Ukrajna után Csecsenföld lett Oroszország bomlasztásának egyik terepe.

Pontosításra kényszerült Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin orosz elnök egy minapi, félreérthető mondata miatt, amelyben Vlagyimir Iljics Lenin nevével kapcsolta össze a Szovjetunió felbomlását. Az államfő az Elnöki Tudományos és Oktatási Tanács január 21-ei ülésén – egy a gondolatok irányításával kapcsolatos kutatás ismertetéséhez kapcsolódva – kijelentette, hogy a szovjet állam megalapítójának, tehát Leninnek az autonómiáról és más hasonlókról vallott gondolatai egyfajta „atombombát helyeztek el az Oroszország nevű építmény alatt. És a világforradalomra sem volt szükség”.

Neki is trauma a Szovjetunió összeomlása

Az orosz elnök ezzel arra utalt, hogy a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének tagjai (az 1922-es alakuláskor: Oroszország, Ukrajna, Belorusszia és a Kaukázuson-túli Szocialista Föderatív Szovjet Köztársaság) Lenin javaslatára az egyenlőségelv alapján, szuverén joguk megőrzésével egyesülhettek a föderatív államban, s mindegyiknek joga volt a szövetségből való kilépéshez függetlenül attól, hogy Oroszország kivételével, korábban önálló államként nem is léteztek.

A javaslatot jóváhagyta az Oroszországi Kommunista Párt Központi Bizottsága, s az így is került be az alkotmányba, s őrződött meg mindvégig. A birtokomban lévő, magyar nyelvű, 1947-es, tehát még bőven Sztálin alatti változatban a 17. cikkely tartalmazza ezt a kitételt, akkor már – a II világháború utáni helyzetet is tükrözve – 16 tagköztársaságra vonatkozóan: „Mindegyik Szövetségi Köztársaságnak joga van a SzSzKSz-ből való szabad kiválásra”.

Afölött most nem érdemes elmélkedni, hogy akkor volt-e ennek gyakorlati jelentősége. Később azonban lett. Mi több, Oroszország mai első emberének atombombás hasonlata is jelzi, hogy Putyin, az oroszországi lakosság nagy részéhez hasonlóan, mindmáig traumaként éli meg a Szovjetunió 1991-es széthullását, az azt követő káoszt, a zavargásokat, a kicsiben és nagyban folyó rablást, a közember teljes kisemmizését, gyakran az éhhalál szélére, sőt éhhalálba sodrását. Azonban az államfőnek meg kellett magyaráznia a Leninnel kapcsolatos, túlságosan sommásra sikerült szavait, amelyeknek különös jelentőséget adott, hogy a bolsevik vezető 1924. január 21-ei halálának évfordulóján hangzottak el, ezért széles körben váltottak ki értetlenséggel, nyugtalansággal vegyes reagálást.

Nem égette el a párttagkönyvét

Az értelmezésre január 25-én, hétfőn, a délvidéki Sztavropolban, az Összoroszországi Népfront első régióközi tanácskozásán adódott alkalom. (A poszt írásának időpontjába az orosz elnök honlapján még nem jelent meg ez a szövegrész, ezért csak az állami tévé esti híradójában elhangzottakat tudom ismertetni. A műsorban 02:30-tól.) Egy történelemtanár kérdésére kötetlenül válaszolva Putyin először is leszögezte: azt tartja a legfontosabbnak, hogy a hasonló témák felvetésekor lehetőleg el kell kerülni a társadalom megosztását.

A Leninre tett minapi megjegyzésével összefüggésben az államfő elmondta, hogy ő maga – a Szovjetunió 20 millió állampolgárához hasonlóan – szintén tagja volt a kommunista pártnak, csaknem húsz éven keresztül a KGB-ben szolgált. Nem állítja, hogy eszményi kommunista lett volna, de ellentétben sok funkcionáriussal ő nem dobta ki, nem égette el a párttagsági könyvét. 

„A Szovjetunió Kommunista Pártja szétesett, a tagsági könyvem viszont mindmáig ott hever” – mondta Putyin, majd megvallotta, hogy neki mindig is tetszettek és most is tetszenek a kommunista-szocialista eszmék. Egyenlőség, testvériség, boldogság… De az eszmék gyakorlati valóra váltása távol állt az ideáktól; szovjet Oroszország nem hasonlított a Napvárosra.

„A szovjethatalom tömeges megtorlásokkal kezdődött. Nem szólok most ennek a méreteiről, de önmagáért beszél a cári család agyonlövése, megsemmisítése, beleértve a gyerekeket is, nehogy örökösök maradjanak életben. De miért kellett meggyilkolni az orvost, a proletár származású szolgát? Természetesen azért, hogy a bűncselekményt eltitkolják. És miért semmisítették meg a papokat? Csak ’18-ban háromezer pópát lőttek agyon, a következő tíz év alatt pedig tízezret.”

