A sokaság nem érzékeli mekkora erőfeszítéseket követel egy országos munkabeszüntetés megszervezése.

Demonstrációra, azaz félpályás útlezárásokra, tüntetésekre, figyelmeztető sztrájkokra, nem pedig általános sztrájkra, vagyis nem országos munkabeszüntetésre szólított fel Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a január 5-ei, budapesti, Kossuth téri tömeggyűlésen. Ennek ellenére számos internetes honlap mellett, az ATV-n Sváby András a vasárnapi Napló című műsor szavazási részében is hiú reményeket keltett a nézőkben, amikor azt a kérdést tette fel:

Sváby és szerkesztőinek mentségére, az előző esti tüntetésen Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke országos sztrájkot emlegetett túlfűtött szónoklatában. Nem kevesebbet követelt, mint azt, hogy „Álljon le az ország!” Valójában legfeljebb néhány órás, esetleg egy-két napos megmozdulások, tüntetések, lokális vagy ágazati sztrájkok megszervezésére van esély a mai Magyarországon is. Ám ennek komoly feltételei vannak. Ilyeneket akkor érdemes meghirdetni, ha

1.) a dolgozóknak van erre hajlandóságuk;

2.) támogatja őket ebben a társadalom már nem dolgozó, illetve nem sztrájkképes rétege, akik többsége szolidáris a sztrájkolókkal, mert tudja, hogy hosszú távon érte is küzdenek;

3.) van megfelelő sztrájkalap szakszervezeti segélyek fizetésére, mert a sztrájk idejére nem jár munkabér; (Ehhez képest épp az országos sztrájkra buzdító Szűcs Tamás kérte a színpadról a tömeggyűlés résztvevőit, hogy adakozzanak a szakszervezetnek, mert a tüntetés 2-2,5 millió forintos költsége még nem jött össze.)

4.) ha a sztrájkot szervezők eleget tesznek a Magyarországon, az Orbán-kormány alatt rendkívül megszigorított, munkabeszüntetéssel kapcsolatos előírásoknak, egyébként akár szabadságvesztéssel is sújthatók;

5.) képzett, elszánt, a dolgozók közül kinevelődött, általuk támogatott szakszervezeti vezetők sokasága ténykedik a cégeknél, amelyek vezetői partnernek tekintik őket. (Jelenleg, sok külföldi vállalatnál is gyakran  azon mesterkednek a tulajdonosok és megbízottaik – tisztelet a kivételeknek –, miként nehezíthetnék meg az érdekképviseleti aktivisták tevékenységét.)

Ami a személyi feltételeket illeti, életem egyik fontos szakaszában meglehetős rálátásom volt arra, hogy a kormányzatok vagy kilóra megvették, vagy kiszorították az alkalmas érdekképviseleti vezéreket. Egyébként a szocialistának mondott, valójában az Orbánihoz hasonlóan, a dolgozókra egyre nagyobb terhet rovó, a gazdagoknak, a tehetőseknek egyre inkább kedvező neoliberális gazdaságpolitikát folytató kabinetek is.

Az egymásnak ellentmondó szakszervezeti vezetői és nyomukban újságírói megnyilatkozások miatt sokan ringatják magukat illúziókban. Az is jelzi ezt, hogy a televíziós műsor fenti kérdésére a szavazók 83 százaléka felelt igennel. Vagyis az ezernyi betelefonáló döntő többsége úgy gondolja, hogy két héten belül, azaz január 19-ére összehozható az országos munkabeszüntetés. Az embereknek nyilvánvalóan fogalmuk sincs arról, mekkora szervezési, pénzügyi, jogi szakértői, nem utolsó sorban kommunikációs erőfeszítést kellene kifejteni ennek érdekében.

Nem beszélve arról, hogy bár pedagógus szakszervezeti vezető is exponálta magát a szombati nagygyűlés színpadán, nem gondoltak arra: az országszerte tervezett demonstrációk napján, január 19-én tartják a középiskolai központi írásbeli vizsgákat. Így máris riadalmat sikerült kelteni az érintett családokban, akiktől ezek után nehéz lesz szolidaritást várni. Most aztán magyarázkodnak is a demonstráció meghirdetői. Ez persze nem akkora tragédia, hiszen tanulási folyamat elején vagyunk. Nem csak a tüntetések szervezői tanulnak, hanem, szerencsés esetben, az egész ország. Ezt azonban figyelembe kellene vennie mindenkinek! Azoknak is, akik a rádiók beszélgető műsoraiban, az interneten és másutt nap mint nap méltatlankodva adnak hangot hiányérzetüknek. És a türelmetlen, konfliktusos megszólalásokra vadászó műsorkészítőknek, újságíróknak is gondolni arra, hogy egy szétfeslett ruhára kellene itt és most gombot varrni! Már, ha egyáltalán… #

CÍMKÉP: Félpályás útlezárással demonstráltak a túlóratörvény ellen Nyíregyházán, január 5-én, szombaton. Elsősorban ehhez hasonlókra lehet számítani január 19-én (Képernyőkép az ATV aznapi híradójából)

Véleménye fontos az orientálásomban. Kérem, tiszteljen meg azzal, hogy részt vesz a szavazásban!