Mintha Moszkva bakteriológiai háborúra készülne, ezért sem kapkodja el oltóanyagának nyugati elismertetését.

Az oroszok is beleálltak a világszerte folyó oltóanyag-vitába. Talán megelégelték, hogy a nyugatiak egyfolytában fikázzák a Szputnyik-V névre keresztelt vakcinájukat, talán lassan piaci térnyerésre akarják elszánni magukat. Mindenesetre közzétették az általam ismert első olyan, külföldnek szánt nyilatkozatot, amiben már nem csak a saját készítmény előnyeit hangsúlyozzák, hanem az egyik nyugati gyártmány kockázataira is figyelmeztetnek.

Hozzám az Oroszországi Kulturális Központ Facebook-oldalán január 14-én, 18:06 órakor elhelyezett orosz szöveg és a helyenként gyengére sikerült magyar nyelvű fordítása jutott el. A cím viszont kétségtelenül jelzi, hogy közreadói felvették a kesztyűt. Keményen odaszóltak a New York-i székhelyű cégnek, amikor a nyilatkozat élére ezt a mondatot emelték:

„Pfizer — egy kísérleti termék, amelyet piacra dobtak”

Az interjúban Julia Sanyina beszélgetett Dmitrij Jegyeljovval (48), aki a közgazdasági és az orvostudományok doktora, Svájcban üzleti tanulmányokból doktorált, az Oroszországi Természettudományi Akadémia tagja, az Arbatklinika orvosklinikájának igazgató-főorvosa. A mellette lévő képen Alekszandr Ginzburg (69) akadémikus, a Szputnyik V-t kifejlesztő Gamalei Intézet nemzetközi hírű virológus vezetője a vakcina két komponensét mutatja, akinek szavait szintén idézte az újságíró.

A felütés szerint számos ország még mindig kizárja az orosz oltószer vásárlásának lehetőségét, s az amerikai vakcinát részesíti előnyben. Viszont a szerző úgy tudja, hogy  az Egészségügyi Világszervezet, a WHO készen áll a Szputnyik-V vakcina engedélyezési folyamatának felgyorsítására. Az interjú első része azzal foglalkozik, hogy az amerikai-német fejlesztésű Pfizer-készítményt korábban még soha nem tesztelték embereken. Ellenben a Szputnyik-V oltóanyag technológiáját 17 éven keresztül használták a világ minden országában tumorellenes vakcinákban.

Aki a részletekre is kíváncsi, olvassa el a fenti linkkel elérhető teljes szöveget az orosz kulturális intézet FB-oldalán a megadott naphoz és órához pörgetve a mutatót! Ebben bőven találni kijelentéseket a nyugati készítmények hátrányairól, illetve az első oroszországi oltóanyag előnyeiről. Az elsőről, hiszen Oroszországban még két vakcina van a kipróbálás harmadik szakaszában, s további 17 fejlesztéséről hallani. A végén az újságíró azt a kérdést tette fel:

„Ha a Szputnyik-V kiváló minőségű készítmény a koronavírus ellen, és a szállítása is könnyebb, miért ragaszkodik számos ország az amerikai vakcinához?”

A válasz: „Az USA kikényszeríti, hogy megvásárolják a vakcináját, amely egyébként sokkal drágább, mint az orosz. Ez egyszerűen pénzkérdés”. És ezzel már be is szippantott bennünket a „vakcina-nacionalizmus”. A kifejezés a neves amerikai baloldali társadalomtudós Noam Chomsky (92) és Vijay Prashad (53) indiai történész minapi, közösen jegyzett cikkében bukkant fel. Azt a jelenséget illették vele, amelynek részeként a gazdag országok saját oltóanyag változatok kifejlesztését szorgalmazzák a Covid-19 vírus ellen, ahelyett, hogy megteremtenék „a nép vakcináját”. Szerintük „Az emberiség érdekében bölcs lenne felfüggeszteni a tulajdonszabályozást és univerzális vakcinát teremteni minden ember számára”.

Nem kétséges, a kapitalista versengés ezt az ügyet is odáig juttatta, hogy az interneten laikusok és valójában náluk alig tájékozottabb szakértők tömegei vitatják, hogy a kínai, az amerikai, az angol, az orosz vakcinával érdemesebb-e beoltatni magát az embernek. Mintha ez egyszerű választási lehetőség lenne... Valójában a járvány elleni védekezés égisze alatt az üzleti, illetve politikai érdekcsoportok manipulálják a közvéleményt. Egy-egy ország kormányának, egy-egy gazdasági-katonai érdekszövetségnek a hangadói sugalmazzák az úgymond helyes álláspontot méghozza üzleti (esetleg hadügyi) okokból, amit nacionalizmussal fednek el. Mintha a vírusnak, vagy az oltóanyagnak nemzetisége lenne. Mintha a természet és a tudomány igazsága – már ha van neki ilyenje – attól függne, mely országcsoporthoz tartozunk. És a tömeg beveszi a cumit, lázasan vitatkozik az eléje vetett információmorzsák fölött.

Persze, ha már meg kell szólalni ebben az ügyben, magam is azt gondolom, hiteles vizsgálat nélkül egyetlen vakcinát sem engednék felhasználni.

