Schanda Tamás János vasárnapi fellépése aligha nyugtatta meg a cégeket és a munka nélkül maradókat.

Újabb játékos jelent meg a pályán. Az Orbán Viktorhoz érzékelhetően egyik legközelebb álló miniszter, Palkovics László beosztottja szembement Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnökének másfél héttel ezelőtti optimista prognózisával, de még Varga Mihály pénzügyminiszter korábbi kalkulációjával is.

„Az áprilisi gazdasági adatok várhatóan letaglózóak lesznek” – mondta Schanda Tamás János, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára az operatív törzs május 17-i, vasárnapi tájékoztatóján.

Ezek szerint a kabinetnek van olyan része, amely hajlik a nemzetközi szervezetek, vagyis az IMF, meg az Európai Bizottság álláspontjának elfogadására: a magyar GDP 3–7 százalékkal is visszaeshet az idén. De ne essünk túlzásokba! Talán csak annyit jelent a letaglózást magába foglaló erős mondat, hogy a kormányfő – szokásához híven – egyszerre több vasat tart a tűzben. Mert amit Matolcsy jósol (a GDP 2–3 százalékkal nő), vagy Varga előrejelez (3 százalékkal csökken), vagy amit most Schanda prognosztizál, azt ebben a rendszerben valójában úgy kell tekinteni, mintha Orbán maga mondta volna.

Tehát most sem történik más, csupán az, hogy mindenki azt hallja Magyarországról és Magyarországon, amit hallani akar. Mindennek pedig az a következménye, hogy senki nem tudja, mi is a kormány, pontosabban az ország vezetőjének, ami persze egy és ugyanaz, álláspontja ebben az életbe vágó kérdésben sem. A végén pedig akárhogy alakul is, Orbán Viktornak igaza lesz, mert a három variáns közül csak bejön az egyik. Úgyhogy senki ne állítsa majd, hogy ő nem megmondta!

Mindenesetre nyilvánosan is megtörtént a jelzés arról, hogy nehéz hónapok, de akár évek jöhetnek.

Az idetelepült nyugati cégek termelésének, a turizmus, meg a többi nélkülözhető szolgáltatás teljesítményének nyilvánvaló visszaesése, a Brüsszelből befolyó összegek megcsappanása, a külföldön dolgozók hazautalásaiból származó bevételek várható zsugorodása, vagyis mindaz, ami a rezsim fenntartását szolgálta eddig, óhatatlanul bekövetkezik. A sikerpropaganda évtizede után tehát meg kellett kezdeni a hívek átállítását. Hozzá előrángatják számukra a régi-új bűnbakokat. Ismét felfut a Brüsszelezés, a Merkelezés, a Sorosozás, a migránsozás, erőre kap a cigányozás, és új elemként a hazai rémhírkeltőkre mutogatás.

A propagandaháttér máris ki van találva – gondolná az ember. Csakhogy a tényleges helyzet ellensúlyozására ez alighanem kevés lesz. És az is, amit az államtitkár a vasárnapi sajtótájékoztatón bejelentett: „támogatjuk az embereket abban, hogy új ismereteket szerezzenek, tanuljanak, így sikeresek lehessenek a munkaerőpiacon. Csak az ingyenes informatikai alapozó képzésre mintegy 37 ezren jelentkeztek eddig”.

Igen ám, de a Pénzcentrum.hu néhány nappal azelőtti konferenciáján többek között az hangzott el: a kis- és középvállalatok fizetőképessége legjobb esetben néhány hónapig tart ki, a nagyvállalatok 20-30 százalékos leépítésekre kényszerülhetnek. Laufer Tamás, az Informatikai Vállatok Szövetségének elnöke, akinek véleményére az Európai Bizottságban is odafigyelnek, azt nyilatkozta: 5-10 százalék közé tenné a magyarországi munkanélküliséget ebben az évben. Ez pedig testvérek között is 300–400 ezer személyt jelent.

Öröm az ürömben, hogy az államtitkár sajtótájékoztatója némileg jelezte: a magyar kormány érzékeli, hogy tovább kell nyitni a digitalizáció irányába. Viszont az informatikai szakember szerint az eddigi erőfeszítések nem lesznek elegendők. A minap 150 digitalizációval foglalkozó vállalat 70 százaléka válaszolta a szövetség körkérdésére, hogy likviditási gondjai vannak vagy lesznek. 44 százalékuknak máris le kellett állítaniuk beruházásaikat, fel kellett függeszteniük belső fejlesztési programjaikat. Jelenlegi állapotában nemhogy felszívna új, viszonylag hosszú idő alatt kiképezhető munkaerőt az informatikai ágazat, de attól tartanak, hogy ha nem történik erőteljes kormányzati beavatkozás pár hónapon belül, akár a jelenlegi létszám 20-30 százalékát el kell engedniük. És akkor még csak az informatikai szektort említettük.

Mindenesetre a közvélemény megnyugtatását már elkezdte Schanda úr. És a Központi Statisztikai Hivatal is lépett. Ahogy nemrégiben a Portfólió.hu beszámolt róla:

„Éppen a koronavírus-válság kirobbanása után váltak elérhetetlenné a fontos munkanélküliségi adatok.”

A kutatók arról panaszkodnak: nem tudni, hány fő az álláskeresési ellátásra jogosultak száma, hányan kapnak szociális támogatást, mennyien vannak ellátás nélkül, hány embert és milyen szektorokat érint a csoportos létszámleépítés, mennyien tartósan munkanélküliek. A szerkesztőség megkérdezte az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, vagyis azt a tárcát, amit Schanda államtitkár is képvisel, hogy márciusban hány főt érintett csoportos létszámleépítés, ami kulcsfontosságú adat a helyzet feltárásához. Ott azonban nem válaszoltak a kérdésre.

A jelek szerint a munkanélküliséggel, a gazdaság állapotával kapcsolatban ugyanúgy titkolózásra akar építeni a kormány, ahogyan ezt a járványra vonatkozó adatokkal tette. Nyilvánvalóan azért, hogy nagyobb teret hagyjanak a tömegek már eddig is csúcsra járatott manipulálásához. Amikor azonban a cégek az eddigieknél hathatósabb kormányzati segítséget várnak, aligha erre gondolnak. Annál kevésbé, mert ha valami, akkor a látszatintézkedésekből, a valóságos helyzet elkendőzéséből eredő bizalmatlanság az, ami hosszabb távon letaglóz majd bennünket… #

CÍMKÉP: Schanda Tamás az operatív törzs sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy rég nem látott válsággal szembesülünk a gazdaságban. Az ezúttal is kilátásba helyezett szerény intézkedések helyett a cégek hathatósabb kormányzati tetteket szorgalmaznak. (Fotó forrása: az államtitkár Facebook-oldala)