miért vállalta el a pofozógép szerepét Ľudovít Ódor? Csáky szerint, talán azért, hogy Čaputová pártja, a Progresszív Szlovákiáért liberális párt választási listájának élére kerüljön, vagy ott kapjon parlamenti bejutást biztosító helyet. Felvetődhet az is, hogy az államfői címet célozhatja meg jövőre, amennyiben a jelenlegi elnöknő nem indul.

Mindenesetre, a magyar gyökerű pénzügyér a presztízsét kockáztatja a vállalásával. Hacsak nem azt a szerepet osztották rá, mint annak idején Bajnai Gordonra. Ő jött, szétnézett és győzött, hogy aztán London és Budapest között cirkálva, a háttérből mozgassa a szálakat a nyugati gazdasági világelit küldönceként. Bajnainak azonban mégiscsak volt bő egy éve a bizonyításhoz, s a megbízatásának eleget tett.

De, sokak minden reménykedése, vágyteli óhajtozása-sóhajtozása ellenére, Bajnai Gordon azóta sem hajlandó felvállalni a megmentő szerepét. Majd behívjuk Ódort! – vetik fel néhányan máris a magyarországi álliberális oldalon. Köztük van az egykori Népszabadság egyik újságírója H.M., aki a posztjában már Magyarország leendő miniszterelnökét vizionálta Ódor személyében. Miként képzeli, fel sem foghatom. Bár, annak idején megtörtént ez Rákóczival, sőt később másokkal is. Ha jobban belegondolok, behívásokban van némi gyakorlatunk…#

CÍMKÉP: Ľudovít Ódor és Volodimir Zelenszkij ukrajnai elnök menet közbeni, sietős kézfogása a Moldovai Köztársaságban, június 1-jén tartott európai találkozón — ,,Nem engedünk az igazságtalanságnak és az elnyomásnak. Ukrajna mellett állunk„ — írta Ódor a Twitteren a találkozó után, csakhogy a szlovákiai társadalom nagyjából fele ezzel nem ért egyet