Fidesz-módra indított konzultációt az MSZP.

Most ért el „dr. Ujhelyi István Európai Parlamenti képviselő, az MSZP EP-választási kampányfőnöke” augusztus 5-ei keltezésű bejelentése, amelynek címe: „A mi Európánk! – átfogó konzultációt hirdet az MSZP”. (Megjegyzem: a doktori cím feltüntetése egy politikus, újságíró stb. esetében, ha a pillanatnyi tevékenység nem kapcsolódik közvetlenül az adott tudományterülethez, előttem hivalkodásnak tűnik fel. Bár ez ízlés dolga. Az azonban nem, hogy az „európai parlamenti képviselő” szókapcsolat minden elemének kis betűvel való írása következik a jelenleg érvényes akadémiai szabályzatból, és ezt azért illene tiszteletben tartani. Persze ezeknél nagyobb itt a baj. Már ha egyáltalán…)

Dr. Újhelyi úr kétszer is használja beharangozójában a „bölcs” kifejezést, de az akció számomra azt jelzi: épp a bölcsességnek vannak híján a párt korifeusai. Mert könnyen belátható, hogy jó esetben visszhangtalanul, vagy minimális visszhang után, el fog halni a kezdeményezés. De még az is megtörténhet, hogy az MSZP lábon lövi magát. Hiszen maga is a Fidesz-kormány módszerét másolja, amikor átfogó konzultációt hirdet. Akár tisztában vannak vele a szocialista pártban, akár nem, a kitöltött kérdőívekből kiolvasott válaszok összesítésének ugyanúgy csupán propaganda értékük lesz, mint a korábbi orbáni nemzeti konzultációknak.

Az Orbán-kormány eljárását az MSZP is okkal bírálta azokban az esetekben. A nemzeti konzultáció kérdőíveit feltehetően csak a legvérmesebb párthívek, a rendszer kedvezményezettjei és megtévesztettjei töltötték ki és küldték vissza. Érdemben senki nem ellenőrizhette őket. Orbánék azonban reprezentatív közvélemény-kutatás látszatát keltették velük. Úgy tálalták, mintha a konzultációk eredményei az egész ország véleményét tükröznék, a nemzet egészének akaratát fejeznék ki. Szánalmas, hogy az MSZP és dr. Újhelyi úr ebben sem haladja meg az általa bírált rezsim gyakorlatát.

Ráadásul van még itt egy további, korántsem elhanyagolható körülmény. Az MSZP dr. Újhelyi úr által vezetett EP-választási testülete úgy hirdet átfogó, országos konzultációt, hogy a párt vezetőinek számos megnyilatkozása szerint a magyarországi tömegek jelentékeny hányada az orbáni propaganda befolyása alatt áll. Ha így van, és jó eséllyel van így, eleve számolni kellene azzal, hogy a válaszok egy része – persze egy módszertanilag átgondolatlan felmérésből az sem derülhet ki, hogy mely része – a kormánypropaganda hatását fogja tükrözni. Akkor pedig ez az akció is arra lesz jó csupán, hogy látszattevékenységgel legyen elfedezve a rendszerkritika elmúlt évekbeli elmaradása.

Ahogyan a Közönyös magyarok című elemzésemben írtam: rendszerkritika helyett marginális kérdésekben való megnyilatkozásokkal, után lövésekkel apasztották az ellenzékiek a közbeszéd tereit. E rendszerkritikába például annak feltárásanak is bele kellett volna tartoznia, hogy az Európai Unió nem a jóság, a felsőbbrendű morál megtestesülése – amint azt dr. Újhelyi most is sugallja –, hanem elsősorban a tőkés elitek érdekében létrejött paktum, amelynek révén minden eddiginél nagyobb gazdasági függési helyzetbe kerülnek a később csatlakozó országok, amelynek révén kiiktatódik a piaci verseny, s amelynek révén a hátrányos régiókból a korábbi gyarmatosítókhoz áramlik a képzett munkaerő és a tőke. Még azoknak a támogatásoknak a nagy része is, amelyeket elvben a hátrányos régiók felzárkóztatására szánnak.

