1275. BEKIÁLTÁS: Magyar fotósok a szétszóratásban

2024-08-25fotomuveszekszepmuveszeti.jpg

ILLUSZTRÁCIÓ: A fotókiállítás ismertetőjének címképe a múzeum honlapján – „Bár számos magyar születésű fotográfus élt Amerikában, magyar származásuk gyakran nem ismert.”

Kertész, Moholy-Nagy, Capa… / Magyar fotóművészek Amerikában (1914–1989) címmel augusztus 25-ig látható a Szépművészeti Múzeum időszaki kiállítása. A 32 alkotó műveit felvonultató tárlat attól egyedi, hogy nem csak a szakmabeliekhez szól;

folyamatában, a kor összefüggéseiben mutatja be, milyen jelentős hatást gyakoroltak a XX. század első felében a Magyarországról (kényszerűen) kirajzott fotósok.

»1931-ben, a brit Modern Photography magazinban megjelent a világ száz legjobb fotóművészének névsora. Minden más nemzetet megelőzve a listán kilenc magyar származású alkotó szerepelt, köztük André Kertész, Moholy-Nagy László és Munkácsi Márton (később Martin Munkácsi). 1937-ben a Coronet fotográfiai magazin egyértelműen kijelentette: „A legjobb fotográfusok, úgy tűnik, mind Magyarországon születnek.”« – olvasom a kiállítás egyik installációján.

A képírók általában Amerikában – az USA-ban és Kanadában – kötöttek ki, de közbülső állomásokról. Ehhez is kapcsolódva, elgondolkodtatott egy feliratrészlet: „Bár számos magyar születésű fotográfus élt Amerikában, magyar származásuk gyakran nem ismert. 1932-ben a Brooklyn Museum International Photographers (Nemzetközi fotográfusok) című kiállításának harminckilenc (magyarországi származású – KDL) alkotója közül tizennyolc amerikaiként, hét franciaként és tíz németként szerepelt a tárlaton.” Például

André Kertészt a francia, Moholy-Nagyot a német fotográfusok között említették.

Miközben többek munkáin olyannyira érzékelhetők voltak a magyarországi gyökerek, hogy külön kifejezéssel, a piktorializmus szóval illették azt az irányzatot, amit egy időben külföldre kerülve is képviseltek, a korabeli magyar sajtó szinte tudomást sem vett róluk. Annak ellenére, hogy a Stuttgartban, 1929-ben megrendezett, a modernizmus jegyében összeállított, történelmi jelentőségű Film und Foto (Film és fotó) vándorkiállításon magyar alkotóük művei töltöttek meg egy teljes termet, a vezető magyar fotóművészeti lap csak futólag említette meg a tárlatot.

Minderről az ötlött eszembe: azon kívül, hogy egy kis magyarkodó hetvenkedés sosem állt tőlünk távol, s hogy a Szépművészeti Múzeum szemléletformáló kiállítása most éppen a kevés jó példa közé tartozik, vajon megfelelően gondozzuk-e a világban, sőt idehaza a szellemi örökségünket? #

Kabai Domokos Lajos