Orbán az Európai Unió megbontásában kaphat további szerepet.

Az új amerikai nagykövet, elődjének távozása után csaknem másfél évvel, a jövő héten foglalja el budapesti állomáshelyét – amint arra Donald Trump elnök is felhívta Orbán Viktor magyar kormányfő figyelmét. De miért ragadhatott telefont a nyilván elfoglalt Trump?

Mindenekelőtt azt feltételezem, hogy a nagykövetnek a helytartó szerepét szánja az amerikai vezető, ezért a megkülönböztetett telefonhívás. Az én olvasatomban azt akarta üzenni Trump: akit odaküldök, az olyan, mintha magam mennék oda. Amit ő mond, mintha én mondanám. Ha jót akarsz, akkor ne berzenkedj ellene, amint azt annyiszor tetted a múltban, amikor az USA-t, sőt nagykövetét bíráltad, akár nyilvánosan is!

Szó, ami szó, az effajta korlátozás eléggé nehezére eshet Orbán Viktornak, aki az akkor még nagyköveti kinevezése előtt álló David B. Cronstein milliárdos üzletember szenátusi meghallgatásáig azt gondolhatta: az előző amerikai nagykövetek csak azért forszírozták a demokratikus értékek tiszteletben tartását, mert demokrata kormányt képviseltek Budapesten. Ehhez képest a republikánus Cronstein szintén a szólás-, a sajtó- és a vallásszabadságot nevezte a számára legfontosabb értékeknek*.

A demokratikus alapelvek kikezdése nem tolerálható! – következik ezekből az összefüggésekből Trump intelme. De vajon mire fel, amikor az USA-beli, egyre több kételyt felvető gyakorlat maga is képmutató? Minthogy elveket már rég nem keresek sem a hazai, sem a külhoni politikában, csak arra gondolhatok: a washingtoni adminisztráció vezetője arra hívta fel Orbán Viktor figyelmét: ha nem paríroz, akkor a szabadságjogokkal kapcsolatos, a nyugatiak tudatába kitörölhetetlenül beégetett tirádákra építve járatják le a világ közvéleménye előtt őt magát, és persze Magyarországot. Azzal persze egyelőre nem számolnak, hogy az ostorozással inkább csak a dacot növelhetik a magyar kormányfőben, akit nem igen érdekel, hogy magatartásával milyen mélységekbe juttatja a magyar társadalmat, s annak hosszú távú külföldi megítélését. De miért is érdekelné? Választói minden pálfordulását, minden egymásnak ellentmondó kijelentését ünnepelve fogadják - egyelőre.

A kérdés most már csak az: vajon mihez kell paríroznia Orbánnak? Hát persze, hogy az Európai Unió egységbontásában kap szerepet! Az Orbáni dilemmák, a Putyin után Trumpot szolgálhatja Orbán, a Szíjjártó Washingtonra hangol című jegyzeteimben már bőven írtam arról, hogy szerintem, miért – hozzáteszem: az Orbán-hívő fantom-kommentelők dühét vonva magamra. Sajnálom, de most ugyanerre a következtetésre jutottam. Ugyanis Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek elmondta a telefonbeszélgetésről: „az amerikai elnök biztatta Orbán Viktort, hogy védje erősen a déli határt”, mert „az az ország, amely nem tudja megvédeni saját határát, az nem ország többé”.

Hogy pontosan mi is hangzott el, nem tudjuk. Mindenesetre ez a hangszerelés a magyar kormányzati retorikának felel meg. Ismernünk kellene azt is, hogy a témát Trump hozta-e elő, avagy Orbán. Ám bárki is, az amerikai-mexikói megerősített határfal terve és a magyar intézkedések között valóban párhuzam vonható. Ennél fontosabb azonban, hogy az Orbán-kerítés, egyáltalán a menekültkérdéssel kapcsolatos orbáni felfogás, még ma is hozzájárul az Európai Unió politikai megosztásához. Annak ellenére, hogy a menekültekkel, az illegális bevándorlókkal szemben immár egyre több országban nő, s kormányzati szinten is hangot kap az ingerültség. Márpedig ez kapóra jön Trumpnak akkor, amikor Nyugat-Európa azon mesterkedik, hogy ellensúlyt képezzen a gazdaságának további gyengítésére játszó, gőzhengerként nyomuló USA ellen, amint az Kanadában a G7-csúcson is nyilvánvalóvá vált.

