Az oroszok honvédő háború-érzetét csak növelheti az ukrán sereg náci felfogású, amerikai szóvivője.

Augusztus első tíz napjában hét ukrán dróntámadás érte a nemzetközileg is elismert orosz területeket. Legalábbis, ennyit számoltam össze az Interfax hírügynökség napi összefoglalói alapján. Ezen belül

az orosz főváros, Moszkva, illetve környéke ellen négy alkalommal vetettek be kamikazebombákat.

A júliusi sorozatos esetek miatt, augusztus 1-jén az ENSZ főtitkárhelyettese általában elítélt minden polgári célpont elleni támadást, de példaként a moszkvai lakóházakra mért csapásokat hozta fel. A drónok többségét megsemmisítette az orosz légvédelem. Néhány azonban irodaépületbe, utakba, lakásokba csapódott, illetve lehullott darabjaik okoztak kárt, sebesülést. Esetenként az orosz hatóságok, elővigyázatosságból, korlátozták a Moszkva környéki légiforgalmat, amiről az oroszországi médiumokon keresztül folyamatosan értesítették a sok ezer utast – miként ez augusztus 11-én, pénteken is történt –. akik számára ily módon a magánélet részévé vált a háború.

Kijev általában maga is beszámolt az akciókról. Feltehetően ezzel is lelkesíteni akarta az ukrajnai lakosságot. Gondolom, azt akarták sugallni, hogy az orosz fenevadat annak legvédettebb zugában is képesek sarokba szorítani. Ám akárhogy, de Ukrajnában aligha van nagy mozgósító erejük ezeknek a műveleteknek. Hiszen hónapok óta lasszóval kell összefogdosni az érdemi katonai kiképzés nélkül a frontra küldhető ukrajnai férfiakat. A katonai rendőrség szórakozóhelyeken, folyók és tavak mellett kempingezők között, utcákon, munkahelyeken igyekszik összeszedni a háború húsdarálójának leendő áldozatait. A behívás elkerüléséért, az illegális határátlépésért

az euróban vagy dollárban fizetett megvesztegetési tarifa egyre nő Ukrajnában.

Ám oroszországi szempontból más következményük is van ezeknek a támadásoknak. A kijevi vezetés – valójában, a mögötte álló tényleges háborús fél, az amerikai – főleg a főváros, Moszkva fenyegetésével nagy szívességet tesz a Kreml irányítóinak. Alig kell külön propagandát folytatniuk az oroszországi lakosság körében, hogy érzékeltessék: veszélyben a haza. A kijevi dróntámadásoknak ez az olvasata még az egyébként a putyini rendszerrel szembeállók többségét is elgondolkodásra készteti.

Az orosz médiumok naponkénti követése alapján az a benyomásom, hogy ezeknek az eseteknek nagyobb hatásuk van az oroszországi közvéleményre, mint Putyin elnök 2008 óta megfogalmazott figyelmeztetéseinek a NATO keleti terjeszkedésével kapcsolatos veszélyekről. Kijev drónjai révén sokak szemében egyre inkább honvédő háborúvá válik a 2022. február 24-én, az Ukrajna által a megelőző nyolc évben fegyveresen is támadott, a moszkvai hivatalos értelmezés szerint, a főleg oroszok által lakott Donyec-medence felszabadításáért indított különleges katonai művelet. Nem is értem, miért nem számoltak és számolnak azzal az ukrajnai hadmozdulatok hátterében álló amerikai és brit tábornokok, hogy

a Moszkva elleni egyre gyakoribb akciók a putyini vezetés támogatottságát növelik odahaza.

De miként is láthatnék bele a nyugati döntéshozók fejébe? Hiszen még azt sem foghatom fel, hogy az ukrán hadsereg területvédelmi erőinek szóvivői posztjára miért raktak egy kifejezetten náci érveket használó, amerikai transznemű személyt. Egy olyan szakaszvezetőt (junior sergeant) – név szerint: Sarah Ashton-Cirillot, aki 2022 márciusában érkezett Ukrajnába. „A világ első transzgender haditudósítójaként” előbb a USA Today-nak küldött beszámolókat. Később a harcolóknak nyújtott elsősegélyt, megszerezve az említett rendfokozatot. A Kijev Post augusztus 3-ai híre alapján, az amerikai Newsweek számolt be arról, mit mondott a szóvivő „az igazságról" egy videón:

Az általam másutt látott, valamivel hosszabb verzióhoz még a papírmasé katonára pöccintés is tartozik, aminek hatására a figura hátrahanyatlik. A végén csak Sarah Ashton-Cirillo marad a képen, vagyis a felsőbbrendűséget hirdető, magát transzneműnek tekintő übermensch náci! Akivel nekem nem a transzgenderségével, még csak nem is annyira az amerikaiságával, hanem a náciságával van súlyos gondom.

De, hogy én mit gondolok, annak az égvilágon semmi jelentősége nincs. Ám a jelenség egésze – senki ne hitegesse magát az ellenkezőjével! – nyilvánvalóan erős ellenérzést kelt az átlag oroszban, de talán még a mára részben banderista-fasiszta eszmékkel megfertőzött ukránokban is. És ha ez így van – és elég nagy biztonsággal állítható, hogy igen –, akkor ebből az is következhet, hogy a belső információs háborúban eddig sok tekintetben vesztésre állt putyini vezetés onnan kap támogatást, ahonnan biztosan nem várta – a Kijev mögött álló washingtoni mélyállam döntéshozóitól. Mit ne mondjak, különös aspektusai vannak ennek a hibrid háborúnak…#

CÍMKÉP: Az ukrán hadsereg területvédelmi erőinek nemrég kinevezett szóvivője, Sarah Ashton-Cirillo – A végén csak ő marad a képen, vagyis a magát transzneműnek tekintő, amerikai übermensch náci (Képernyőkép a Globális Kihívások portál magyar feliratával)