A HÍR, ami csak az abnormalitás határát súroló társadalomban lehet hír, ha egyáltalán: „Újabb szenvelgéssel lepte meg törzsközönségét Donáth Anna, a Momentum európai parlamenti képviselője”. Mintha egyéni bánatát öntötte volna a férfiak lelkiismeretére apelláló szavakba, amikor Facebook-oldalán többek között azt írta:

„A nőktől azt várják el, hogy úgy dolgozzunk, mintha nem lenne gyerekünk (…) és úgy nézzünk ki, mintha se munkánk, se gyerekünk nem lenne”.

A KOMMENTÁR:
Ami mindjárt feltűnt: a kinézetre vonatkozó mondatrésznek külön tipográfiai hangsúlyt is adott, miként az a címképen látható, de ezen nem rugóznék, miközben, természetesen, beszédes. Ami a tartalmat illeti, nyilván, sok helyzetre érvényes lehet a populista feminizmus megnyilvánulásának eme gyöngyszeme. De az is nyilvánvaló, hogy a Facebookon több férfi kommentelő okkal kérhette ki magának az általánosítást.

Amit még hozzáteszek: (1) Ha a politikus asszonynak a párjával vannak gondjai, azt otthon intézze el! (2) A „rendkívüli” felismerés – ami leginkább közhelyes nyafogás – közzétételéből következik-e valamilyen politikai program a megoldásra? Ha már egy vezető politikus osztja itt az észt, nemde bár? (3) Esetleg csak arról van szó, hogy nem jó társaságba keveredett a művésznő, s az ott szerzett lelki sérüléseket vetíti ki a társadalom minden tagjára? Ez esetben társaságot kellene váltani! Vagy pszichológust…#