Amerikaiak raporton

Tudósítás egy képzelt budapesti parlamenti bizottsági meghallgatásról.

2015-05-20washingtonimeghallgatasszemerkenyireka.jpgAz amerikai kormányzat úgymond aggódik a demokratikus intézmények magyarországi eróziója, a korrupció és a civil társadalmat ért támadások miatt. Kedden ezért tartottak meghallgatást a magyar ügyekről Washingtonban, a képviselőház külügyi bizottságának illetékes, ellenzéki vezetésű albizottságában.

Az aggodalmat magam is osztom, amit az ebben a blogtérben olvasható több cikk tanúsít. Ennek ellenére van fenntartásom azzal kapcsolatban, hogy raportra mennek egy állítólag független ország képviselői az USA kongresszusának egyik szervezete elé. Ha pedig ez a normális, akkor...

Persze tudom, hogy bolhaköhögés az enyém, mégis eljátszottam a gondolattal: mi lenne, ha amerikaiakat hallgatnának meg a budapesti parlamentben. Az Egyesült Államok fővárosában keltezett valódi beszámolókra alapozva írtam meg a képzelt, az amerikai ügyekkel kapcsolatos, budapesti meghallgatásról készült összefoglalót. Csak úgy, szórakozásból, ezért a világért se vegye senki komolyan!

Tisztázni kell a magyar-amerikai viszony vitáit!

parlamentulesteremures.jpgA magyar kormányzat aggódik az amerikai politikai–gazdasági–pénzügyi hatalomkoncentráció és ennek világméretű következményei miatt. Kedden ezért tartottak meghallgatást Budapesten, a parlament külügyi bizottságában.

A megszólalók álláspontját a hivatalban lévő kormányokhoz való viszony határozta meg. Akik a kormányzati véleményt tolmácsolták – a korábbi, vitákkal tarkított időszakkal szemben – a kapcsolatok javulásáról számoltak be. Méltatták a két ország katonai együttműködését, s azt hogy az USA mindig támogatta az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciókat. Abban is egyetértettek, hogy az Amerikai Egyesült Államok demokrácia és piacgazdaság.

A magyar kormányzat ellenzéke részéről megszólalók elsősorban arra használták fel az eseményt, hogy bírálják a hivatalban lévő Orbán-kabinetet. Kontraproduktívnak és képmutatónak nevezték az Orbán-kormány USA-val kapcsolatos magatartását. Mint elhangzott: Magyarország jelenlegi kormánya ugyanúgy hatalomkoncentrációra törekszik és rontja a magyarországi üzleti légkört, mint amivel az Obama-adminisztrációt vádolja. Ráadásul kettős mércét alkalmaz, amikor Azerbajdzsánnal és Kirgíziával kapcsolatban nem tesz szóvá olyan jelenségeket, amelyekért az amerikai vezetést bírálja.

Az USA-nak az Obama-adminisztráció előtti budapesti nagykövete sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy országában a demokrácia gyakorlásától egyre nagyobb tömegek fordulnak el, s ezért az elnök és környezete is felelős. Kijelentette, hogy Obama nem tesz eleget az Egyesült Államokban erősödő rasszista jelenségek ellen. Megítélése szerint az USA-nak nem kellene ilyen közel állnia Szaúd-Arábiához. Azt is mondta: veszélyes, ha a hatalom egyre inkább a multinacionális vállalatokkal összefonódó politikus dinasztiák kezében összpontosul, ahogyan ez az Egyesült Államokban történik, mert az ország vezetői érzéketlenné válnak a tömegek nehézségeire.

Az egyik magyarországi karitatív szervezet vezetője ezt az álláspontot erősítette, amikor azt javasolta, hogy Budapest az amerikai kormányra gyakoroljon nyomást. Követelje a végre valóban mindenkire kiterjedő betegbiztosítást és garantált nyugdíjrendszer megteremtését, a gyes és a gyed bevezetését, bölcsődék, óvodák létesítését. Lépjen fel a pénzügyi moguloknak a világot megingató spekulációi, valamint az USA-ban is lappangó antiszemitizmussal, az egyre terjedő rasszizmussal, az afroamerikaiakat hátrányosan megkülönböztető magatartással szemben. Mint rámutatott: a tűrhetetlen rendőrségi bánásmód ma már rendszeres gyilkosságokba és ezek nyomán utcai zavargásokba torkollik. Tiltakozott az ellen, hogy a börtönöket használják a társadalmi feszültségek kezelésére.

