Németország kétes szerepére derült fény az ellenzéki politikus mérgezési ügyében.

Csökkent Alekszej Navalnij népszerűsége az oroszok körében – erről számolt be július 9-én a BBC orosz nyelvű szolgálata a moszkvai hatóságok által külföldi ügynökként számon tartott, független Levada Intézet közvélemény-kutatását ismertetve. Ma már a lakosság mindössze 14 százaléka támogatja az ellenzéki politikus tevékenységét. Csupán a megkérdezettek

egynegyede nem ért egyet azzal, hogy Navalnij hálózatát szélsőségesnek minősítették, viszont a válaszadók harmada kifejezetten támogatja a hatalmat ebben.

Tavaly szeptemberben még az oroszok 20 százalékának támogatását élvezte az ellenzéki politikus. Akkor a felnőtt korúak 50 százaléka utasította el ténykedését, ma már 62 százalékuk. Viszont a felmérés, amelynek részletező grafikonjait szintén itt érheti el az olvasó, azt mutatja, hogy a fiatalok ma is nagyobb arányban támogatják Navalnijt, mint az idősebbek. A fiatalabb korosztályokban ugyancsak többen utasítják el a hatóságoknak az ellenzéki hálózat visszaszorításával, vezetőinek ellehetetlenítésével kapcsolatos intézkedéseit.

Az orosz politikus azzal vált ismertté, hogy állítólag novicsokkal – a ma már bármely ország által előállítható, néhány milligrammos adagban is halálos vegyi anyaggal – mérgezték meg. Ám az őt kezelő helyi orvosok nem igazolták a mérgezést. Lakóhelyelhagyási tilalma ellenére – egyelőre tisztázatlan körülmények között – a hatóságok kiengedték az országból. Két nappal rosszulléte után, 2020. augusztus 22-én, Németországba vitték, ám a berlini katonai kórház nem adta ki a leleteit, s nem volt hajlandó bevonni az orosz felet a vizsgálatokba.

Ezután Navalnij közzétett egy hamisításokkal zsúfolt, nyilvánvalóan külföldi, akár titkosszolgálati, közreműködéssel készített videót az orosz államfő, Vlagyimir Putyin nem létező palotájáról. (A luxus szállodának még csak a falai állnak, de fényűző berendezést manipuláltak bele, s így adták el a YouTube eddig több mint 117 milliós közönségének, nem mellesleg a Klubrádió egyes műsorvezetőinek, akiknek egyike még a múlt héten is valóságosként hivatkozott rá.)

A történet következő része: Navalnijt, miután mártírként tért haza „gyógykezeléséből”, letartóztatatták Moszkvában.

Köztörvényes bűncselekményekért korábban kétszer is felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek, így Oroszországba való visszatérése után, a bírósági eljárást követően egy, a fővároshoz közeli javító munkatáborba került. Ügye azonban 2021. január 31-én országszerte tüntetéseket váltott ki. Sok kamasz is utcára vonult, de főként a fővárosban – ahol az amerikai nagykövetség azt sugalmazta a tüntetőknek, hogy a Kreml felé vegyék útjukat – erőszakos provokátorok kapcsolódtak be a megmozdulásba. De Moszkvában nem ismétlődött meg, ami január 6-án, Washingtonban lezajlott, mikor a felbőszült tömeg megostromolta a törvényhozás épületét, a Capitoliumot.

Újabb adalék a fordulatos eseménysorhoz: a közvélemény-kutatási adatokkal egy időben újabb információk kerültek nyilvánosságra Németországnak az ügyben vállalt több mint kétes szerepéről. Július 10-én az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova gúnyos cikket tett közzé Facebook-oldalán, miszerint „A nyugati kollégák, miközben Navalnij kezét fogják, a vegyi fegyverrel kapcsolatos mérgezéses történetük mélypontjára jutnak”.  (A cikk teljes másodközlése innentől honoráriumköteles. E nélkül az átvevő a továbbiakhoz adja meg a cikk linkjét a saját médiuma olvasóinak!) 

2021. július 6-ika és 9-ike között tartották a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) Végrehajtó Tanácsának 97. ülésszakát. Ezen terjesztették elő azt a jelentés-tervezetet, amely a vegyi fegyverek kutatásának, gyártásának, felhalmozásának, alkalmazásának és megsemmisítésének tiltásával kapcsolatos egyezmény végrehajtásának 2020-as tapasztalataival foglalkozik. Ennek 1.41. pontja szerint

„Németország kérése alapján, 2020. augusztus 20-án a Titkárság csoportot indított útnak, hogy technikai segítséget nyújtson egy orosz állampolgár megmérgezésének gyanúja miatt.”

Az orosz külügyi szóvivő posztja részletesen bemutatja, hogy Navalnij épp csak átrepült Tomszkból Omszkba, de az OPCW-csoportot már elindították. Miként írja: „ha a berlini, illetve OPCW-döntés gyorsaságára vonatkozó leglehetetlenebb forgatókönyvet vesszük is alapul, csak akkor képzelhetjük el ezt, ha már minden korábban le volt játszva. Amikor pedig az ülésen az orosz diplomaták mindenki előtt kértek magyarázatot az abszurdumra, az OPCW műszaki titkárságának főigazgatója csak ült és hallgatott”. Morogtak ugyan valamit holmi gépelési hibáról. Aztán Németország állandó képviselője adott elő egy, az időrendbe nem illeszkedő történetet Angela Merkel és Emmanuel Macron aznap délután, Franciaországban, Brégançon-ban tartott sajtótájékoztatójáról, ahol „kifejezték készségüket, hogy orvosi segítséget nyújtanak Navalnijnak”.

Mindenestre akik eddig kételkedtek abban, amit jó néhány, az üggyel kapcsolatos cikkemben az olvasók elé tártam, s amit az egyik írásom címével így fejeztem ki: „A Navalnij-mérgezés képtelenségei”, talán végre elgondolkodnak azon, hogy a nemtelen eszközök alkalmazása a nyugati hatalmaktól sem idegen. Bár ha meggondolom, hogy a kettős mérce bűvöletében élőket sem a Vietnám, az Argentína (Falkland-szigetek), az Afganisztán, a Líbia, az Irak, a Szíria elleni háború, sem az elsősorban az USA által világszerte szervezett puccsok, sem Guantánamo (Apropó: most hogy vége az afganisztáni kalandnak, mi lesz a Kubának az amerikai hadsereg által megszállva tartott zónájában bírósági ítélet nélkül fogva tartottakkal?), sem Assange és Snowden ügye nem volt képes előítéleteiktől eltántorítani, akkor most miért épp a Navalnij-üggyel kapcsolatban ismernék el, hogy az nem csak Moszkva miatt bűzlik.#

CÍMKÉP: 2021 áprilisában, Szentpéterváron Navalnijt ábrázoló graffiti jelent meg, amit hamarosan lemázoltak – Kínos magyarázkodás a mérgezési ügyhöz kapcsolódó idő előtti intézkedésről a Vegyifegyver-tilalmi Szervezetben. (Fotó forrása BBC, Alekszandr Demjancsuk, TASZSZ)