BEKIÁLTÁS: Orbán harciassága rossz ómen

Baljós dolgok következhetnek abból, hogy szövegei hemzsegnek a katonai kifejezésektől.

orban2020-09-12operativtorzsutan.jpg

Orbán Viktor megígérte, hogy ezentúl gyakrabban szól az országhoz. Szeptember 12-én, szombaton mindjárt kétszer is megtette ezt. Egyébként helyesen. Senkinek nem lehet kifogása az ellen, ha a járványhelyzetben gyakorta tájékoztatják az embereket. Bár talán szerencsésebb lenne, ha érdemi adatok közlésére felhatalmazott, elismert járványügyi szakértők is megszólalnának mellette, esetleg helyette. Persze, nem feltétlenül Müller Cecília asszonyra gondolok, akinek enyhén szólva ellentmondásosak voltak a fellépései. Részben talán ezért is veszi át a szerepét a miniszterelnök. Vele viszont az a gond, hogy

túlságosan harcias a retorikája, ami nem jó ómen.

Hogy miért nem, hadd illusztráljam azzal, hogy ugyanezen a szombaton a Lénárt Sándor műveiből két éve készült, „Római történetek” című, a Mussolini fasiszta Olaszországának hangulatát idéző rádiójátékban némi szarkazmussal megspékelve ez hangzott el:

„A fasizmusban a harc szó elválaszthatatlan kelléke minden tevékenységünknek. A vetés, az aratás – búzacsata. A szoptatás és a pelenkázás a gyereknevelésért folyó csata. Küzdelem, lobogó alá gyülekezés. Roham és győzelem nélkül a minisztériumi munka megállna. A falragaszok nyáron azt hirdetik: Hajrá! Vívjuk meg a légycsatát!”

Ehhez képest tegyük mérlegre, miért vonzódik jó ideje Orbán Viktor a katonai kifejezésekhez! Ha csak a járványhelyzet óta tapasztalnánk ezt, talán még meg is érteném, de esetében arról van szó, hogy retorikájának ez a már korábban kialakult sajátossága az elmúlt hónapokban inkább csak erősödött. Ő például nem a munkatársaival értekezik, hanem az „operatív törzs” tagjaival. A kifejezés immár annyira beleivódott a tudatunkba, hogy szinte észre sem vesszük: a megnevezés a katonai szókincsből származik, sőt „gazdaságvédelmi operatív törzs” változatban is bevezettetett.

Szombaton, a miniszterelnök Facebook-oldalán, a nem egészen kétperces szövegben egy mondaton belük kétszer is használta a „kényszeríteni” szót. Aztán önkéntelenül ráérezve a rossz üzenetre, az eredményes védekezéshez szükséges szabályok „érvényesítésére” váltotta a kérlelhetetlen fogalmazásmódot. Írom mindezt úgy, hogy magam is azonosulok azzal a két céllal, amit szombat este az M1 tévécsatornának adott, csaknem félórás interjúban a járványhelyzethez kapcsolt Orbán Viktor:

„Kerüljön minél kevesebb ember életébe, az ország működőképességének fenntartása mellett!”

Ennek belátásához, szerintem, úgynevezett nemzeti konzultációt sem kellett volna – a kormányfő kifejezésével – „levezényelni”. Ő viszont azt állította: ez kellett ahhoz, hogy ő is tudja: „nem egyedül áll a gáton”. Ha így, hát így. Mindenesetre, én el tudtam volna fogadni még a levélformát is, ha nem kérdőív-utánzatként szerkesztik meg. Hiszen a kérdések valójában sugalmazások voltak. Arra szánták őket, hogy ne engedjék szárba szökkenni a kétkedést, s hogy meggyőzzék az ingadozókat arról: kövessék az egyébként észszerű magatartás szabályait, fogadják el a fentebb kiemelt kettős kormányzati célt, s támogassák az ennek érdekében szükséges intézkedéseket.

És ez, még egyszer mondom, helyén való is. Azt viszont nehéz jó szívvel minősíteni, hogy a legitim törekvést a békétlenség magvának elhintésével körítve, csalafintasággal szerkesztett álkérdőívvel igyekezett elérni a kormány. Ezen túlmenően viszont ítélje meg az olvasó maga, hogy mindez nem egy általánosabb felfogásnak, nem a vezéri szerepre vágyásnak része-e, aminek csak egyik tünete a katonai terminológiához vonzódás! Itt van ehhez néhány mondat a szombat esti interjúból:

– „Ha azt akarjuk, hogy sikeres legyen jelen időben is a védekezés, kell egy haditerv.”
– „Tavasszal még egy ismeretlen ellenséggel álltunk szemben, mára viszont kiismertük.”
– „Van haditervünk, annak vannak fejezetei, döntései.” (Ha mindenki betartja, amit be kell tartani, akkor Magyarország működni fog.) „A kormányzat haditerve erre nemcsak lehetőséget, hanem garanciát is ad.”
– „Egy nagy katonai gyakorlatban nyomás alá helyzetük a magyar egészségügyet.”

Minthogy szinte naponta hallgatom az orosz államfőnek a koronavírus-járvány elleni védekezéssel kapcsolatos megnyilatkozásait, állíthatom: a katonai terminológia még Vlagyimir Putyin szövegeinek sem része. Nem hogy ilyen mértékben nem, de semennyiben. Ehhez képest, ha jól számoltam, Orbán Viktor M1-en sugárzott interjújában nyolcszor szerepelt a „haditerv” szó. Visszatérően jelent meg benne a „vezénylés” kifejezés. Egy helyen így fogalmazott a kormányfő: „Állig felfegyverkezve állunk a vírussal szemben”.

Ennyi talán elég is, hogy jelezzem, milyen veszélyt látok ebben egy olyan személy esetében, aki a rendszerváltozás környékén még bőszen szidott mindent, ami a katonasággal, a hadsereggel összefüggött. No, persze nem ez volt az egyetlen, amivel kapcsolatban nézetet váltott. A koalíciós kormányzástól az egyházakhoz, az előző rendszer ügynökeihez való viszonyán át a liberalizmusig megannyi alapkérdésben megváltoztatta már nézetét a hatalom érdekében. Ám belátom, ha valakinek ennyiből sem esik le a tantusz, annak úgyis hiába idéznék Orbán szövegeiből még többet.#

CÍMKÉP: Orbán Viktor szeptember 12-én kétszer is kamera elé állt, hogy rábeszélje az embereket a járványügyi szabályok betartására. Az észszerű és támogatandó célokhoz azonban ezúttal is túl sok katonai kifejezést kapcsolt… (Képernyőkép a miniszterelnök honlapjáról)