Az ellenőrizetlen, kétes forrásokra alapozott információkkal nagyipari méreteket öltött a közönség megtévesztése.

Egy töredék erejéig itt, a Bekiáltásban is téma lett volna az oroszországi Krasznodarban, július 10-én meggyilkolt tengerésztiszt ügye. Csakhogy tévedtem, ezért elálltam a közléstől, ellentétben a 444.hu-val. A tévedésem lényege:

az áldozat, Sztanyiszlav Rzsickij már régóta nem egy tengeralattjáró kapitánya volt, márpedig így okafogyottá vált a füstölgésem.

Ugyanis, szerintem, Magyarországon legfeljebb attól lett volna hírértéke a merényletnek, ha a háborúban álló Oroszország haditengerészeti flottája különféle meghajtású, rendeltetésű 68 tengeralattjárójának ugyanennyi kapitánya közül az egyik azt gondolja, hogy reggeli 6-kor, szemerkélő esőben, egy néptelen parkban, testőrök nélkül futkoshat. Ha ugyanis ezt gondolja – írtam abban a fiókban maradt cikkben –, akkor sokkal nagyobb a baj az orosz hadseregben, miként azt eddig bárki feltételezte. Mert, ha ez a mentalitás uralja a parancsnokokat, akkor azok miként követelhetik meg az alárendeltjeitől az elővigyázatossági szabályok betartását?

Magam az orosz állami rádióban hallottam a hírt. Nyilván, átsiklottam afölött, hogy a hadaró bemondó – mert az orosz állami rádióban a hírolvasók kivétel nélkül eszeveszett tempóban, a szövegek tagolása nélkül beszélnek, amit nemhogy egy külföldi fog fel nehezen, de a soknemzetiségű ország nem orosz anyanyelvű lakosságának is gondot okozhat a pontos értelmezésük – nem egyszerűen kapitányt mondott, hanem

a Krasznodar tengeralattjáró ex-parancsnokáról beszélt, aki egyébként rangja szerint másodosztályú tengerészkapitány.

Mindezt azonban az írott forrásokból ellenőrizve pontosítottam. Így derült ki számomra, hogy az áldozat, Sztanyiszlav Rzsickij jóval Ukrajna megtámadása előtt kérvényezte a leszerelését, ám a procedúra csak 2022-ben fejeződött be. Ezt a szülei mondták el a Komszomolszkaja Pravdának. Mint ahogy azt is, hogy fiuk a szolgálatának utolsó öt évében, esztendőnként hat–kilenc hónapot töltött egyfolytában a tengeren, amire két házassága ráment. A rendkívül képzett, szíriai küldetésben is részt vett tisztnek a haditengerészeti flotta törzsében kínáltak állást, de mint édesanyja megjegyezte: fia elfáradt, egészen más életre vágyott, sportolni akart.

Az apának és az anyának meggyőződése, hogy a gyilkost a bosszú vezérelte, csakhogy a fiuk egyáltalán nem vett, már nem vehetett részt a „különleges katonai műveletben”, vagyis Ukrajna megtámadásában. Oknyomozó orosz újságírók, az ukrajnai sajtó alapján kiderítették: Rzsickij neve azok között ragadhatott, akiket a vinnyicai ukrán hadsereg tiszti klubja elleni orosz rakétatámadással, s annak áldozataival hoztak összefüggésbe. Itt épp az ukrajnai légierő parancsnoki értekezletét tartották, amelyen külföldi fegyverszállítók is részt vettek.

Ők lettek volna az a 23 „civil”, akiknek haláláért – a 444 cikkének címe szerint – a korábbi tengeralattjáró-parancsnok lett volna felelős?

A Sztanyiszlav Rzsickij elleni merényletet elkövető férfi – egyébként az ukrajnai hadsereggel kapcsolatban lévő karate világbajnok, Ukrajna Karate Szövetségének elnöke, Szergej Gyenyiszenko , akit a 444 egyszerűen alsónadrágos férfiként azonosított – beismerte tettét, de úgymond nem pénzért, hanem hazafias indítékból cselekedett.  A nyomozás majd kideríti, hogy a pontatlan, nyilvános adatok alapján, vagy az ukrán titkosszolgálat idejét múlt nyilvántartása miatt ölte-e meg az egy ideje a krasznodari városi mozgósítási osztály helyettes vezetőjeként, tehát félig-meddig civilként dolgozó, mindössze 42 éves férfit, aki az interneten is közzétett útvonalán, a sportcsarnok közelében tartotta szokásos edzését. 

Akár beszervezték, akár nem a merénylőt, az a magyarországi olvasó szemszögéből marginális kérdés. Az azonban már nem, hogy a 444.hu, az általa ellenőrizetlen, ki tudja, honnan szerzett információ közreadásával megtévesztette olvasóit. Egyrészt, en bloc „civilek” haláláért tette felelőssé. Másrészt egy olyan üggyel hozta összefüggésbe, amelyben nem lehetett érintett. Harmadrészt, azt a benyomást keltette, mintha az illető aktív tengeralattjáró-parancsok lenne, s ezzel, akár öntudatlanul, téves következtetések levonására adott módot az orosz hadsereg és a flotta állapotáról. Ennek én is hangot adtam volna, ha megelégszem az első hallásra felfogottakkal, s nem ellenőrzöm magamat több írott forrásból is.

Mi múlik rajta? – vonhatják meg a vállukat akár többen is. Nagyon sok – válaszolom nekik, mert

ismerem azt a megszámlálhatatlan fals információt, amit főleg a nyugati sajtó alapján közreadnak a magukat a tényszerű, a pártatlan tájékoztatás bajnokának beállító médiumaink.

A sok hamis töredékből – ezúttal két rövid cikkben legalább három hiba is – olyan kép alakul ki a magyarországi közönség nem csekély részében akár az Ukrajna területén folyó háborúról, akár sok más témáról, amelynek nem csak az igazsághoz nincs sok köze, de a valóságot magát egészében torzítja a fejekben. Ennek egyszer még beláthatatlan következményei lesznek, már ha részben nem ezek húzódnak meg a magyar társadalom három évtizedes vergődése mögött is. Ezért, e jegyzet címével ellentétben, talán nem is a 444 esete volt ez a megölt orosz tiszttel, hanem e médium és a hozzá hasonlóké saját közönségükkel, amelyek ellenőrizetlen, kétes forrásokra alapozott információkkal való megtévesztő gyakorlata nagyipari méreteket öltött a rendszerváltozás óta (is).#

CÍMKÉP: A meggyilkolt Sztanyiszlav Rzsickij fényképe a krasznodari városházán, utolsó munkahelyén – Azzal, hogy tengeralattjáró-parancsnokként – a városéval egyező névazonosság miatt, a Krasznodar kapitányaként – mutatták be az áldozatot, téves következtetések levonását idézték elő az orosz hadsereg és a flotta állapotáról (Fotó: krd.ru)