Szokása szerint harmadik félnek üzent az orosz szóvivő, amikor a magyar szakértő nevével operált.

Azt írja az Index az egyik cikkének címében, hogy

,,Összebalhézott Nógrádi Györggyel az orosz külügyi szóvivő”

Szerintem meg Marija Zaharova nem balhézott össze a magyar biztonságpolitikai szakértővel. Csupán az történt, hogy a Magyar Nemzetből átvett, az orosz szöveget ott csonkán közölt ismertetés alapján verte meg a tam-tamot az internetes portál címszerkesztője.

Zaharova a Telegram-csatornáján – a Magyar Nemzet fordításának helyenkénti általam elvégzett pontosításával – arra hívta fel a figyelmet, hogy „Nógrádi György magyar biztonsági szakértő az észak-atlanti szövetség ötödik cikkelye alapján figyelmeztette Zelenszkijt, válaszként Kijevnek a Barátság kőolajvezeték felrobbantására vonatkozó tervére. A NATO ötödik cikkelye szerint ez Magyarország és így a NATO elleni támadás” – idézte Nógrádi szavait az Orosz Föderáció Külügyminisztériuma Tájékoztatási és Sajtóosztályának igazgatója, majd azt írta: 

Ám a külügyi szóvivő szövegének eredetileg nem ez volt a vége, hanem egy zárójeles, célzatos vallomás: ,,(ma romantikus hangulatban vagyok)”. Az újság azonban ezt elhagyta, az Index szerkesztője viszont ennek hiányában minősítette a helyzetet. Feltételezem, hogy a kihagyott részek eleve gyanút keltettek volna benne, s nem kezd elhamarkodottan a helyzet minősítésébe. Már ha tudott oroszul, és képes lett volna értelmezni az eredeti forrást.

Azt persze senki nem kérheti számon rajta, hogy nem ismeri az egyébként költői babérokra is törő Marija Zaharova sajátos stílusát – bár néhány évtizede, amikor szakújságírók, egy-egy térség, sőt ország újságíró szakértői foglalkoztak a hírekkel, ez magától értetődő lett volna. Mindenesetre az orosz szóvivő megnyilvánulásaihoz gyakran tartozik az olyasfajta fordulat, amivel Nógrádit is megszólította. A módszer lényege, hogy elbeszéli az általa kommentált eset, hír, nyilatkozat szereplőjének azt, amit mindketten tudnak, de csak azért, hogy egy harmadik fél is értsen belőle.

Enyhén szólva, sosem tartottam szerencsésnek az egyébként diplomata családba született, gyerekkorában Pekingben élt, majd az ENSZ New York-i orosz képviseletén is dolgozott Zaharovának ezt a színpadias, a félreértés lehetőségét is magában rejtő fogását, amihez más allűrök is társulnak. Például egyfajta könnyed hangvétel, ami előtte idegen volt az orosz diplomáciától. Ezért többen dicsérték, mások élesen bírálták. Kap a fejére azért is, mert

gyakran magas lóról, kioktatóan beszél a moszkvai hivatalos körökkel ellentétes véleményen lévőkről.

De előfordult, hogy egy posztjában Aleksandar Vučić szerb elnököt sértette meg, egy jó poén kedvéért, meggondolatlanul. Emiatt maga Putyin is közvetítésre kényszerült, és Lavrov külügyminiszter szintén elnézést volt kénytelen kérni a baráti ország államfőjétől. Egyes esetei miatt többször követelték eltávolítását, ezzel szemben 2020-tól 2. fokozatú rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté léptették elő. Hogy miért, azt nem kötötték az én orromra, mindenesetre ez a legmagasabb diplomatarang Oroszországban.

A fentiek alapján azonban, az én értelmezésemben, Zaharovának nem állt szándékában Nógrádi Györggyel balhézni. Épphogy másoknak akart ilyen, vélhetően általa szellemesnek gondolt, valójában nehezen értelmezhető módon üzenni. Hogy aztán ez mennyire segíti Lavrov külügyminisztert, az legyen kettejük ügye. Mindenesetre, az is rokonlelkekké teheti őket, hogy Szergej Viktorovicsnak szintén szenvedélye a versírás, ami már-már hagyomány az orosz diplomáciai karban. Hogy mást ne említsek:

a 19. századi diplomata, Fjodor Tyutcsev költeményei világirodalmi mércével mérhetők annak ellenére, hogy ő maga nem tartotta magát literátornak.

Hogy a dalokat is szerző Zaharova felér-e majdan az ő magasságába, az még a jövő titka. Annyit azért hozzátennék portréjához, hogy az Ukrajna területén folyó háború támogatása miatt az EU 27 országa, továbbá az USA, Kanada, Svájc, Ausztrália, Japán, Ukrajna, Új-Zéland vette tiltó listára. Egyébként csütörtökönkénti, hosszú, viszonylag kevés konkrétumot tartalmazó, annál több, már-már sértődötten előadott ítélettel, vagy éppen propagandisztikus kijelentéssel tarkított, az interneten is közvetített tájékoztatóit egy idő után mellőztem. Ugyanis az Oroszországgal foglalkozó több száz cikkemben nem igen tudtam használni a kijelentéseit.

Ámbátor, ahogy hallgatom a washingtoni adminisztráció szóvivőit, a mellébeszélésben mintha egy tőről fakadnának. Zaharova azonban gyakran éles, korántsem diplomatikus, gyakran rögtönzött, vagy annak ható megfogalmazásaival eltér amerikai kollégáinak gyakorlatától. Miként tapasztalom, ők az összes elképzelhető újságírói kérdésre előre kidolgozott, leírt válaszokkal operálnak, s a legtöbbször azokat olvassák fel. Ha pedig az újságírók csűrik-csavarják a témát, gépiesen ismételgetik az előre egyeztetett szöveget, vagy egyszerűen véget vetnek a sajtótájékoztatónak.

Ha pedig, azt mondja az olvasó, hogy mi köze neki mindehhez, akkor nincs igazán ellenvetésem. Ha csak azt a tanulságot nem szűri le belőle, hogy érdemes bármilyen forrásból származó közlést, még egy fordítást is, pláne véleményt kritikusan fogadnia. Az enyémet is.#

CÍMKÉP: Ha úgy hozza, a költői babérokra törő orosz külügyi szóvivő Marija Zaharova táncra is perdül – Egy posztjában Aleksandar Vučić szerb elnököt sértette meg, egy jó poén kedvéért, meggondolatlanul