Aztán más kérdés, mitől hiteles, amit hitelesnek gondolunk, hiszen teljes bizonyosságunk aligha lehet ott, ahol többségi szavazat dönti el, hogy mi a helyes, s mi nem. De a világunk már csak ilyen. Mindenesetre, ha kívánhatnék valamit, Orbán Viktort és környezetét azonnal eltiltanám az oltásokkal kapcsolatos nyilatkozatoktól. Nem mintha a többi dilettáns hangulatkeltése jót tenne az ügynek. Mert úgy beszél erről a témáról a nyilvánosságban a kormányfővel és persze más kormányok főivel együtt szinte mindenki, hogy valójában alig tud róla valamit. Beleértve a tényleges információktól elzárt, a médiumokban nyilatkozó szakértőket is. De ők legalább általában óvatosak. Egyre inkább megjegyzik például, hogy keveset tudunk például az oroszországi kísérletekről, tesztelésekről, az oltás rendszeréről. Megjegyzem, ezekről naponta nagy terjedelemben számol be az ottani média, a nyugati közönséghez azonban ezekből a híradásokból szinte semmi nem jut el. Ráadásul az orosz vakcinával kapcsolatos hírek közlését a Twitter a napokban betiltotta. Bizony mondom, a tőke, az áruk és a munkaerő szabad áramlása után itt az ideje a (nyugati) információáramlás szabadságáért is küzdeni!

Az viszont tényleg jogos felvetés: eddig miért nem szorgalmazta Moszkva az orosz tanúsítványok nyugati elismertetését. Az állami és ellenzéki oroszországi médiumok napi híradásaiból – a tévedés kockázatával – azt gondolom: először a hadsereg igényeit akarták kielégíteni, a harckészültség fenntartását kellett szavatolni abban az időszakban, amikor az amerikai elnöki őrségváltás bizonytalan katonai helyzetet teremtett a világban. Erről viszonylag keveset beszélnek ott is, de az esetenkénti híradásokból arra következtetek: az oroszország haderő személyi állományának vírus elleni védelme mára nagyrészt megtörtént. Ám még mindig nem a külföldi értékesítés a fő cél, hanem a saját lakosság beoltása. Ehhez sincs elegendő gyártókapacitás. Külföldön is elsősorban ezt keresik. Amennyire érzékelem, a politikai meggondolások mellett, oda visznek a szűkösen rendelkezésre álló vakcinájukból, ahol a gyártás megszervezésére is kilátás van.

Következésképp, többek között Orbán Viktor kijelentésein rágódva, a legtöbször olyan kérdésről vitatkozunk – Orosz, kínai vagy nyugati vakcinát adassunk-e be magunknak? – aminek Magyarországon eddig nem volt, s talán még ma sincs reális alapja. Az oroszok számára pedig – benyomásom szerint – eddig érdektelen volt a külföldi megítélés. Ezzel együtt az Astra-Zeneca már egy hónapja együttműködik a Szputnyik kifejlesztőjével saját vakcinája minőségének javítására. Erre az orosz tévében rendszeresen nyilatkozó Alekszandr Ginzburg akadémikus bosszúsan reagált, mert Putyin orosz elnök érezhetően politikai motivációjú utasítására vették fel a kapcsolatot az angolokkal, amivel szerinte őket, vagyis versenytársukat erősítik. De két hete Angela Merkel is kezdeményezte Vlagyimir Putyinon keresztül a német-orosz oltóanyag-fejlesztési kooperációt, miközben az izraeli kutatók mindig is együttműködtek a moszkvai intézettel, és tevékenységükről nyilvánosan is pozitív nyilatkozatokat tettek.

Valójában, benyomásom szerint, Moszkva egy esetleg ellene induló bakteriológiai háborúra (is) készülne.

Országszerte hatalmas kórházakat szereltettek össze részben a hadsereg speciális alakulataival, illetve a meglévő kórházakhoz új, fertőző betegségek kezelésére alkalmas szárnyakat építettek. Ellátták őket a legkorszerűbb eszközökkel Kalinyingrádtól Szentpéterváron, Moszkván, az európai területek, a Kaukázus, a Volga-vidék és Szibéria városain át egészen Habarovszkig. Mindenesetre ez a témának egy olyan dimenziója, aminek létezéséről sem tud a magyarországi viták legtöbb résztvevője. A magyar politikai és a média közös felelőssége ez.

Viszont, mielőtt még félremagyarázná szavaimat valaki, ez a cikk nem állásfoglalás egyik vagy másik készítmény mellett vagy ellen. Nem teszek mást, csak az összegereblyézett információkkal megpróbálom kitölteni az információkkal ki nem töltött űr egy kicsiny részét ebben a témakörben. Figyelmeztetni szeretnék arra, hogy amikor nálunk a legtöbben abból indulnak ki: szívességet tennénk az orosz vagy a kínai félnek a vakcinájuk (valójában vakcináik) elfogadásával, nekem egyre inkább az a benyomásom, hogy ez nem igazán érdekli sem Moszkvát, sem Pekinget. Leginkább önmagukra koncentrálnak, ahogy valójában mindig is tették. Ez persze nem jelenti azt, hogy ha valahol előnyt lehet kovácsolni valamiből, azért ne hajolnának le, vagy ne tennének érte. Ebből és saját érdekeinkből kellene kiindulni, nem a nacionalizmust felkorbácsoló sportmérkőzések szurkolójaként viszonyulni ehhez a kérdéshez sem hitelvek, politikai szimpátiák és unszimpátiák alapján!#

CÍMKÉP: Dmitrij Jegyeljov és Alekszandr Ginzburg professzor szerint a Szputnyik-V oltóanyag technológiáját 17 éven keresztül tesztelték a világ minden országában alkalmazott tumorellenes vakcinákon, ellenben a Pfizer oltóanyagával kapcsolatban sok a fenntartásuk