1163. BEKIÁLTÁS: Átverték-e Moszkvát a gabonaügylettel?
A világélelmezési gondokat nem az ukrajnai gabonaszállítások zavarai okozzák.
A Bekiáltás ajánló oldalán majdnem hibátlanul mondta fel az egyik kommentelő, amit az ukrajnai gabonaszállítási egyezmény felmondásáról a meghatározó nyugati médiumokból, s azok magyarországi másolóiból megtudott. Eszerint
♦ Oroszország felfüggesztette részvételét abban az egyezményben, amely lehetővé tette az ukrán gabona fekete-tengeri kikötőkben történő szállítását, ezzel felborítva a globális élelmiszerválságot enyhítő egyezményt.
♦ Oroszország kilépése világszerte megnöveli az élelmiszerárakat és bizonytalanná teszi az élelmiszer-ellátást.
♦ Az egyezményből való kilépése óta Oroszország támadást indított Odessza ellen, amely egyike annak a három kritikus fekete-tengeri kikötőnek, amelyek a Fekete-tengeri gabonakezdeményezés keretében ukrán gabonát és más mezőgazdasági termékeket exportáltak.
♦ Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy minden Ukrajnába tartó hajót potenciálisan katonai rakomány szállítónak tekint, és arra utalt, hogy a kereskedelmi hajók célpontnak tekinthetők.
Egyébként ugyanezen hozzászóló szerint „nem titok, hogy az ukrajnai gabona nagyobb részét Kína vásárolta fel. Mint ahogy az sem, hogy a magyar kormány gabonatilalma óta, több ezer tonna ukrán gabona érkezett hozzánk is. Ráadásul – ellentétben azzal, amit a kormánypropaganda harsogott – kiváló minőségben”.
Csak úgy sorjáznak az állítások, amelyek mindegyikét górcső alá kellene venni. Ezért a kommentelőt arra kértem, hogy állításait – különös tekintettel a kínai felvásárlásra, az arányokra – forrásokkal támassza alá. Hallgatás volt a válasz. Így, jobb híján, saját józan eszemre hallgatva, egyrészt azt kell gondolnom: nyilvánvaló, hogy Moszkva döntése okoz feszültséget a világ gabonapiacán, de ennél talán nagyobb befolyása lesz a sok helyen szélsőséges időjárásnak. Másrészt, hiba lenne az ukrajnai gabonatermés hatásának túlértékelése is.
Adalék az utóbbihoz az USA mezőgazdasági minisztériumának a 2021–2020-es évi kalászostermelési kimutatása a német Deutsche Welle (DW) közlése alapján. Eszerint a legnagyobb termelő volt az Európai Unió 138 millió 900 ezer tonnával. Tőle alig lemaradva a második helyen Kína állt 136 millió 946 ezer tonnával, amihez Ukrajnából elenyésző mennyiséget, mindössze 8 millió tonnányit vásárol, ám ennek nagy részét pótolhatja Oroszországból. India (109,5 millió t) után a negyedik helyet foglalta el Oroszország a 75,5 millió tonnás eredménnyel. Őt követte az USA (44,8 millió t) és Ausztrália (34 millió t). Az említett időszakban a hetedik helyet foglalta el Ukrajna a 33 millió tonnás terméssel. Utána még Pakisztán, Kanada és Argentína fért be az első tízbe.
Az arányok tehát ezek, még mielőtt valaki túlságosan belelovalná magát abba, hogy kizárólag az odesszai kikötő kiiktatása miatt fog éhezni a világ. Nem arról van szó, hogy tapsolnék a rakétatámadásokhoz, de ezek a számok nem egészen alapozzák meg a nyugati sajtóban az emiatti világélelmezési katasztrófáról olvasható jóslatokat. Az ENSZ mezőgazdasági szervezete, a FAO becslése szerint a 2023–2024-es szezon végére a világ gabonatartalékai 2,3 százalékkal nőnek, s a gabonakereskedelem némi növekedését prognosztizálják. Ami pedig az ukrajnai szállítási helyzetet illeti,
az eltelt egy év alatt – a meglévők mellett, főleg Románián, Bulgárián, Törökországon keresztül – új útvonalak is kiépültek az ukrajnai gabona kiszállítására.
Nem mellékesen, valamennyien NATO-tagállamok, s mint ilyenek, védelmet biztosíthatnak az esetleges víziaknáktól. Ám, miként az orosz Vzgljad írja – „Valójában ezek az érvek nem annyira a gabonaexportról szólnak, hanem az ukrán vezetés fő álmáról. Arról, hogy bevonják a NATO-t az Oroszországgal vívott háborúba”.
Az ilyen spekulációkon túl, nyilvánvaló, hogy ha nem is a világ egészének, de Ukrajnának – azoknak a gabonaüzletben érdekelt cégeknek, amelyekhez, egyes orosz elemzők szerint, a kijevi vezetők egy része is kötődik – valóban fontos a szemestermény-kivitel, tehát a DW által közölt kalászosok mellett más gabonaféléket is tartalmazó export. Tavaly augusztustól az idén júniusig – ha hihetünk a Vzgljad adatának – 9,8 milliárd dollár értékben 50,5 millió tonna összmennyiséget exportáltak, amiből 32,8 millió tonnát hajóval szállítottak ki. Egyébként az oroszországi szemestermény termelés, érthetően, szintén jóval meghaladja a fentebb közölt értéket, 2022-ben 153 millió tonna fölött volt.
