A 20. századi népirtásokkal, társadalmi küzdelmekkel kapcsolatos és a mai hamisításokat tekinti át a beszélgetőkönyv.

Marxhoz írt levelet 2018-ban Krausz Tamás történész a Cadernos Cemarx portugál folyóirat szerkesztőségének biztatására. A magyarul olvasó számára most vált hozzáférhetővé a tanulmány, merthogy természetesen a levélforma csupán a műfaji keretet adja ahhoz, hogy a szerző tisztázza, miként is állunk Karl Marx örökségével, akit oly fontosnak tartottak a korabeli hazai munkásmozgalom teoretikusai, hogy nevét Marx Károlyra magyarították. Ehhez képest itt és most szinte csak az Eszmélet folyóirat szűk köre ápolja és őrzi „A tőke” szerzőjére hivatkozó magyarországi hagyományt. Ennek szerkesztősége döntött úgy, hogy 2019 őszén csokorba gyűjti a Krausz Tamás által a közelmúltban Bartha Eszternek adott, elméleti jelentőségű interjúkat, és közreadja őket a Nagy Éva  kezdeményezésére megszületett Eszmélet Zsebkönyvtár sorozatban

Védelmi harcokról beszélt a tudósító, semmibe véve, hogy ki volt a háborúban a támadó.

Nem akartam hinni a szememnek, amikor átkapcsolva az Euronews tévécsatornára egy horogkeresztbe ütközött a tekintetem. Aztán persze fellélegeztem, mert természetesen egy relikvia része volt a sokakban félelmet keltő jelkép. Egy második világháborús repülőgép farok részén tűnt fel a hitlerista szimbólum. Arról számolt be a közönségnek Nóra Shenouda, hogy egy Messerschmitt Bf 109 vadászrepülőgépet állítottak ki a RepTár Szolnoki Repülőmúzeumban. Kovács Ákos igazgató szerint a magyar repüléstörténet szerelmesei a második világháború óta nem láthattak ilyet Magyarországon.

Megvan a megállapodás Erdogannal, de az orosz védelmi miniszter szerint a neheze még hátra van.

Miután október 9-én török csapatok vonultak be Szíriába, október 22-én, az oroszországi Szocsiban megállapodás jött létre az Oroszországi Föderáció és a Török Köztársaság között a helyzet kezeléséről. Ezzel Moszkva újabb kockázatot vállalt a térségben, ahol a nagyrészt az USA által felfegyverzett és kiképzett, katonailag többféle módon támogatott gerillák, radikális iszlamisták, különféle nemzetiségi és vallási csoportok, törzsek 2011-ben indítottak felkeléseket Bassár el-Aszad elnök megbuktatására. Eközben az ország romhalmazzá vált, százezrek lelték halálukat, és több millióan menekültek el.

A Fidesz másik csapásiránya: a polgármestereken keresztül oszthatják meg az ellenzéket.

„Szerencsétlen félnótásként” utaltak Karácsony Gergelyre, a főváros újdonsült főpolgármesterére a Fidesz párttévéje, a Hír televízió október 21-ei Sajtóklub című adásában. Eszerint négy nap sem telt bele, máris kiderült, hogy a most megválasztott budapesti vezető gesztusával kapcsolatos fenntartásaimnak volt alapja.

A megoldás a szociális és bérlakások építése, további életviteli tanácsadó-hálózat létrehozása.

„Felfüggesztette a kilakoltatásokat Karácsony Gergely” – hallom több rádióadásban, s olvasom több internetes portál címsorában. Csakhogy a hír pontatlan.

A társadalom mélyelemzésébe kezdtek, és a médiumok hatását vizsgálják a kormányzó párt holdudvarában.

Az önkormányzati választásokkal foglalkozó eddigi öt posztom kattintás-számának rohamos csökkenése a 36 ezresből a néhány ezres tartományba mutatja, hogy vége a show-nak. A közéleti érdeklődésűeket is egyre kevésbé foglalkoztatják a voksolással kapcsolatos, bár egyre mélyebbre hatoló elemzések. De lássuk be, azzal azért mégsem lehet beérni, amivel Orbán Viktor állt elő: hogy csak a Borkai-effektus okozta a kormányzó erők fiaskóját. A Fidesz holdudvar megmondó emberei már a szavazás másnapján maguk is érzékeltették a Bayer Zsolt vezetésével zajló Sajtóklub műsorban:

A szavazatok újraszámlálásával az építési engedélyek kiadásához nyernek időt.

Baranyi Krisztina hivatalba lépése előtt tíz perccel támadták meg a IX. kerületben az önkormányzati választási eredményt. De nem csak a Ferencvárosban történt így, hanem Budapest I. kerületében (ahol szoros eredménnyel nyert V. Naszályi Márta), és a VIII. kerületben, ahol Pikó András győzte le a fideszes Sára Botondot. De miért mindez?

Tarlós és Demszky díszpolgári javaslatával kockázatos taktikázásba kezdett a főpolgármester.

Érteni vélem, miért vetette fel az újdonsült főpolgármester, Karácsony Gergely, hogy díszpolgári címet kellene adományozni két elődjének, Demszky Gábornak és Tarlós Istvánnak. Nyilván azt kívánja jelezni: minden budapestit képviselni akar, pártállástól függetlenül. Csak nehogy újabb feszültséget teremtsen ezzel! És lehet e mögött taktikázás is, de erről majd a végén.

Miközben Orbán Bakuban sündörgött, idehaza vezető munkatársai és szócsövei tették szóvá a párt vezetésével kapcsolatos hibákat.

Nem csak az olvasónak, nekem is kezd elegem lenni abból, hogy hovatovább minden nap a Fideszről és/vagy Orbán Viktorról kell írnom. De saját csapdámba estem. Nemrégiben elhatároztam, hogy követem a kormányzó erővel kapcsolatos fordulatokat, mert ezek egyre inkább a bomlás jeleit mutatják. Erre mit ad Isten, állandóan produkálnak valamit. Egyre több a hírértékű sutaság, ellentmondás, szokatlan jelenség, sőt a zavar és a botrány. Mindez akár hidegen is hagyhatna, csakhogy az ország sorsa múlik rajta, vagyis mindannyiunk bőrére megy. És mit tegyek, ha önkéntes krónikásnak szegődtem, aki tegnap, azaz október 15-én már tanácstalanná is váltam.

 Nem folytatható az erőpolitika, amivel mindent uralma alá akar hajtani az országvezető!

„Az ország nem olyan, amilyennek ismerjük” – jelentette ki letörten Orbán famulusa, a Fidesz 5-ös számú tagkönyvének birtokosa, Bayer Zsolt, a Hír párttévé október 14-i, esti, Sajtóklub nevű adásában. Természetesen, az előző napi önkormányzati választások tapasztalata indította erre, a számára lehangoló következtetésre az igen gyakran mosdatlan szájú véleményvezért. Pető Pétert, a kormány politikájával szemben álló újságírót egyetértően idézve azt is mondta: