A tábornok bojkottálná az olimpiát, s nem támogatná az élsportolókat.

Nem gondolom, hogy megsemmisítő csapást szenvedne el Vlagyimir Putyin annak nyomán, hogy jó ideje, hetente marasztalja el Oroszországot, hol a WADA, a doppingellenes szervezet, hol a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), és annak mindenféle testülete. De hogy csapdába került, az a bizonyos, mert országának lakói megaláztatásként élik meg a helyzetet.

A NOB végrehajtó bizottságának megállapítása szerint a szocsi téli olimpián az orosz állami szervezetek –  titkosszolgálati közreműködéssel – szisztematikusan manipulálták a doppingvizsgálatokat. Ami erről egyáltalán tudható, ezt a verdiktet elsősorban a moszkvai doppingellenes laboratórium Nyugatra emigrált vezetője – a korábban két nyugati világcégnél, majd  Kanadában, a doppingellenes szervezetnél is dolgozott, jelenleg az USA tanúvédelmi programjába bekapcsolt, Oroszországban doppingolással kapcsolatos preparátumok külföldre juttatása és a nemzetbiztonságot veszélyeztető cselekedetek miatt körözés alatt álló – Grigorij Rodcsenkov állításaira alapozták. A NOB hivatalos közleménye más tanúkról, illetve hónapokon át folyó, megfeszített, körültekintő vizsgálatról is szól. Ennek következtében:

– Az oroszországi sportolókat megfosztották a 2014-es szocsi olimpián szerzett tizenegy éremtől, s az ezekkel összefüggő pontoktól, így a csapat elveszítette az összesített pontszámok alapján megszerzett addigi első helyét.

– Kizárták a téli olimpiai versenyekről az Oroszországi Olimpiai Bizottságot, s egész életére eltiltották az olimpiákon való részvételtől Vitalij Mutykot, a kormányfő egyik helyettesét és Jurij Nagornij korábbi sportminiszter-helyettest. Több más funkcionáriussal kapcsolatban szintén hoztak elmarasztaló döntéseket.

Ha így, hát így! Bár az orosz vezetők megalapozatlan, bizonyítatlan állításokról beszélnek, s kettős mércéről, amely szerint például az amerikai sportolók esetében igencsak elnézőek a nemzetközi sportszervezetek, a helyzeten nincs mit mentegetni. Különösen annak tudatában, hogy voltak figyelmeztető előjelek. A 2016-os riói nyári olimpiáról már hasonló okok miatt kizárták az oroszországi könnyűatlétikai csapatot. Csakhogy az olimpiai bizottság mostani eljárásával kapcsolatban is fölvethető minimum a sportszerűtlenség. Kezdjük azzal, hogy két éven át tartó huzavona után 2017. december 5-én, vagyis alig több mint két hónappal a téli olimpia 2018. február 9-ei megnyitója előtt hozták nyilvánosságra azokat a döntéseket, amelyek a sportolókat, edzőiket, orvosaikat közvetlenül érintik:

– Csak az vehet részt az olimpián, akit nem marasztaltak el doppingvétség miatt. De hogy kik ezek, azt majd egy külön bizottság állapítja meg. Óhatatlanul, csupán néhány héttel a verseny előtt – teszem hozzá én. A döntéseket lassan csepegtetik. Január 23-án például különösebb magyarázat nélkül jelent meg, hogy Kszenyija Sztolbova és Ivan Bukin jégtáncos nem indulhat az olimpián. Ezzel egyből két párt vontak ki a jégről, hiszen partnerüket is érinti a döntés. Előtte eltiltották az orosz jégkorong-válogatott legjobb védő játékosait, s olyan sportolókat, akiket még soha nem kaptak doppingvétségen. Velük csak az lehet a baj, hogy éremesélyesek. Közülük néhányan a svájci Lausanne-i központú, az üléseit New Yorkban és Sidney-ben is tartó Sport Döntő Bírósághoz fordultak. Ám mire a bírák határozatot hoznak, lejár a nevezési határidő.

Anno versenyszerűen úsztam, bár korántsem ekkora tétek mellett, ezért mélyen átérzem, milyen bénító hatással lehet a versenyzők többségére ez a már nem is csupán sportszerűtlen, hanem embertelen lebegtetés. A helyeselhető rendteremtés mellett, mintha az is cél lenne, hogy megakadályozzák, nehogy tiszta körülmények között is túlnyerje magát Oroszország csapata. Ez persze eleve nem következhet be, mert ilyen csapat a februárban kezdődő téli olimpián nem lesz. A NOB-döntés szerint:

– Az oroszországi sportolók csak az olimpiai zászló alatt indulhatnak a dél-koreai phjongcshangi versenyeken. Mezükön nem lehet cirill betűs szöveg, nem használhatják a nemzeti színeket, Oroszország címerét, nem énekelhetik az orosz himnuszt. Ha orosz zászlót találnak náluk, akár csak a szobájukban kifüggesztve, újabb szankciókra számíthatnak.