A sokféle adat közötti, olykor csupán látszólagos, a különféle fordítások által szintén terhelt, ellentmondás is jelzi a témában – egyébként bármilyen témában – való eligazodás nehézségeit. S hogy tovább őrjítsem a leegyszerűsített értékelések fogyasztóinak hatalmas táborát, mindemellett talán azt is érdemes megismerni, hogy 2023. július 17-én miért mondta fel Moszkva a 2022. július 22-én Oroszország és Ukrajna, illetve az ENSZ és Törökország által aláírt egyezményt. Vlagyimir Putyin orosz elnök július 24-én közzétett cikkében összefoglalta a megelőző napokban a témáról tett kijelentéseit! Többek között azt írta, hogy
»Feltehetően sokan halottak már az az úgynevezett „gabonaügyletről”, amelynek eredeti célja leginkább a globális élelmezésbiztonság biztosítása, az éhínség veszélyének csökkentése és a legszegényebb afrikai, ázsiai és latin-amerikai országok megsegítése volt. Oroszország ezért is kötelezte el magát a mellette. Ezt az „üzletet” azonban, amelyet Nyugaton az Afrikával kapcsolatos aggodalmuk és jótéteményük megnyilvánulásaként mutattak be a közvéleménynek, valójában az Ukrajnából származó gabonát exportáló és viszonteladó nagy amerikai és európai vállalkozások szégyentelen gazdagítására használták fel.
Ki-ki ítélje meg maga: az „üzlet” részeként csaknem egy éven keresztül összesen 32,8 millió tonna rakományt exportáltak Ukrajnából, amelynek több mint 70%-a a magas és a felső közepes jövedelmű országokba, köztük az Európai Unióba került, amihez képest a teljes mennyiség kevesebb mint 3%-a, nem egészen 1 millió tonna jutott Etiópiába, Szudánba és Szomáliába, Jemenbe és Afganisztánba.«
A ruszofóbiával, vagy a Putyin ellenességgel érzelmi alapon beoltott olvasó nyilván könnyen rávágja: az orosz elnök hazudik. Csakhogy van itt egy bökkenő. Az államfő cikke a július 27–28-án, Szentpéterváron tartandó II. Oroszország–Afrika csúcstalálkozó apropójából készült. Emiatt nagyfokú botorság lenne hazudni ezekben az ügyekben, hiszen a jelenlévők azonnal a fejére olvasnák, hogy valótlanságokat állított.
Ráadásul, más is nyomja a Kreml vezetőinek begyét a gabonaügylettel összefüggésben. Azt állítják, hogy az ENSZ főtitkára által is aláírt egyezménynek az Oroszországgal kapcsolatos kitételei nem teljesültek. Többek között
♦ nem oldották fel az élelmiszer- és műtrágyagyártó oroszországi vállalatok számláira és eszközeire vonatkozó európai tilalmakat,
♦ továbbra sem engedik be a gabonát és műtrágyát szállító hajókat a meghatározott kikötőkbe,
♦ az egyezményt megsértve, nem törölték el a gabonát és műtrágyát szállító orosz hajókra és rakományukra vonatkozó biztosításra és viszontbiztosításra vonatkozó korlátozásokat,
♦ nem kapcsolták vissza a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerbe a Rosselhozbankot,
♦ nem tették lehetővé a „Togliatti–Odessza” ammóniavezeték újraindítását,
♦ a szerződésben foglaltak ellenére továbbra is fenntartják a mezőgazdasági gépek és alkatrészek Oroszországba történő szállítására vonatkozó tilalmat, és nem szervizelik a korábban leszállított gépeket.
Ezzel azonban még nem válaszoltunk arra kérdésre, miért kezdett az orosz haderő pusztító bombázásokba az odesszai kikötő ellen, s feltehetően miért fogja ezt tenni az alternatív szállítási útvonalakkal is. Valentyina Matvienko, az orosz parlament felsőházának elnöke július 25-ei sajtótájékoztatóján utalt arra, hogy „Ukrajna, az USA, a NATO az ügylet keretében létrehozott gabonafolyosót Oroszország elleni diverzióra használta”. Katonai szakértők ennél egyértelműbben is fogalmaztak arról, hogy a szállítmányok közé katonaiakat is elegyítettek. Bő hónapja maga a politikus is kijelentette: „a gabonaügylethez biztosított folyosót katonai célokra használják, amit nem hagyhatunk annyiban”.
Mindenesetre Matvienko, a Kreml más vezetőihez hasonlóan, hangsúlyozta: „Oroszország teljesíteni fogja kötelezettségeit, s ehhez megvannak az eszközei. Eljuttatja a gabonát és a műtrágyát üzleti és humanitárius alapon egyaránt a leginkább rászoruló afrikai országokba”. Itt és most ez is valami, bár sajnálom, hogy az olvasónak ezúttal sem szolgálhattam leegyszerűsített helyzetleírással. Ha erre vágyik, továbbra is görgesse-lapozza a nyugati sajtó fordítóirodáiként működő szerkesztőségek nemzetközi rovatainak cikkeit… #
CÍMKÉP: Valentyina Matvienko, az orosz parlament felsőházának elnöke szerint: „Ukrajna, az USA, a NATO az ügylet keretében létrehozott gabonafolyosót Oroszország elleni diverzióra használta” (Képernyőkép)
