Talán Trump sem Európa védelmében látja az amerikai fegyveres erők fő feladatát.

Kína ballisztikus rakétákat telepít Északra, az orosz határ közelébe. Egyes feltételezések szerint erre katonai kísérletek keretében kerül sor. Több befolyásos oroszországi szakértő azonban úgy gondolja, hogy a három gyorsreagálású rakétaüteg mozgatásának az ad értelmet, hogy ezzel valójában az USA-hoz kerülnek közelebb a nagy hatótávolságú, interkontinentális eszközök.

Az orosz állami tévé január 24-ei, Este című vitaműsorában a résztvevők lényegében egyetértettek abban, hogy Kína arra számít: a korábbitól eltérő formában ugyan, de a kínai-amerikai ellentétek éleződni fognak. Az USA érdekét azonban a jövőben nem a finánctőke, hanem az ipari tőke jeleníti meg. Ám az orosz szakértők szerint a globális küzdelem csöppet sem lesz kevésbé kiélezett, mint eddig volt, csupán más szinten zajlik majd, s benne az amerikai–kínai, a katonai fenyegetést is magában foglaló, bár háborúba nem torkolló ellentét lesz a meghatározó.

Vélhetően ezzel is magyarázható, hogy a rakéták közutakon történő, mindenki szeme láttára történt átszállítását a Kreml visszafogottan kommentálta. Az orosz elnök sajtótitkára, Dmitrij Peszkov azt nyilatkozta: „Kétségkívül, valamilyen műveletek – Kína fegyveres erőinek fejlesztési terve részeként – folynak, már amennyiben ez az információ megfelel a valóságnak. De nem a saját országunkat fenyegető veszélyként viszonyulunk a Kínában zajló katonai célú építkezéshez”.

Az említett orosz tévéműsorban, a téma nagyobb összefüggésekben való taglalásakor Jakob Kedmi izraeli szakértő kifejtette, hogy az Európai Unió már nem felel meg az USA céljainak, ezért a Trump-adminisztráció arra törekszik majd, hogy kétoldalú megállapodásokat kössön a tagállamokkal. A katonai kérdésekben különösen tájékozottnak számító Kedmi szerint, ha Trumpnak sikerül megfelelő megállapodást kötni Oroszországgal a terrorizmus elleni harc érdekében, az is elképzelhető, hogy visszavonják Romániából és Lengyelországból a nemrég odatelepített amerikai fegyvereket. Ugyanis Trump az alapvetően az USA által fenntartott NATO, vagyis az amerikai fegyveres erők fő feladatát a legkevésbé sem Európa védelmében látja.

Megjegyzem, ugyancsak kedden, a kazahsztáni Asztanában a következő lépésre vonatkozó megállapodással zárult a szíriai konfliktusban érdekelt felek, köztük tucatnyi fegyveres milícia képviselőinek konferenciája. Amilyen vitákkal kezdődött a béketárgyalás, talán a résztvevők többsége maga is meglepődött ezen az eredményen. Megnyílt az út a genfi, esetleg már amerikai részvétellel zajló megbeszélések  előtt. Ezt persze megnehezítheti, ha addig kiéleződnek az amerikai-iráni ellentétek. Mindenesetre a mostani eredmény Moszkva pozícióit erősítette a szervezéshez hozzájárult Ankara és Teherán mellett. A záróülésen az egyik jelentős milícia vezetője külön felkérte Oroszországot, hogy folytassa a felek közötti pártatlan (!) közvetítő tevékenységet.

Az orosz diplomaták alkotmány-tervezetet adtak át a szíriai kormányzatnak és az ottani ellenzék képviselőinek, hogy egy lehetséges szövegtervezet alapján, s ne parttalanul folytatódjanak a viták. A fegyveres ellenzékiek elfogadták a dokumentumot további tárgyalási alapnak, és ez azt is jelenti, hogy az Aszad-rendszert eddig elutasítók nagy része immár legitim tárgyalópartnernek tekinti a kormányzó hatalmat. Más kérdés, hogy van-e, s hogy milyen értelme lehet abban a térségben magának az alkotmány kifejezésnek. Hiszen magának Izraelnek sincs írott alkotmánya, bár erre meg azt lehet mondani: Nagy-Britanniának sincs.

A moszkvai külügyminisztérium által kiadott sorozatos tájékoztatók azt jelzik, hogy az orosz diplomácia, tényleg biztonságban érezve magát Kína felől, továbbra is jelentős erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy Szíria ügyében megőrizze lendületét. Emellett az orosz légierő Oroszországból felszálló távolsági bombázói az elmúlt napokban is folytatták támadásaikat – moszkvai közlések szerint – az Iszlám Állam-szervezet szíriai bázisai ellen. Egyelőre a Szaúd-Arábia és Katar által támogatott lázadók sem tették le a fegyvert. És akkor az ezen a területen is érdekelt kurdokat, vagy épp Izraelt még nem is említettük.#

Címkép: A Dongfeng-41 (DF-41) rakétát hordozó jármű az egyik északkelet-kínai város útkereszteződésében