Az oroszországi élsportolókat egyre-másra környékezték meg külföldről, s többen állampolgárságot is váltottak az elmúlt hónapokban. Egy múlt heti hír szerint az Oroszországban foglalkoztatott külföldi edzőket felszólították: tegyenek nyilatkozatot, hogy soha nem szerződnek orosz egyesülettel, egyébként utánuk nyúlnak. Vagyis ezek az ügyek nyilvánvalóan túlnőttek már a sport keretein. Amiként a múlt héten, az orosz állami tévé éjszakai vitaműsorában Yaakov Kedmi izraeli nemzetközi katonapolitikai szakértő, 1992-1999 között a Nativ-szervezet (az izraeli lakosságnak a Szovjetunióval és a kelet-európai országokkal fenntartott kapcsolatait ápoló szervezet titkosszolgálatának vezetője) is dühösen rászólt moszkvai vitapartnereire: vegyék már észre, hogy Oroszország ellen – a fegyveres támadást kivéve – totális háború folyik.

E háború számos eleméről szólt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a minap az ellenzéki Kommerszant nevű lapnak adott terjedelmes interjúban. Szerinte a korábban a malajziai utasszállító Ukrajna feletti lelövésével kapcsolatos, bizonyítékok nélküli hangulatkeltés, a volt hírszerző, Alekszandr Litvinyenko és mások – úgymond a Kreml által szervezett – meggyilkolásának ügye, az Oroszország felforgatására Nyugatról pénzelt szervezetek tevékenysége, az oroszországi elnökválasztás leginkább ellenzéki személyiségének, Kszenyija Szobcsaknak Washingtonba való meghívása, az Ukrajnában és a Baltikumban élő orosz kisebbség elleni hátrányos megkülönböztetések, az újból és újból meghosszabbított kereskedelmi embargók, a sportolók, a művészek, a politikusok elleni szankciók, az orosz tulajdonban lévő diplomáciai épületek lefoglalása az USA-ban, a Russia Today tévécsatorna elleni amerikai intézkedések, a nyugati médiumokban megjelenő, Oroszországgal kapcsolatos hamis hírek sokasága, a NATO-csapatok leplezetlen felvonulása az orosz határok mentén, az ukrán hadsereg amerikai felfegyverzése is ennek része.

Ez maga a hidegháború, vagy még annál is rosszabb – jelentette ki Lavrov, s nem csak Yaakov Kedmi miatt lenne nehéz vitatkozni vele. A fő cél alighanem az Oroszországot talpra állító, a nemzetközi politikai színpadra országát, annak érdekeit követve visszavezető, a nyugati érdekeltségek oroszországi működését az orosz állam által ellenőrzött feltételek közé szorító, nem utolsó sorban a Kínával és a nagy olajtermelő országokkal egyeztetett manőverek miatt a dollár pozícióját veszélyeztető Vlagyimir Putyin hatalmának gyengítése, s ezen keresztül a Kreml magatartásának az USA érdekei szerinti alakítása. Mint a cikk első mondatában már jeleztem: nem gondolom, hogy az odahaza példátlan támogatottságot élvező orosz elnök helyzetét hirtelen meg lehetne rendíteni ezekkel az akciókkal. De egyre több olyan helyzetet alakítanak ki a nyugati hatalmi központokban, elsősorban nyilvánvalóan a washingtoni kormányzat boszorkánykonyhájában, amely az orosz tömegeknek lelki fájdalmat okoz. Márpedig az oroszok nacionalista érzéseinek washingtoni felkorbácsolásával elhatalmasodó fájdalom idővel könnyen vezethet a Putyin iránti türelmetlenséghez.

Az olimpiával kapcsolatban ennek egyre több a nyoma. Tudom, hogy csak az én benyomásaim, éppen ezért erős fenntartásokkal kell kezelni őket, de két hónapja még nagyjából fele-fele arányban voltak azok, akik az orosz internetes felületeken a téli olimpia bojkottját képviselték, illetve akik egyetértettek Putyinnal abban, hogy a sportolókra kell bízni, részt vesznek-e vagy sem a játékokon. Mint az államfő jelezte: a költségvetés biztosítja a részvétel pénzügyi fedezetét, s intézkednek, hogy a hihetetlenül rövid idő ellenére újra legyártsák a sportolók ruháit az orosz szimbólumok nélkül. Tapasztalataim szerint azonban a héten megsokasodtak azok a hangok, amelyek szerint elég volt a megaláztatásból.

