Az adást nézve leginkább azt érzékeltem, miként próbál úrrá lenni az elhangzottak miatti feszültségén.

Természetesen nem tudom, mitől lett rosszul Kis-Benedek József katonai hírszerző, biztonságpolitikai szakértő az ATV március 22-ei „maiTéma” című műsorában. Csupán azt tudom, hogy a szerdai élő adás egy ponton nálam annyira kiverte a biztosítékot, hogy

másik csatornára kapcsoltam, nehogy megüssön a guta.

Érdeklődési köröm, tanulmányaim, kapcsolataim, s a Bekiáltás blog miatt immár 2014 eleje óta dolgozom fel szisztematikusan az ukrajnai helyzet, tehát az azóta zajló hibrid háború alakulását, amelyben az Amerikai Egyesült Államok kormányzata Ukrajnát használva vív proxy hadműveleteket Oroszország ellen, pontosabban a világban az utóbbi harminc év alatt kialakult hegemón szerepének megőrzéséért. Ebbe, a szakadár donyecki és luganszki köztársaság révén, előbb szintén helyettesítőkkel, majd 2022. február 24-étől közvetlenül kapcsolódott be Moszkva.

Több mint kilenc éve ásom bele magam a geopolitikai vonatkozású történésekbe. Hatszáznál bizonyosan több beszámolót, jegyzetet, elemzést írtam minderről, a témával kapcsolatos fordítási megbízásoknak tettem eleget, s egyre több előadás megtartására, vitában való részvételre kérnek fel. Naponta több forrásból tájékozódom, ezért 90-95 százalékos biztonsággal érzékelem, hogy a magyarországi rádiós és televíziós csatornákon a háborúval kapcsolatban megszólalók közül kit, milyen meggondolások vezetnek az úgynevezett szakértésében.

Ki az, aki csupán a másoktól hallott panelmondatokat szajkózza? Ki az, aki úgy bölcselkedik, hogy a tényleges helyzetről fogalma sincs? Ki az, aki az USA budapesti nagykövetének üzen a stúdióból – mondjuk, egy amerikai ösztöndíj reményében, vagy mert eleve valamely ottani szolgálat embere, esetleg az egyik Soros-szervezet kedvezményezettje? Ki az, aki a múltjáról, ilyen-olyan korábbi kötődéseiről akarja elterelni a figyelmet? Kik azok, akik

bár minden tudhatót tudnak, de valamilyen más meggondolásból elhagynak fontos részleteket, s ezzel a mérleg serpenyőjét azok javára billentik, akik a NATO-t, s egyre inkább az Európai Uniót használják fel főként az amerikai tőkés csoportok és önmaguk érdekében. S persze, az ellenoldal felé ritkaság számba menő elkötelezettekről se feledkezzünk meg egészen…

A legfoglalkoztatottabb szakértők közül Kis-Benedek József számomra egyrészt a kényszerű kompromisszumot felvállaló, visszafogott megnyilatkozásaival szinte egyedüliként az ellentmondásos hírek szintetizálására törekvésével, geopolitikai összefüggésbe helyezésével tűnt ki. Másrészt a hallgatásával. Ha beszélgetőpartnere nyilvánvaló érdekből csúsztatott, pláne, ha az ukrajnai helyzetet már-már vallásos hittel ecsetelte, a kijevi pronáci rendszert magasztalva, akkor inkább elhallgatott. Esetleg megerősítette azt, ami a másik szózuhatagából elfogadható volt, hogy ne kelljen a szövegelés nagy részét kitevő valótlanságok, egyoldalúságok miatt vitába keverednie, ami az adásidő korlátai, a körülmények, az elfogultságok miatt úgysem zárulhatott volna megegyezéssel.

Amikor ezt a cikket írom – március 23-án, 16 órakor –, az adás videó-felvételét még nem találtam az ATV honlapján. Ezért csupán arról tudok beszámolni, hogy a műsor általam látott részében Harangozó Tamás MSZP-s országgyűlési képviselő zöldséget zöldségre halmozott. Ezt – hangsúlyozom, az általam látott részben – Tompos Márton momentumos politikus úgy, ahogy ellensúlyozta, de Kis-Benedek József nyilvánvalóan már akkor is nyelte az ideget. Harangozó viszont nem elégedett meg azzal, hogy hetet-havat összehordhatott az ország nyilvánossága előtt, az adás egy pontján lényegében átvette az őt korlátozni akaró műsorvezető szerepét, és közölte:

ha törik, ha szakad, úgyis elmondja, amit akar.

