994.BEKIÁLTÁS: Orosz támadás ukrán célpontok ellen

Különleges ukrajnai katonai művelet megindítását jelentette be Vlagyimir Putyin 2022. február 24-én hajnalban.

putyin2022-02-21uzenetanephezukrajna.jpg

Robbanások voltak több ukrajnai városban, köztük Harkov, Mariupol, Odessza és a kijevi Boriszpol repülőtér közelében. Az orosz védelmi minisztérium közzétette: katonai célpontokat támad az orosz hadsereg, amelynek az a célja, hogy a katonai repülőtereket, a légelhárítást megbénítsák. Semmilyen rakéta-, légi és tüzérségi csapást nem mérnek az ukrajnai városokra. Ezt megelőzően videó-nyilatkozatában az orosz elnök azt mondta:

Moszkva Ukrajna demilitarizálására és nácitlanítására törekszik.

Az orosz hadsereg főparancsnoka apáik és nagyapáik nevében fegyverletételre hívta fel az ukrajnai katonákat. Arra kérte őket, hogy térjenek az otthonaikba a családjukhoz, ne keljenek a népellenes hunta védelmére, amely kirabolja az országot. 

A támadást a Moszkva által egy nappal ezelőtt elismert Donyecki Népköztársaság (DNR) és Luganszki Népköztársaság (LNR) segítségnyújtási kérésével, azoknak a védelmével indokolta, akik a kijevi rezsim által végrehajtott genocídium áldozatai. Mint az orosz államfő nyilatkozatában elhangzott: „a célok közé tartozik, hogy bíróság elé állítsák azokat, akik számos, véres bűncselekményt követtek el békés polgárok, köztük orosz állampolgárok ellen”.

Putyin párhuzamot vont az 1940–1941-es események és a mai, a háború elhárítására irányuló erőfeszítések között.

Kijelentette: „akkor katasztrofális következményei lettek a halogató magatartásnak, s a náci Németország hadüzenet nélkül rátámadt a Szovjetunióra. Az ellenséget végül sikerült megállítani és szétzúzni, de kolosszális áldozatok árán. Az akkori magatartás hibának bizonyult, amiért drágán megfizetett a nép. Nincs jogunk ahhoz, hogy még egyszer elkövessük ugyanezt a hibát”.

Putyin figyelmeztetett: „aki kívülről akar beavatkozni az eseményekbe, s fenyegetni merészeli országomat és népemet, tudnia kell, Oroszország válasza azonnali lesz, és olyan következménnyel jár, amit történelmük során még soha nem tapasztaltak meg. Mi készen állunk az események bármilyen kimenetelére. Ezzel összefüggésben minden intézkedést megtettünk. Remélem, hogy ezt meg fogják hallani és érteni, akiket illet.”

E közlemény megszerkesztéséig, magyar idő szerint reggel 7 óráig Volodimir Zelenszkij ukrán államfő nem szólalt meg az ügyben. Joe Biden amerikai elnök elítélte az orosz lépést és szigorú büntetést helyezett kilátásba Oroszországgal szemben. Orbán Viktor hangját egyelőre nem hallom. #

FEJLEMÉNYEK
10:30 Az ukrán elnök bejelentette, hogy Kijev megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Moszkvával

HÁTTÉR: 993. BEKIÁLTÁS: Atomfegyverrel fenyegeti Kijev Moszkvát

CÍMKÉP: Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022. február 24-én, moszkvai idő szerint reggel 6 órakor felhívással fordult Oroszország polgáraihoz, melyben bejelentette az Ukrajnai elleni katonai műveleteket, amelyeket a Donyec-medence elleni, nyolc éve tartó genocídiummal és Oroszország biztonsági érdekeivel indokolt. A felhívás videó-felvétele, illetve teljes szövege kattintással orosz és az elnöki honlap nyelvének angolra állításával itt érhető el: Обращение Президента Российской Федерации

KOMMENTÁR: 
A legnagyobb tisztelettel, érdeklődve kérdezem: erre is az orosz országgyűlés kényszerítette Putyint? Ez miféle békefenntartás? Háborúval akar demilitarizálni és „nácitlanítani”? Komolyan gondolja, hogy ha szépen megkér egy népet, hogy ne védje a saját országát, mert egy hunta fosztogatja őket, akkor ez a nép majd repesve megy haza a szeretteihez, miközben lerohanják az országát? – tette fel a kérdéseket a Bekiáltás-ajánlóban az egyik olvasó.
       VÁLASZOM: „Inter arma silent Musae”
       