Akár a március 18-ai oroszországi választásokon való részvételt is kedvezőtlenül befolyásolhatja, az ebben a pillanatban még példátlan népszerűségnek örvendő Putyinra leadott szavazatokat szembetűnően csökkentheti, ha a sportolókkal összefüggő intézkedések, támadások újabbakkal egészülnek ki Phjongcshangban, s ezek minden eddiginél nagyobb publicitást kapnak. Ráadásul Kelet-Ukrajnában – feltehetően szintén a választások előtti időszakra – nagyobb támadást készítenek elő az amerikai katonai szakértők, s a washingtoni kormányzat Ukrajnában, ezen belül a frontvonalon szemléző magas rangú képviselői a felkelő Donyeck és Luganszk ellen. Bennfentesek akár a Krím megtámadását, illetve külföldi zsoldosokkal a dél-oroszországi diverzánsakciókat sem tartják kizártnak.

Csapda ez a javából! Ha az orosz elnök tűri mindezt, akkor otthon mondják puhánynak. Ha keményen lép fel, akkor a Nyugat indít ellene újabb propaganda hadjáratot, s állítja be véres kezű diktátornak. Ezt a kifejezést már eddig is használta vele kapcsolatban néhány médium. Ugyanakkor az egyre nyilvánvalóbb népi indulat jele, hogy olyan, tavaly decemberben született verssel is találkoztam, amelynek szerzője, bizonyos Konsztantyin Frolov-Krimszkij, többek között ezt írja hosszú, Olimpia 2018 című, a háborúban odaveszett áldozatok emlékére is apelláló költeményében – már ahogy én lefordítottam belőle az első versszakokat:

Addig, míg el nem vesztettétek, mi szent,
Nevükben kérem, kik nem tértek vissza.
Ne adjátok el a hazát, gyerekek!
Nem ér meg annyit az a fémdarab!

A világban minden változik, s mulandó.
Ez itt az öt karika korszaka.
És Courbertain eszméje már halott,
Mindennek az arany borjú az ura.

Mint a mutatványosok bódéjában,
Hol megszállja az ördög a testet,
Úgy kényszerítnek térdre cinikusan,
Hogy gerinctek alázatos legyen!

Nekik a hazug is igaz – minden mindegy!
A szabályokra meg úgyis tojnak.
Ti azt hiszitek, a játszma becsületes,
Miközben ők hamisan kártyáznak!

Ez a népi, hogy ne mondjam, nacionalista indulat váratlan támogatást is kapott. Az interneten terjed a titkosszolgálat, az FSZB vezérőrnagyának, Alekszandr Mihajlovnak a véleménye a dél-koreai olimpián való részvételről. (A link a Putyin képével bevezetett, az Én Oroszországom, hazafias honlapra mutat.) Szerinte a NOB kizárólag amerikai érdekeket szolgál. A szankciók elvét alkalmazza. Oroszország zászlajának és szimbólumainak betiltása – az ország cinikus, politikai indíttatású megalázása. Javaslatai:

1.) Le kell mondani az olimpiai részvételt!
2.) Szankciókat kell bevezetni a NOB vezetői ellen!
3.) Be kell szüntetni a NOB-tagdíjfizetést!
4.) Büntető eljárást kell kezdeményezni a NOB vezetői ellen Oroszország állami hatalmi szimbólumainak megsértése miatt!
5.) A sportolók, akik az orosz zászló és himnusz mellőzésével is részt akarnak venni az olimpián, tegyék ezt saját költségükre!
6.) Át kell tekinteni az élsporthoz való viszonyunkat, megszüntetni az állami finanszírozását, s ezeket a forrásokat a gyereksport fejlesztésére használni!
7.) Tudatosítani, amit az idő már igazolt, hogy az élsport semmilyen viszonyban nincs az egészséges életmóddal. Ez a rokkantak inkubátora.

A tábornok néhány más szempont mellett felhívja a figyelmet arra is, hogy amíg ezrek és ezrek élnek és dolgoznak gyógyítatlan betegségekkel és fájdalmakkal, addig az ország nem rajtuk segít, hanem úgymond görbelábú futballistákat támogat, akik már rég elveszítették a kapcsolatukat Oroszországgal, mi több, egy részük külföldi zsoldos. Hol van itt Oroszország érdeke? Szó, ami szó, fogas kérdés. Nem csak Oroszországban... De persze Moszkvában, ezt a sporton messze túlmutató dilemmát a Kreml vezetőinek, magának Vlagyimir Putyinnak kell feloldania. Most alighanem arra épít, hogy csak a választásokig húzza ki anélkül, hogy a nyilvánvaló provokációkra erőteljes, sőt ha a donyecki és a luganszki helyzetet nézzük – erőszakos választ kelljen adnia. Ha azonban Washingtonból a következő hetekben újabb csapdákat állítanak neki, azt mondom: az isten őrizzen mindannyiunknak! Még akkor is, ha egyelőre legalább abban reménykedhetünk, hogy az orosz elnök mozgásterét szűkíti a 2018-as futball világbajnokság megrendezésének mára bizonyára tehertétellé vált kényszere is. #

CÍMKÉP: Kszenyija Sztolbova jégtáncos – Már ő sem mehet az olimpiára. (Fotó: ria.ru)