A magyar külügyi bizottság ellenzéki alelnöke visszautasította, hogy az amerikai kormányt kapcsolatba hozzák a rasszizmussal. Viszont összefoglalójában azt a következtetést vonta le, hogy Budapesten kettős mércét alkalmaznak, és az amerikai kormányt politikailag motivált támadások érik a budapesti kormánykörök részéről. #

A tudósítás színéhez és fonákjához felhasznált szövegek elérhetősége: ATV/MTI; Origo; MNO, Inforádió

Fotó: MTI/Pogár Demeter

Ha a valóságban elhangzottakra is kíváncsi az olvasó, itt találja a több médium tudósításából összeállított beszámolót. A különbség alig néhány szó és néhány betoldás, immár az egyik eredeti tudósítás, itt változtatás nélkül átvett címe alatt.

Tisztázni kell az amerikai-magyar viszony vitáit!

2015-05-20washingtonimeghallgataskozonseg.jpgAz amerikai kormányzat aggódik a demokratikus intézmények magyarországi eróziója, a korrupció és a civil társadalmat ért támadások miatt. Kedden ezért tartottak meghallgatást Washingtonban, a képviselőház külügyi bizottságának illetékes, ellenzéki vezetésű albizottságában.

A megszólalók álláspontját a hivatalban lévő kormányokhoz való viszony határozta meg. Akik a kormányzati véleményt tolmácsolták – a korábbi, vitákkal tarkított időszakkal szemben – a kapcsolatok javulásáról számoltak be. Méltatták a két ország katonai együttműködését, s azt hogy Magyarország mindig támogatta az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciókat. Abban is egyetértettek, hogy Magyarország demokrácia és piacgazdaság.

Az amerikai kormányzat ellenzéke részéről megszólalók elsősorban arra használták fel az eseményt, hogy bírálják a hivatalban lévő Obama-adminisztrációt. Kontraproduktívnak és képmutatónak nevezték az Obama-vezetés Magyarországgal kapcsolatos magatartását. Mint elhangzott: az USA jelenlegi kormánya ugyanúgy hatalomkoncentrációra törekszik és rontja az amerikai üzleti légkört, mint amivel az Orbán-kormányt vádolja. Ráadásul kettős mércét alkalmaz, amikor Bulgáriával és Romániával kapcsolatban nem tesz szóvá olyan jelenségeket, amelyekért a magyar vezetést bírálja.

Magyarországnak az Orbán-kormány előtti washingtoni nagykövete sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy országát immár nem a fejlett, hanem a fejletlen demokráciákkal kezelik egy lapon. Kijelentette, hogy Orbán Viktor nem tesz eleget az antiszemitizmus ellen. Megítélése szerint Magyarországnak nem kellene ilyen közel állnia Putyinhoz. Azt is mondta, veszélyes, ha a hatalom egy éretlen demokráciában ennyire központosított, mint Magyarországon.

Az egyik amerikai jogvédő szervezet vezetője ezt az álláspontot erősítette, amikor azt javasolta, hogy Washington a magyar kormányra gyakoroljon nyomást a nemzetközi szervezeteken keresztül. Támogassa a független újságírást és a civil szervezeteket, lépjen fel a korrupcióval, valamint az antiszemitizmussal, a rasszizmussal és a revizionizmussal szemben

Az albizottság ellenzéki elnöke visszautasította, hogy a magyar kormányt kapcsolatba hozzák az antiszemitizmussal. Viszont összefoglalójában azt a következtetést vonta le, hogy Washingtonban kettős mércét alkalmaznak, és a konzervatív értékeket képviselő magyar kormányt politikailag motivált támadások érik a washingtoni kormánykörök részéről. #