Hovatovább azok a nyugati demokratikus előnyök is foszladozni látszanak, amelyek miatt a kelet-európaiak szemében esetleg ellensúlyozhatnák azt a temérdek áldozatot, amelyre e társadalmak alul lévő millióit kényszerítették – Böröcz József megfogalmazásával – a piszkos munkát elvégző hazai komprádorok az utóbbi évtizedekben. Hogy a példaként elénk állítottak politikai és üzleti korrupciójának elképesztő méreteiről, a legnevesebb világcégek csalássorozatairól már említést se tegyünk. S minthogy nem ezekre, nem az átlagember általános tapasztalataira, s főleg nem elméleti igénnyel reflektáltak ágálásaikkal az ellenzéki pártok, nem hirdethettek és nem hirdethetnek meg érdemi cselekvési programot például egy nem orbáni alapon megreformálandó Európai Unióval kapcsolatban sem. Mert persze az EU-nak, összes hibájával együtt, ebben a térségben nem igen van más alternatívája, de egy legalább részben értünk való uniónak nem orbáni alapon kell újjászerveződnie, hiszen abból csak a nacionalizmusok egymásnak esése következne.

Mert bizonyosan újjá kell szerveződnie annak érdekében, hogy végre ne mélyüljön tovább az Európán belüli nyugat és kelet, illetve észak és dél közötti szakadék, mint ahogyan az az elmúlt évtizedekben történt, s amit Dr. Újhelyi úr – felhívásának tanúsága szerint – még mindig nem akar vagy nem képes észrevenni. Talán azért nem, mert szinte rögeszmésen az orbáni világ foglya, megengedem, annak antipólusán. Többek között most is arról ír, hogy „A magyar miniszterelnök vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kétszázharmadik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom”.

Szó se róla, dr. Újhelyi úr az MSZP egyik legaktívabb tagjaként igyekszik megszolgálni havi több milliós brüsszeli és strasbourgi jövedelmét. Ám jóakaratúan kell őt figyelmeztetni arra, hogy a mechanikus, látszat aktivitás könnyen hitelvesztéssel járhat, ha nem társul körültekintéssel, realitásérzékkel, mélyre hatoló elemzőkészséggel. Ezeket nem pótolják sem a szép szavak, sem a mostani üzenetben is felbukkanó üres Putyinozás. Az országgyűlési választási fiaskó után végre érzékelni kellene a pártközpontban, meg a pártból Brüsszelbe és Strasbourgba delegáltak körében, hogy a felszínes karcolgatás, amit Orbán Viktor és kormányának bírálata címén az elmúlt, hovatovább egy évtizede bemutatott az MSZP, és persze dr. Újhelyi úr, meglehetősen hatástalan. Talán, mert szellemi erő hiányában nem voltak képesek többre, vagy azért, mert valójában csak felszíni kérdésekben állnak szemben politikai ellenfelükkel. Alighanem ez utóbbi miatt nem vállalkoztak az Európai Unióra vonatkozó rendszerkritikára sem. Márpedig ennek híján, illetve valódi alternatíva felmutatása nélkül aligha mozgósíthatók a tömegek. Pontosabban megtévesztéssel mozgósíthatók lesznek az EP-választásokra is, de amint ezt egyre több ország példája mutatja, olyan erők befolyásának növelésére, amelyek nem az áhított együttműködés, hanem az ellenségeskedés szításában érdekeltek. Ám az olyan pótcselekvéseknek, mint amilyen ez az MSZP által most meghirdetett is, nem is lehet más következménye. Ám ne legyen igazam! #

CÍMKÉP: Képernyőkép az MSZP EP-kampány videójának főcímével

Sajnálom, nincs hozzászólási lehetőség, mert belefáradtam a fantom provokátorokkal való küzdelembe. De szavazni lehet! # #