A dacos Orbán az orosz tévében
Megdicsőült a magyar kormány az orosz állami tévé vasárnap esti műsorában.
Magyarországnak a NATO-n és az Európai Unión belüli külön utassága ismét téma volt az orosz állami televízióban. A Hét Hírei című műsor december 14-i, vasárnapi adásában a Budapesten forgatott riport környezetét a Vlagyimir Putyin orosz államfő törökországi, üzbegisztáni és indai látogatásával foglalkozó beszámolók alkották. A blokk üzenete: az egyenrangú felek közötti katonai és gazdasági kapcsolatokkal ellensúlyozható az USA nyomasztó befolyásolási törekvése.
A magyarországi tudósítás leírt szövegét ezzel a címmel adja közre a vesti7.ru: „A dacos Orbán Viktor fejfájást okoz az USA-nak”. A felvezetés szerint „Oroszország és Magyarország megállapodást írt alá a Paksi Atomerőmű két új blokkjának építéséről. Ugyanakkor Budapest és az Európai Unió kapcsolatai nem igazán jól alakulnak. A nehezen kezelhető miniszterelnök, Orbán Viktor egy ideje az amerikaiaknak is fejfájást okoz.”
Az újságíró messziről indít. A Hősök tere képei alatt utal az államalapító I. Istvánra, majd nagyjaink közül kiemeli Mátyás királyt, akinek uralkodására arany korszakként tekintenek a magyarok. Az ő nevét viseli Budán a Mátyás-templom, amelynek boltívei alatt koronázták a királyokat, köztük – a beszámoló szövege szerint – az utolsó osztrák-magyar császárt, Ferenc Józsefet. „Ugyanakkor innen a legjobb a rálátás Budapestre, amelynek nézetei egyre kevéssé vannak Brüsszel ínyére”.
Váltás. Orbán Viktor – a tudósítás szerint Horvátországban, valójában Pozsonyban, a visegrádi négyek találkozója után – úgymond az európai politikusok szemébe mondta: „Magyarország stratégiai hibája ez, mert nem voltunk képesek megoldani a problémát. De Európának is stratégiai hibája ez, amely nem volt képes megfelelő tartalékokat mozgósítani és támogatni ezt a célt”. A tudósító a Déli Áramlat gázvezeték megépítésének törlésével hozza összefüggésbe e szavakat, amelyeket megtold még egy idézettel Orbán Viktor egyik itthoni rádióinterjújából: „Az Európai Unió állhatatosan dolgozott azért, hogy eltemethessék ezt a projektet. S lám, már nem is létezik.”
Újabb helyszín: Szíjjártó Péter dolgozószobája festményekkel, futballmérkőzéseken nyert serlegekkel. Az angolul nyilatkozó fiatal külügyminiszter annyira indulatba jön a Déli Áramlat hallatán, hogy sportsérüléséről is megfeledkezve csap fájós térdére: „Magyarország szuverén ország volt és lesz. Nem folytatunk sem Amerika, sem Oroszország melletti, vagy az Európai Unióval baráti politikát. Mi magyarbarát politikát valósítunk meg, olyan döntéseket fogadunk el, amelyek nemzeti érdekeinket szolgálják. Természetesen néha támadások érnek bennünket több irányból is, de soha nem fogjuk megadni magunkat.” S ha ez nem lenne elég, a riporter felidézi Szíjjártó kamerán kívüli tréfálkozását a médiatörvénnyel, a bíróságok működésével, az ukrajnai magyarság autonómiájával kapcsolatban hangoskodó magyarokról, ami aztán rendre kiváltja Brüsszel nemtetszését.
A magyaroknak ez a magatartása – a riporter sugalmazása szerint – érthető is, hiszen amíg Orbán gondolatainak architektúráját Európa legszebb országháza, a római pápától az állam alapításkor kapott koronát is őrző neogótikus épület alakítja, addig a brüsszeli hivatalnokok gondolatai csupán betonból és üvegből készült dolgozószobákban születnek. Aztán kissé elnagyolva, némi csúsztatással a 2008-as válság, a bankokat sújtó Robin Hood adó, s a vele párhuzamosan csökkentett (sic!) személyi jövedelemadó. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint: „Később beigazolódott ennek a politikának a helyessége. Mostanában Európa tizenhárom országában vetnek ki hasonló bankadót.”
Átkötés. A miniszteri irodát este 8-kor sem tudják birtokba venni a takarítók, mert Varga Mihály még dolgozik. De meg is van az eredménye! Magyarország túljutott a válságon. Ráadásul nem csak az IMF-hitelt fizette ki, de magát a missziót is kitessékelte Budapestről annak érdekében, hogy ne diktáljanak neki. Még egy oldalvágás a német, az osztrák bankok és a német sajtó felé – talán azzal összhangban is, hogy mostanában hűvössé vált a német-orosz viszony –, majd ismét egy interjúrészlet, immár a Magyar Nemzet rovatvezetőjétől Stier Gábortól: „Brüsszelből mindig azt mondják, hogy szolidárisnak kell lennünk. De akkor ők miért nem szolidárisak velünk? Miért nem veszik figyelembe a mi érdekeinket?”
Aztán szóba kerül az USA, amellyel Magyarország viszonya szintén holtpontra jutott. Előbb hat magyar főhivatalnok beutazását tiltották meg, majd a budapesti nagyköveti posztra egy hollywoodi producert jelöltek, akiről az a hír járja, hogy Budapestet összekeveri Bukaresttel. Emiatt McCain szenátor is kifejezte nemtetszését. Abból, amit mondott a leginkább szalonképes az volt, hogy ott, azaz Magyarországon „rossz dolgok történnek”. Ám az ötperces riport végén a budapesti karácsonyi vásári forgatag képei és a narráció ellentmondanak a szenátor szavainak. Hiszen angol, német, francia beszédet egyaránt hallani a vásárban; az óceánon túlról és Európa minden részéből vonzzák Magyarországra a turistákat az olcsó árak.
Nos, így látott és láttatott bennünket a múlt héten Magyarországon járt orosz televíziós stáb. A jövő a megmondója, hogy sírni kellene-e most, avagy mosolyogni inkább!
#