Bírálta a lenini autonómia-felfogást

Persze Vlagyimir Putyin szólt a kommunista pártnak az I. világháború után összeomlott állam újjászervezésében, megvédésében játszott rendkívüli szerepéről. Az oktatás megszervezése, az iparosítás, ezen belül a védelmi ipar megteremtése a kommunista párt elévülhetetlen érdeme volt. „Azt gondolom, ha nem összpontosítottuk volna az erőforrásokat, akkor a Szovjetunió nem készülhetett volna fel a náci Németország elleni küzdelemre. Egy esetleges vereség katasztrofális következményekkel járt volna az államiságunkra, az orosz népre és a Szovjetunió más népeire nézve” – jelentette ki az orosz elnök.

„Ezek kétségtelen pozitívumok, de végső soron az érzéketlenség a változások, a technológia forradalom vívmányai iránt, az egész gazdaság összeomlását hozta magával” – jegyezte meg Putyin, majd így folytatta:

„De miért is mondtam, hogy másként kell tekinteni azokra a nézetekre, amelyeket a korabeli szovjet állam vezetője, Vlagyimir Iljics Lenin vallott? Mert azoknak az volt a lényegük, hogy mindenkinek megadták a feltétel nélküli jogot a Szovjetunióból való kilépésre.

Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az állam cselekvőképessége túlságosan lassú volt - állította az orosz elnök, majd kitért arra, hogy a határokat teljesen önkényesen állapították meg. Például odaadták Ukrajnának a Donyec-medencét annak érdekében, hogy a köztársaságban növeljék a proletariátus részarányát, s ezzel nagyobb társadalmi támogatást érjenek el. Mert egy dolog a kulturális autonómia, egy másik kérdés a széleskörű állami jogosítványok ügye, de megint más a kilépéshez való jog.

Kadirovék momentán Európát is védik

Természetesen, nem véletlenül most irányította a figyelmet erre a témára az oroszországi államfő. Nyugati támogatást élvező moszkvai ellenzéki körökben egyre sürgetőbben vetik fel, hogy Csecsenföld lépjen ki a föderációból. Ezzel összefüggésben január 23-án tettem közzé Facebook oldalamon a következőket:

CSECSENFÖLD AZONNAL VÁLJÉK KI OROSZORSZÁGBÓL! Andrej Piontkovszkij, az Akadémia egyik intézetében dolgozó publicista, a PEN Klub tagja ezt a felhívást publikálta az Eho Moszkvi rádióban.

Csecsenföldre Oroszország fontos kaukázusi védvonalaként tekint a moszkvai vezetés a terrorizmus elleni, egy ideje immár muszlim hitűekből álló csecsen alakulatokkal is folyó küzdelemben. Az utóbbi években igen sok pénzt fektettek a köztársaságnak, főként a fővárosnak, Groznijnak a helyi háborúkat követő újjáépítésébe. Putyin helyi embere, a nyugatiak által gyakran ellenérzéssel kezelt csecsen vezető Ramzan Kadirov többször és határozottan kiállt a föderáció egysége mellett és elítélte az úgymond ötödik hadoszlop bomlasztó tevékenységét. Márpedig az orosz állam szempontjából ez a lényeg. Valahogy úgy, ahogyan az USA szövetségese Szaúd-Arábia, jóllehet az ottani viszonyokhoz képest Csecsnya valóságos emberjogi paradicsom.  

Az FB-bejegyzésemhez kapcsolódó vitára reagálva a térség egyik szakértője azt írta: Groznijban január 22-én milliós tömeg gyűlt össze a Kaukázus más helyeiről is. Jelszavaik:

Egységes Oroszországot! A csecsenek nem lesznek az ország lerombolói, és nem hagyják, hogy szembefordítsák őket Oroszország többi népeivel. Piontkovszkij és a hozzá hasonlók nem értik, hogy az Oroszországi Föderációt nem tudják úgy szétszedni, mint azt a Szovjetunióval tették.”

Talán a magyar olvasók nem mindegyike érzékeli: a kaukázusi és az ahhoz kapcsolódó dél-oroszországi térség Európa védvonala is. A keresztény Grúziát és Örményországot magában foglaló határterületen az illegális bevándorlás, a radikális iszlám terjeszkedése elleni küzdelem ütközetei folynak nap mint nap. Ahogyan annak idején is történt. Amikor a nyugati egyesített erők Magyarországon keresztül a Balkán irányába indítottak felszabadító harcot az Oszmán-török Birodalom ellen, akkor a keleti oldalon a cári Oroszország vette fel a küzdelmet. Bár erről mi itt, Magyarországon szinte semmit nem tudunk, mert – tisztelet a kivételeknek – csak Hunyadi Jánosig, meg az Egri csillagokig terjed a tudásunk.

 A moszkvai nyugatosok Csecsenfölddel kapcsolatos felvetései azt jelzik, hogy keresztény kultúra ide, nyugati értékrend oda, az Ukrajnában elindított, immár Moldáviára is kiterjedő, Oroszország meggyengítésére irányuló akciók folytatódnak. Nem véletlen tehát, hogy Vlagyimir Putyin éppen ennek a kozákság által lakott, a Kaukázussal érintkező, déli területnek az egyik központjában, Sztavropolban jelentette ki hétfőn: „A múlt hibáit és eredményeit elemezve mindent meg kell tenni Oroszország erősítése érdekében!” És bármily meglepő, Putyin harangja momentán értünk is szól, még ha gyengén is hallatszik idáig a szava. #