Ehhez is kapcsolódva, a két vezető telefonbeszélgetéséről szóló magyar híradásból feltűnően hiányzik két témakör. Annak ellenére hiányzik, hogy ezek szinte mindig szerepelnek az amerikai-magyar viszonnyal összefüggő hivatalos megnyilatkozásokban. Az egyik, a NATO keretében megvalósuló katonai együttműködés. De ez vélhetően sínen van, hiszen az eddig hangoztatott elvekkel ellentétben a védelmi miniszteri posztot részben az USA-ban kiképzett, az amerikaiak által is kitüntetett tábornok tölti be Benkő Tibor vezérezredes személyében. Emellett megfelelően haladnak a NATO magyarországi fejlesztései, amelyek a keletre irányuló csapatmozgásokat, elsősorban  az amerikai hadtápot szolgálják. A másik, amiről az új amerikai nagykövet hangsúlyosan beszélt a meghallgatásán: szeretné erőteljesen előmozdítani az amerikai gazdasági érdekek érvényesülését. Ez utóbbival szinte épp ellentétesnek látszó kijelentés – ha akarom, figyelmeztetés – szerepel a magyar hangszerelésű kommünikében. Az MTI szerint a beszélgetés során „Orbán Viktor kiemelte: Magyarország számára fontos, hogy az EU visszanyerje versenyképességét, ugyanis a magyar kivitel kis híján nyolcvan százaléka az EU tagországaiba irányul”. Vagyis a magyar fél maga is jelezte: az amerikai törekvéseknek reáliákon alapuló korlátai vannak.

Kérdés, mit szól majd mindehhez az egyébként is akaratos Trump? És ne tessék nekem azzal jönni, hogy mit szólna, hiszen Magyarország egy szuverén, független ország, amelynek vezetőit nem korlátozhatja, holmi idegen hatalom! A meséken ugyanis már rég túl vagyok...#

CÍMKÉP: Sheila és David B. Cronstein, az USA új budapesti nagykövete és felesége. Fotó: Andrew Toth/Getty Images for Circa/AFP/Europress (Forrás: Szombat folyóirat)

*MEGJEGYZÉS:
Az új nagykövet aligha hagyja szó nélkül az ellenzéki, sőt már a részben kormánypárti sajtó bedarálását, s azt, hogy a magyar lakosság kétharmada gyakorlatilag csak kormányzati forrásokból jut közéleti információkhoz. Feltehetően lesz néhány szava az alaptörvény tervezett, hetedik módosításához is, amelynek alapján az otthon védelmének örve alatt korlátozni lehetne a gyülekezési jogot; befolyásolni a bíróságokat; a nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva gyakorlatilag bárkit megfigyelés alá vonhatóvá, illetve bűncselekménnyel megvádolhatóvá lehet tenni a jövőben és gátolható lesz a civil szervezetek tevékenysége. Az utóbbihoz tegyük hozzá: az új nagykövet a jótékony szervezetekben vállalt szerepét is hangsúlyozta a meghallgatásán, ami ugyebár némi ellentmondásban van az Orbán-kormány mostanában nyilvánosságra hozott törekvéseivel.

David B. Cronstein a meghallgatásán kiemelte, hogy szorosan együttműködne a zsidó szervezetekkel és más vallási közösségekkel, valamint a magyar kormányzattal annak érdekében, hogy a zsidó közösség biztonságban érezze magát. Nagy kérdés, miként lesz képes eleget tenni ennek a vállalásnak, amikor a magyar törvényalkotási bizottság által június 14-én, csütörtökön megszavazott módosító indítvány szerint a jövőben az állam minden szervének kötelessége lesz a keresztény kultúra védelme. Ezzel ugyanis olyan helyzet állhat elő, amelyből – Tamás Gáspár Miklós – levezetése szerint például Nietzsche műveinek betiltása, a felekezeti viták, mindenekelőtt a katolikus és a protestáns egyházak közötti vallási harcok kiújulása, a zsidó, a muszlim, a fölvilágosító, az ateista, a buddhista, az agnosztikus-szkeptikus kultúra elnyomása következhet, amit aztán betetőzne az ember és ember közötti vallási, faji, nemi alapon való különbségtétel, sőt meghurcolás. # #