A tévénézőt vélhetően nem foglalkoztatja, hogy egy magára adó, tisztességes szakértő, és ilyennek tartom Kis-Benedek Józsefet, a nap 15-20 órájában különböző információforrásokból tájékozódik annak érdekében, hogy a lehető legmegbízhatóbb, távolságtartó elemzéseket adjon. A hónapokon, éveken át tartó, állandó készenlét, a heti többszöri rádiós és tévészereplés feszültsége rendkívül igénybe veszi azok idegrendszerét, akik felelősséget is éreznek azért, amit mondanak vagy írnak.

Főleg, ha rendre olyan helyzetbe kerülnek, mint ami elé az ATV állítja őket. Ebben a vitaműsorban a szerkesztőség rendszeresen szerepeltet egy, többé-kevésbé mérvadó szakértő ellenében két, a tényekkel, a mélyebb összefüggésekkel mit sem törődő politikust. Előfordul persze, hogy esetenként maga a szakértő is mintha megrendelésre beszélne, s akkor a konfliktus elmarad. De mert a Katonai Felderítő Hivatal nyugállományban lévő ezredese nem ilyen, a szerdai adás eredetileg látott, nagyjából tizenöt percében én leginkább azt érzékeltem, miként próbál úrrá lenni a jelenlétében elhangzottak miatti feszültségén.

Ekkor, és emiatt váltottam csatornát, mert nem akartam tovább hallgatni a politikusok, köztük is elsősorban Harangozó szócséplését, amelyből több állítást visszakézből cáfolni tudtam volna. S főleg nem bírtam nézni, ahogy felidegelik a valóban szakértő szereplőt. Azt csak a rosszulléttel kapcsolatos hírről értesülve visszanézett felvétel-részletből tudtam meg, hogy Kis-Benedek József ezt mondta utoljára az adásban:

„A terepen nem tudták elérni azt, amit akartak. Ez jellemző az ukránokra, az oroszokra is. Tehát ez azt jelenti, hogy a háború folytatódni fog mindkét fél részéről. Aki megérti ezt, az rendben van. Aki nem érti meg, az időnként olyan vad dolgokat mond, amit az előbb is halottunk.”

Nem állítom, hogy az ezredes a stúdióban lévőkre értette ezeket a szavakat. Az viszont látható volt, hogy közben egyre vörösebb lesz az arca. Tőle ismét Harangozó Tamás vette át a szót, s beszélt nagy vehemenciával, önbizalommal olyan dolgokról, amelyekben nem kompetens. Közben a kamera Kis-Benedek Józsefre közelített, aki hosszasan vizet ivott. Időközben Bodacz Balázs műsorvezető újabb témát akart felvetni, de már rohant is valahova az állványa mögül, ám itt megszakították az adást.

Később derült ki, hogy a 74 éves ezredes lett rosszul, aki szerencsére már másnap nyilatkozni tudott a Blikknek. Mint mondta: „fogalmam sincs, mi történhetett velem. Azt éreztem, hogy szédülök, forog velem a világ. Aztán eldőltem, mint egy zsák. Még folyik a vizsgálat, tegnap este óta itt vagyok a Honvédkórházban. Hálás vagyok a csatornának, gyorsan cselekedtek. Nem történt még hasonló sem velem korábban, úgy néz ki, valahol el kell kezdeni”. Szó se róla, Kis-Benedekre jellemző elegáns, visszafogott nyilatkozat, amelynek végén még a humora is megcsillan.

De, ha mindent egybeveszek, amiről fentebb írtam, koránt sem biztos, hogy nem lesz mindannyiunk számára rémisztő vége a politikusok és a szekértolók hibrid háború részeként zajló néphülyítésének, amelynek sajátja, hogy kizárólag az ukrajnai, tehát a washingtoni oldal nézőpontjából tájékoztatják a közönséget. A Donyec-medencében élők házainak, iskoláinak, egészségügyi intézményeinek, vízműveinek az ukrajnai hadsereg által immár kilenc éve zajló, tudatos rombolásáról, szégyenteljes módon, egyáltalán nem beszélnek a Washingtonhoz bekötött politikusaink, szakértőink. Minderről nem adnak hírt a kiegyensúlyozottságukkal, tárgyszerűségükkel hivalkodó nyugati médiumok, így a hazai ellenzékiek, a magukat újságírónak mondó propagandistáink. Ezért a közvéleményben nem is alakulhat ki teljes kép a helyzetről, még kevésbé az okokról, a Nyugattal, a Kijevvel ellentétes oldalon lévők indítékairól, amiért előbb-utóbb súlyos árat fogunk fizetni. Kis-Benedek József az egyike azoknak, akik bizonyos értelemben az árral szemben úsznak. Mielőbbi jobbulást neki, már csak azért is, mert szükség van rá ahhoz, hogy tisztábban lássunk!#

CÍMKÉP: Kis-Benedek József a rosszulléte előtti percekben az ATV stúdiójában – Csatornát váltottam, mikor már nem bírtam nézni, ahogyan nő a feszültség a valóban szakértő szereplőben (Képernyőkép)