Háborúban hallgatnak a múzsák. Az első kérdésére a legkönnyebb válaszolni: igen, a duma és a felsőház határozataiból következik Moszkva lépése.
      Ami az erkölcsi dilemmát illeti: magam is pacifista lennék inkább, de a konkrét helyzetben nincsenek jó válaszaim a kérdésére. Eddig is csak annyit tehettem, hogy közöltem, mivel indokolta a lépést Putyin. Előzetes helyzetértékelésének kivonatát és háttérmagyarázatomat az „Atomfegyverrel fenyegeti Kijev Moszkvát”, című cikkemben közöltem. Ennek alapján, s a mostani bejelentés szerint ki-ki döntse el, melyik oldalra áll!
       Azért jelzem: a demokratikus, művelt nyugati világ, az USA-val az élen nyolc éven át semmit nem tett annak érdekében, hogy a donyeci térségben folyó vérengzést, amelynek kétharmadnyi részben civil áldozatai voltak és nem a kijevi oldalon, leállítsa. Ez annak ellenére nem történt meg, hogy a Washington által irányított és pénzelt bábkormány és az ország minden intézménye, hadserege fölött teljes ellenőrzést gyakorolnak az amerikai „tanácsadók". 
      Megjegyzem azt is: a kijevi Majdanon 2013 legvégén és 2014 elején amerikai zsoldból fizetett verőlegények, külföldről hozott mesterlövészek randalíroztak, aminek több mint száz halott lett a következménye. Ezen kívül országszerte pogromokat rendeztek szintén sok áldozattal. Ezek között a legrettenetesebb az odesszai volt. A szakszervezeti székházba gázt fújtak be, a banderista-fasiszták elől az utcáról bemenekülő nőket és fiatalokat éghető folyadékkal lepermetezték, és felgyújtották. Akik a tüzes pokolból az emeletről kiugorva próbáltak kijutni, azokat az utcáról vették célba.
       Nyolc év telt el. Egyetlen esetet nem vizsgáltak ki a hatóságok. A később ellenzékiek és újságírók ellen elkövetett gyilkosságokat sem. Ukrajna Washington protektorátusa. Jellemző, hogy külügyminisztere napok óta Münchenben, illetve Washingtonban közvetlenül az amerikai megbízóktól, köztük az elnöktől, kapja az utasításokat és továbbítja Kijevbe.
       Az ok egyértelmű: az Egyesült Államok a Theodor Roosevelt által az 1900-as évek legelején meghirdetett, fordított Monroe-elv jegyében, s azt Zbigniew Brzezinski által a hatvanas években aktualizálva, a hidegháború utolsó szakaszában, s azóta is mindent, szó szerint minden eszközt bevet annak érdekében, hogy az amerikai tőkés érdekeket érvényesítse Eurázsiában, vagyis a teljes Európai Unióban, a volt Szovjetunió országaiban, mindenekelőtt Oroszországban. Évek óta mérhetetlen fegyvert önt Ukrajnába, ott 2014 óta tűzfészket hozott létre, hogy hídfőállást teremtsen Oroszország szétzilálásához, amint ezt már gazdasági eszközökkel, az oligarchásodott párt-, komszomol- és korábbi állami nómenklatúrával összefogva az 1990-es években megtette.
      Mindazt az önkényt, vérontást érzékelve, amit az USA csak az utóbbi három évtizedben véghezvitt a világban, s többek között ösztönzött Ukrajnában, ki kell mondanom: az amerikai felső osztály nem csak országának határain belül valósít meg rasszizmuson alapuló kizsákmányoló gyakorlatot ma is, de a tőke érdekében általa külföldön indított háborúk és megszervezett államcsínyek szintén faji és kulturális rasszizmussal párosulnak. A kérdés ezek után az, hogy hiba volt-e a náci Németország, a fasiszta Olaszország, Spanyolország, Portugália, az usztasák, a banderisták, a vasgárdisták, a nyilasok, a franciaországi, a baltikumi nácik stb. elleni antifasiszta háború 1941 és 1945 között? Attól tartok, az erre adott választól függ az is, miként ítéli meg valaki Moszkva mostani, s következő lépéseit. Azt ajánlom, ne hamarkodjuk el  a választ!#